Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 5. szám

rénél. 5) Mert a jogbiztosságra nélkülözhetlen teljes védelem szabadság, a védők szabadsága által föltételeztetik. 6) Mert annak épen abban központosul legfőbb érdeke, hogy az alá nem rendelt, szabad, önálló jogvédek körében, 7) minél nagyobb szám közt, minél nagyobb választékkal szemelhesse ki azt, kire jogai védelmét bizhassa. 8) A bizalom, mely jogbiztosságunkra nézve megnyugtasson, és a kellő védelmet igérő tehetségek kikereshetése, csak ily választékosság mellett érvényesíthető. Mig kis és zárt számnál mindenki bizonyos egyének szolgálatára van szoritva, akár van irántuk bizalma akár nincs, s habár jogsegélyük az el lenfélhezi baráti s egyéb viszonyuk s érdekeltségük folytán aggályos lenne is. Nem csekély azon veszély sem, mely az ügyvédek összejádzásából, összebeszéléséből ered bizonyos felekre nézve; mi azonban csak az ügyvédek kis száma mellett valósitható. Mig ellenben a szabad verseny, mely az ügyvédség felszabadításának kifolyása, csak üdvös lehet az igazságszolgáltatás érdekeire. Mert az nemes vetélkedést idéz elő az ügyvédek között, magokat, hogy kitűnjenek, a tökély, a szaktudomány minél magasb fokára felemelni. Mindenik arra törekszik, hogy feleinek hü s alapos képvjselése által minél jobban kitűnhessen. Ösztön az, hogy senki társaitól el ne maradjon, s leghathatósb inger, hogy minél kitűnőbb nevet vívhasson ki magának. Egyszersmind ezen verseny kizárása, a választást igen nehezítő zárt szám rendszere, az^gyvédi munkálatok roppant drágaságát is eredményezi. Mert azok kik zárt számuk folytán nem nélkülözhetők, önkényük szerint sarczolják magas dijaikkal a közönséget —melyeket mi csak az austriai jogrendszer uralma óta ismerünk. Mert az egyedáruság mint az üzleti, ugy a szellemi világban is csak ugyanazon eredményekre vezethet t. i. a munka hiányosságára s drágaságára. És ez az oka annak, miért az ügyvédi testületek Németországban, hol t. i. az állami gyámkodáson alapuló kinevezési rendszer meghonosult, az engedélyezési rendszer 5) „II est ruisible á tous ceux, qui ayant besoin.. se trouvent trop restreints dans leur confiance, et dans leur choix , et qui ne sauraient compter sur le mérne zéle, sur les mémes lumiéres, ni obtenir les mémes sűretés, que leur offriraient une libre coneurrence et une honorable emulation il n'y aurait dans l'intérét des justiciables, rien á perdre, cout a gagner á plus de concurence" Bellot: Loi sur laprocedure civile de G e n é v e. 1837. 6) Antant la liberté Ja plus illimitée de la defense est dans l'intérét des parties, autant cetté mérne liberté dóit elle caractériser l'orateur public" J. D. M e i e r: Esprit Origine et Progrés des Justit. judiciaires. Amsterdam. 1823. J. VI. pag. 543. 7) Erre fektet nagy súlyt maga Mittermaieris, ki külö" nősen az ügyvédi rendszert, Európa összes államaiból, tüzetes tanulmányozás tárgyául tűzte ki Archív f. Civil. Praxis. 1863 S. 298. és Die würdige S tellung d. Advocatenstandes Archiv. 1861. S 426. 8) II se présente au barreau, mond korunk egyik jelesb jogtudósa, comme unhomme libre , qui fait entendre sans crainte la voix de la vérité, et de la justice. D u j o u r oú sa mission s e r a i t s u b o r d o n n é á u n e a u c t o r i t é q u e 1 c o n q u e — mi a kinevezésnél s szám korlátolásnál mellőzhetlen — les juges n'auraient plus confiance en lui, parce que ses paroles ne seraient plus l'expression de sa pensée; les accusés ne seraient plus libres de se justifier, et lavérité nepourrait pluspénétrer dans le sanctuaire de lajustice." E.Regnard: De l'organisation judiciaire. Paris. 