Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 64. szám

264 hesseni szabályok fogadtatván el, azon fontos javitással, bogy a kérdések hiányait az esküdtek is szóba hozhatják (art. 361.) és ba tanácskozásuknál kételyeik lennének, visszamennek az ülésterembe s az összes biróságtól kérnek felvilágosítást, mi végett uj tárgyalás rendeltethetik (art. 379.) — Nem emelkedett magasb nézpontokra az 1860-iki h a n o v é r a i jury rendszer sem , midőn ez az elnököt arra is jogositja, hogy a vádlottat tárgyalás előtt külön vallathassa (181. §.) és a tárgyalás megkezdésénél azt vele ujolag tehesse (191. §.) a tanuk kihallgatása s az esküdtekhez intézendő kérdésekre nézve a fentközlött elvek fogadtatván el.3) £á A jury-szervezetnek egy másik rendkívül fontos tényezőjét a közvádló — államügyész képezi. Ha ez kiváltság«p#helyzettel, a többi alkatrészek irányában kivételes jogokkal rubáztatik fel, egy oly rendszer fejlődhet ki, mely a törvénykeijjjjg. függetlenségét, a vádlottak jogbiztosságát teljesen megsemmisítheti. Es a német ujabb codifícatiók mint az elnökök, úgy a közvádlók jogviszonyainak szabályozásánál is, sokkal inkább utánozták, az e szempontból is felette hiányos franczia rendszert, mintsem hogy ebbeli szabályaikat az imént kiemelt törvénykezési érdekeknek csak távolról is megfelelőknek tekinthetnők. A jogegyenlőséget a vádlott s védője irányában, kivel a közvádlónak hason jogosultságainak kellene lenni, nagy mértékben mellőzik ; míg utóbbinak az esküdtek felett is nagy befolyást engednek. — Ez eszközöltetik különösen az u. n. e x p o s é által, melyet az államügyészeknek a a vádirat felolvasása után tartani megengedtetik, s a melyben szabadság engedtetik nekik, hogy a vádlott előéletére, a vizsgálatban kifejlődött jelentékenyebb bizonyokra, tanúvallomásokra, okiratokra sat. kiterjeszkedhessenek s azokat fejtegethessék, vitathassák. Szembetűnő azon hatás, melyet ez által az esküdtek véleményének alakulására gyakorolhatnak; mi annál veszélyesb, minthogy ily fejtegetésre, illetőleg válaszolásra a védők fel nem jogositatnak. Ez az oka, miért azt a belgiumi törvényhozás mér régebben eltörlé ; valamint legújabban a b a d e n i is kizárta ; mi átalános helyeslésben részesül. Azuj vürtembergi codex csak azt engedi meg a közvádlónak, hogy a vádiratot a jegyző helyett önmaga felolvashassa (art. 357.), de annak fejtegetésére fel nem jogosította. A német codifícatiók nagyobb része ennyire nem haladt; de többnél mégis javítására akadunk, mint p. o. abajornál s hanovérainál, melyek legalább azt alapították meg, hogy a közvádló előterjesztése után, a védő is tarthasson beszédet, mi által a jogegyenlőség viszonyaikban mégis megközelitetik. — A hesseni egészen megmaradt a régi rendszer mellett, korlátlan fejtegetési szabadságot engedvén a közvádlónak.*) Az érintett ujabbkori codificatiókból még a jury tagjainak számáról, és a szavazatról szóló szabályokat említjük meg. Az esküdteknek 12 számra szoritása átalános szabály. Es az ujabb német jury rendszerek átalában elfogadták azt is, hogy az esküdtek mellé adott s törvénytudókból álló bíróság az elnökkel együtt 5 tagból álljon. így a vürtembergi, hesseni, hanovérai, bajor sat. Es ezek rendesen a jury székhelyén létező feltörvényszék, vagy első fokú törvényszék tagjaiból vétetnek — igy nevezetesan Vürtembergben, Hannovériában satb. A jegyzők, tollvivők szinte többnyire azok iroda személyzetéből alkalmaztatnak Az esküdti határozat hozatalára kellő szavazatra nézve is, mint átalában minden ujabb jury rendszerekben, ngy a német or•) A mi 1844 - iki esküdtszéki törvény tervezetünk egészen a német jury rendszert tartotta szem előtt s utánozta minden lényegesb elvekben ; mit nem lehetne eléggé sajnálnunk, ha az törvényhozásunk által ily alapokon létesitetnék. Az elnök szerinte is túlnyomó befolyással van felruházva, mind az esküdtek, mind a tanú kihallgatás irányában ; távollevő tanuk vallomásai felolvasását megengedi; a közvádlónak előleges szót enged a vád kifejtésére sat. *) Die Staatsanwaltschaft — rendeli ennek 