Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)
1865 / 73. szám
309 hivatkozván a III. 32. czinire, az 15G3. 38.; 1G55. 38.; 1659. 16. törv. czikkre, melyek szerint az illető büntető birósá"" az lenne, melynek területén a vádlott lakik. Aki r. Hétszem. tábla 1865. jul. 22-én ^ sz. a. a kii\ it. táblának Ítéletét annak indokolásánál fogva helybenhagyta. Válasz az alpári gondnoksági eset közlésére. (Lapunk f. é. 68 számában Ferenczy Sándortól Szentesről). Erre nézve Kun Sándor törvszéki ülnök úrtól egy czáfolatot vettünk, melyben az azon közlésben reá vonatkozott állításokat, nevezetesen mintha ő az alpári biró a jegyzőnek Nagy Antal összes vagyona el- s bérbeadatása iránt szóbeli utasitást adott — hogy előleges értesítés nélkül pótlólag Alpárra kiment s ott Dragon stb. kihallgatása folytán Nagyra a pazarló czimet rá sütötte volna sat. — valótlanoknak nyilvánítja és. a tényállást következőleg adja elő : Nagy Antal alpári lakos a szeszes italok mértéken tuli használatáról már a törvényszék fenyitő osztálya előtt ismeretes volt, midőn Alpár község elöljárósága a járási szolgabirósággal egjöitt annak mint pazarlónak gondnokság alá helyezését hivatalból elrendeltetni kérték. A törvényszék a hivatalos jelentés azon részére, hogy Nagy Antal neje halála óta tetemes összegre rugó gazdasági eszközeinek legnagyobb részét már eladogatta s nyiltan veszni engedé — továbbá, hogy földjeit hosszasb idő óta munkálatlan heverteti, az elhalt nő mint fele részbeni tulajdonos kiskorú gyermeke érdekében oda utasitá az elöljáróságot: hogy a tarthatatlan ingóságokat adassa el, — jogában állván Nagy Antalnak is árverezőként fellépnie — s az ingatlan vagyont, mennyiben úrbéri természeténél megosztható, fele részben adja ki haszonbérbe. — Az úrbéri állomány czélszerüen elosztható nem lévén, az elöljáróság a törvszék határozatától eltérve azt egészen adta ki ugyan haszonbérbe, azonban a gyámhatóság a haszonbéri szerződés jóváhagyását a közös tulajdonos meghallgatása s illetőleg beleegyezésétől tette függővé, s az előadót, ugy Nagy Antalnak e részbeni meghallgatása, mint az ellene hivatalból elrendeltetni kért gondnokságot illető vizsgálat teljesítése végett a helyszínére kiküldötte. Erről Nagy Antal az ügy iratokhoz ™- sz. a. csatolt kézbesítési iv szerint végzésileg értesittetvén, valótlan az: hogy a bírói kiküldött előleges értesítés nélkül ment ki Alpárra. A gondnokság alá helyezésre vonatkozólag ez alkalommal az ügyiratok tanúsága szerint nem Drágon Józs. és tiszttársai, hanem Nagy Antalon kivül annak testvérei, rokonai, szomszédai mind általában fedhetlen előéletű, vagyonos és tisztes polgárok hallgattatak ki, kiknek egybehangzó s okadatolt vallomásuk szerint Nagy Antal nemcsak gondnokság alá helyezendőnek, hanem gyermeke iránt tanúsított minden szülei gondot nélkülöző, embertelenül kinzó bánásmódja miatt, — mely a gyenge alkotu 10 éves gyermeket testi s szellemi létének megölésemellett, a sir szélére állitá, s mely mint közbotrány többé nem türettethetett, — az apai hatalomtól is megfosztandónak véleményeztetett. A befejezett vizsgálat után Nagy Antal eleinte fivére Nagy Józsefnek, majd utóbb — ennek, azon okbóli lemondásával: hogy fivére agyon akarja verni, — Végh István gondnoksága alá helyeztetett s a gyámhatóság e határozata Ferenczi Sándor semmiségi panaszának elvetése mellett a gondnokság kérdésében a kir. ud. canczellária 1865. jan. 12-én 21187. sz. a. kelt rendelményével,— az összes vagyon feletti intézkedésre vonatkozólag pedig a kir. itélő táblának f. é. márt. 15-én 1010. sz. a. végzésével — mely törvény szerint a gondnoknak kézbesitetett, helybenhagyatott. Ugyanez ügyre vonatkozólag az alpári község t. el őljáró sága arról tudósít: hogy Nagy Antalnak Drágon J. ellen birka eltolvajlás miatt inditott bűnvádi keresete még 1859-benaz osztr. bünt. perrtás 197. §. 