1855. pag. 80. megszüntetése ellen nyilatkoznak, abban dus jövedelmeik forrásának bedugulását rettegvén. 9) Azt mondják, a szabad verseny az iparüzletnél, mint anyagi, magasb társalmi érdekeket nem érintő keresetnél alkalmazható, de nem az ügyvédség állami érdekekhez is kapcsolt szellemi foglalkozásánál. Ezt megezáfolja az orvosok szabadsága, kik szinte szellemi és pedig a legfőbb társalmi érdekekkel találkozó foglalkozást képeznek és még is a közérdekek sérelme nélkül mentek az engedélyezés rendszerétől. 10) Alig is több agyrémnél azon félelem, hogy ügyvédi szabadság mellett, az állam ügyvédekkel egészen elözöpöltessék; tehát ki nem képzettekkel is elárasztassék. Mert az előképzés költségessége, s az ügy védkedhetésre szükségelt kellékek szigora, minek főleg a szakképzettség szempontjából nem szabad elmaradni, nagyon nehezíti s igazolja az ügyvédek elszaporodását. Az pedig, hogy hazánkban jelenleg kellőnél nagyobb számmal léteznek ügyvédek, nem az ügyvédi szabadság rendszerének kifolyása, hanem főleg azon abnormis viszonyoknak következménye, melyekben jelenleg állami életünk tespedez. 11) Angol s Francziaországban- mint Belgiumban s • az Olasz államban is teljes ügyvédi szabadság létezik, s még sem hallunk onnan az ügyvédi kast rendszert követő, Német államokéhoz hasonló panaszokat, akár az ügyvédek elszaporodott nagy száma s ennek fentérintett kinövései, akár az ügyvédség tekintélyének süllyedése, akár az igazságszolgáltatás romlottsága miatt, utóbbi kitűnősége folytán, egynémely hiányai mellett is, még mindig mintául szolgálván az összes coníinensen. Pedig különösen Angliában az ügyvédi jogosultság kellékei körül semmivel sem alkalmaztatik nagyobb szigor, mint hazánkban, jelen ősi jogrendszerünk szerint is. *?) Nagy befolyású körülmény természetesen az, mikép azon államokban s kiválóan Angliában, az ügyvédek képezik azon iskolát, melyből töltetnek be majd minden birói állomások, mi azonban csak azon , a szabadság intézvényei alatt kifejlődött tekintély s közbizalom mellett lehető, melyei ott az ügyvédek birnak, s mely a német állami gyámkodás s bureaucratismus uralma mellett nem is képzelhető. így volt az hazánkban is — az alkotmányosság alatt. Az ügyvédi oklevelesek igen nagy számmal megyei, városi smás hivatalokba léptek, hogy ez uton kitűnőbb állomásokra is eljuthassanak. —Az alkotmány megszüntetett, és ez nagy befolyással lett az ügyvédek elszaporodására ,3) mert félreismerhetten a vonakodás a jelen hi°) „Wie der Handwerksmann, der im Zusammensturze des Zunftwesens auch den Ruin seines Geschaftesu. Auskommens erblickt." H. Féder: Grundzüge einer Gerichtsverfassung. 1862. S. 11710) Helyesen jegyzi meg Leue, mikép ezen kifogás alatt valódilag csak a hatalom gyámkodási törekvése és a nyílt szabad szó iránti iszony s félelem rejlik. Ideen zueiner Gerichts u. Procesordnung. 1861. S. 41. n) Szem előtt tartva társalmi viszonyaink kedvezőtlenségétis, mely még mindig nem igen kecsegtető az iparüzlet s kereskedelem pályája felé. 18) Miért mi nem is ismerjük el főhibának, a k i r. tábla censura körüli állítólagos szigortalanságáts elnézéseit. 13) Némileg az izraeliták ügyvédkedhetése is az ujabb időkben, kik azonban közhivatalokra nem alkalmaztatnak.