346. czikkje — kann, wenn sie dies für angemessen erachtet, die Anklage náher erlautern, und die für die Beurtheilung der Geschworenen erheblichen Punkte, so wie die im Laufe der Verhandlung vorzubringenden Beweise hervorheben." szágiakban is elvan fogadva, hogy szó-egyenlőség, mint Angliában, nem szükségeltetik. A szavazat szám külömböző törvényhozásokban különböző Legkevésbé szabadelvű a hesseni (366. art.) hannovérai (195. §) melyek a porosz utánzásával — mindennemű határozatra szótöbbséget elégelnek; és ha 7-el 5 ellen a bűnös kimondatik, vagy a vádlottra nézve súlyosító körülmények alapitatnak meg, akkor ugyan a felett a jury-törvényszék is tanácskozik, s az emelkedik érvényre, melyhez annak tagjai csatlakoznak — mit valóban a jury intézmény szellemével s hivatásával össze nem egyeztethetünk. A b aj o r (80. art ) és v ü r t e m b e r g i (mint az oldenburgi is) a bűnös kimondására kétharmad szavazatot igényelnek; és egyszerű szó-többséget C3ak akkor, hanem bűnös, vagy más enyhítő tények kimondása forgott szóban. A szavazás sok helyütt nem szóbeli, hanem titkos azaz pusztán szavazás. A hannovér a i eltérve a franczia-belga rendszerétől, nyilvánosát rendel, mi természetesen nem az egész közönségre, hanem csak az esküdtek egymás közti tanácskozására vonatkozik. így a vürtembergi is (374) sahesseni (art. 363). Megjegyzendő még, niikép mint Francziaországban úgy az ujabb német codi tióknál is csak itélő jury létezik, nem vádesküdtszék is, mely a vád megalapítására lenne hivatva.5) Végre némely egyes idevonatkozó törvényhozási mozzanatokat illetőleg megemlítendő mégjmikép Sveiczban Solothurn 1862-ben az esküdtszéket hosszas tanácskozás után, és jóformán a német rendszer után szervezve, elfogadta, míg azt az uj baseli, graubündteni, luzerni, st.-galleni törvénykezési rendszerek elvetették ; 0 r o s z o rs z á g b a n 1861-ben szinte befogadtatott a jury, mely alól csak a vallási, állami és szolgálati vétségek vetettek ki; A u s z t r i á b a n 1863-ban készült el egy jury rendszer, mely azonban kevéssé szabadelvű, hatásköréből kivévén nemcsak a politikai vétségeket, hanem mindazon bűntetteket is, melyek nem halál vagy 5 évnél nagyobb börtön büntetéssel rendeltetnek fenyitetni; Angliában, hol 1860-ban a közvadló intézményének bevitele ujolag sürgettetett; 1861-ben jelent meg egy büntetőjogi törvény, mely nemcsak arról nevezetes, hogy a juryt felhatalmazza lopást kimondhatni, habár a vád sikkasztásra szólt is, hanem arról is, hogy a vádiratban az emberölés elkövetésének módját megneveztetni többé nem követeli — Kölönben megjegyzendő, mikép Angliában nagyon terjedez azon törekvés, hogy a jury alá csak a fontosabb, a jogbiztosság érdekében nagyobb ünnepélyességeket 3 fontosb kellékeket igénylő jogesetek kényszeritessenek; — és a felek szabadsága ne korlátoltassek, belátásuk s érdekeik szerint a jury mellőzésével más biróságokhoz is folyamodhatni. A büntetőjogi codifícatiók többi tényezőiről legközelebb. Mi az oka annak, hogy az arányosító, tagositó és úrbéri rendező perek keresztül vitele oly lasssu haladást tesz, különös tekintettel a visszakapcsolt részekre? (Vége). Nábráczky Antal főispáni helytartó úrtól. Ugyanis a partiumbeli megyék az anyaországhoz visszacsatoltatván, a perek folytatása módjára nézve kötelesek az anyaországi törvények rendeleteit, és formáit megtartani. — Az erdélyi határosztályu per helyett az 1832/6. évi XII. törv. czikkben előirt aráuyositó per lépett életbe; — az úrbéri perekre nézve pedig kötelesek 5) 1844-iki esküdtszéki szervezetünk egészen a német codifícatiók után látszatik készítettnek lenni; de azoknak egyes szabadelvűbb irányát fogadta el. Azonkívül, hogy nemcsak itélő, hanem vádesküdtszéket is ismer i határozatra kétharmad szó-többséget rendelt, és az esküdtek szavazását — egymásközt nyilvánossá te3zi, csakhogy azon felette hiányos s káros módosítással, hogy az titkossá alakitathatik (364. § ) hacsak egy esküdt-tag kívánná is ; mi már nagyon megközeliti az oly nagy mértékben szabadságellenes franczia és belga rendszert.