1. p. alapján megszüntetett; — továbbá, hogymint afenticzáfolatban már mondatott, Nagy Antal pazarló s korhely életet vitt, mindenét elpusztulni hagyta, gyermekét kínozta , neveltetését teljesen elhanyagolta; hogy ezek folytán 3 testvérei, Drágonnak minden előleges izgatása nélkül gondnokság alá helyeztetésért folyamodtak; minek folytáni vizsgálat azt, hogy pazarló sat. kiderítette; hogy az ide tartozó végzések neki mindig kézbesítettek. Valótlannak nyilvánitatik az is, mintha Drágon N. Antalt a gondnoksági eljárásnak való ellenszegülése miatt záratta volna be, mert ennek oka az volt, hogy N. Antal szélvész idejében, községi parancsolat daczára, roskadozó tetejű, s padlás nélküli istálójában tüzet rakott, s kibocsátatásakor azzal újra fenyegetődzött. Valótlan, hogy Drágon haszonbér fejében még mit sem fizetett, mert már 411 frt 9 kr. s az adót lefizette. A poroszlók általi felkisértetés, s katonai biróság elébe állitatása pedig akkép adatik elő: hogy egy ízben N. A. félrészegen haza menvén, a község háza előtt a birót káromkodásokkal sértette s reá kést húzott, mire az őt megfogatni rendelte, de a poroszlók azt nem mervén tenni, utána mentek házához, de ott is ellenszegült s egynek fejét be is ütötte; s ezen viaskodások folytán az ugy is törődött testű N. A. pár napig betegeskedett; a biró pedig e dolgot feljelentvén, a kat. bíróságnak átadatott; és az erkölcsi bizonyítványban mondatott róla, hogy zavart elméjű, minek kiderítéséül küldetett a Ludoviceumba, hol 6 héti vizsgálatból az csakugyan kitűnvén, ennek folytán a vizsgálat alól felmentetett s f. é. jul. 25-én haza is bocsátatott; tehát jelenleg már nincs ottan. Megjegyeztetik az előjáróság által az is, hogy N. gondnokság alá helyezésének eredménye már is az, hogy előbb elhanyagolt egyetlen fia most Szentesen 3-ik elemi osztályt végez s kitűnő előmenetelt tesz; földjei haszonbérlete pedig 420 frtot hoz be. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekeben. A kir. Hétszemélyes táblán, 45. Mészáros Erzsébet és érdektársai felpereseknek, Mészáros Antal alperes ellen élelmezési és ruházási költségek megítélése iránt Bács-Bodrogmegye törvényszéke előtt inditott perében ítéltetett: Miután alperes önbeismerése szerint is felperesnőknek az apai háztól lett eltávozásuk után egyenkint évi 100 frt járadékot fizetett, és ') Ennek indokai: ,,Tekintve a felfolyamodó rokonainak s a közgyámnak vallomásait, melyeknél fogva a folyamodó fiának nevelését végkép elhanyagolta, és azt naponta embertelenül kinozza, maga pedig a szeszesitaloknak mértékentulengedvén,saját s fia földjeit többnyire miveletlcnül hagyja, csekély termését czél nélkül elpazarolja, és tetemes ingóságait részint eladta, részint gondatlansága által elveszni hagyta,anélkül hogy adósságainak csak I egy részét is letörlesztette, vagy csak a kamatokat is fizette volna.