Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 58. szám

Pest , 1865. péntek julins 28. 58. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A semmiségi panaszról. (Vége). — Végrendelet! jogeset. — Kur. Ítéletek. — Hiv. tuduiv. A semmiségi panaszról. (Vége). Külley Ede váltótörvényszéki ülnök úrtól. A már emiitett semmiségi panaszt visszautasító e. b. váltótör vényszék végzése következőleg indokoltat ott: „Tekintve, hogy az e kérvényben foglalt semmiségi panasz az első biróságnak a végrehajtás, illetőleg tárgyalás körüli eljárására vonatkozik, hogy az már a f. é. 25,237 számú e. b. végzés ellen f. é. 28,895. sz. a. beadott felfolyamodványban is előhozatván, a kir. váltófeltürvényszék által, mely a fenthivatkozott e. b. végzést f. é. 2442. sz. a. kelt határozatával helybenhagyta, alaptalannak találtatott, minélfogva az első bíróság eljárására nézve a vtk. II. r. 140. 141. és 142. §§-aiés az 1844. évi VI. t. cz. 14. §-a értelmében további felebbvitelnek helye nincs, mely szakaszok szerint ugyanis a hétszemélyes tábláhozi felebbvitel, legyen az végzés vagy Ítélet ellen intézve, álljon az bár fel folyamodvány, felebbviteli jelentés vagy semmiségi panaszból, csak azon esetben engedtetik meg, midőn a feltörvszék az első bíróságtól eltérőleg határozott: tekintve továbbá, hogy az első bírósági határozatot helybenhagyó feltörvszéki határozat ellenében a legfelsőbb birósághozi felebbvitelnek az ez iránt nem intézkedő váltótörvények helyett zsinórmértékül szolgáló ideigl. törvénykezési rendszabályok I. r. 107. §-a szerint csak azon esetben van helye, ha a feltörvszéki határozat eljárási formák tekintetében, azaz semmiségi panaszszal támadtatik meg, mi pedig a jelen esetben fenn nem forog, mert a semmiségi panasz az első bíróság eljárását tárgyazza, melyre nézve pedig a kir. váltófeltörvszék véglegesen és jogérvényesen határozott, nem pedig a feltörvszékét, mely utóbbira nézve törvényes formák tekintetében folyamodó mi kifogást sem tett; sigy ezen beadmány oly törvényes semmiségi panaszt nem képez, mely felett határozni a kir. hétszemélyes tábla hivatva volna: mindezekhez képest folyamodó jelen törvénybe ütköző kérelmével elutasittatik." Alperes ezen visszautasító végzést is felebbezte, indokul előadván, hogy az első biróság a visszautasított semmiségi panasz béltartalmát taglalni feljogosítva nincs, hogy az a felsőbb bíróhoz van intézve, kit egyedül illet az a feletti határozat hozatal, váljon a kérelemnek hely adathatik-e vagy sem, és hogy a kir. hétszem. tábla már azon elvet kimondotta, hogy semmiségi panasz, a menynyiben elkésve nincs, mindig felterjesztendő. Ezen stádiumban vannak jelenleg az iratok a kir. váltófeltörvényszéknél, melynek határozatát annak idejében közölni el nem mulasztandjuk. Azt hisszük, hogy a pesti váltótörvszókcsak törvény szerint járt el, midőn a kérdésben forgó semmiségi panaszt visszautasitá. Kétséget nem szenved ugyan, hogy jelen esetben nem csupán névszerinti, hanem valóságos semmiségi panaszszal van dolgunk, a mennyiben abban panaszképen előhozatik, hogy a végrehajtás és tárgyalás körüli eljárásnál a vtk. II. r. 140. §-ban érintett törvényes formák meg nem tartattak ; mindazonáltal az sem szenved kétséget, hogy ezen panasz az első biróság, nem pedig a feltörvényszék ellen emeltetett, és hogy az sajátkép csak ismétlése az első semmiségi panasznak, mely felett pedig a váltófeltörvszék az első bírósági végzés helybenhagyása, s igy a semmiségi panasz félrevetésével a vtk. II. r. 140. 141 és 142. §§-aihoz képest már jogérvényesen határozott. A hétszem. tábla csak azon esetben volna ez ügyben határozat-hozatalra hivatva, ha a vtk. II. r. 142. §. szerint a feltörvszék az első bíróságiul különbözően határozott volna, vagy ha az ideigl. törvénykezési rendszabályok I. r. 107. §-a szerint az e. birósági végzést helybenhagyó feltörvszéki végzés ellen forogna fenn semmiségi panasz. Nem akarjuk mindazon érveket ismételni, melyeket múltkori czikkünkben e nézetünk igazolásául felhoztunk. Csak következő sarkpontjait e kérdésnek kívántuk jelen eset alkalmából ujolag kiemelni: 1) Csak azon felebbviteli ucadvány képez semmiségi panaszt, melyben állíttatik, hogy az eljáró biró a törvényes formákat meg nem tartotta. A vtk. II. r. 140. §a ezen eseteket különösen nem sorolja ugyan elő, de pótolva találjak a hézagot az ideig. törv. rendszabályok I. r. 104. §-ban, mely ezen eseteket 8 pontban előszámlálja. Határozottan ki kell tehát jelelni minden semmiségi panaszban, hogy a semmiségi esetek melyike forog fenn. 2) A vtk. II, r. 140 és 141. §§-ainak félremagyarázhatlan szavai szerint az. e. b. váltótörvényszékek eljárására nézve a semmisitési biróság a kir. váltófeltörvszék; valamint a feltörvszé k eljárásáranézve ezen hatáskör az id. t. r. sz. I. r. 107. §-a szerint a kir. hétszemélyes táblát illeti; eképen osztván meg a törvény a s e mmitő biróság hatáskörét a váltófeltörvényszék és a hétszemélyes tábla közt. 3) Ha a váltófeltörvszék az első biróság határozatát helybenhagyva, ez által a semmiségi panaszt félrevetette, a vtk. II. r. 142. §. az 1844. évi VI. t. cz. 14. §. és az id. törvénykezési rendszabályok I. r. 107. §-ának egybevetése szerint további semmiségi panasznak csak azon esetben van helye, ha az állíttatik, hogy a váltófeltörvszék sem tartotta meg a törvényes formákat határozatának hozatala alkalmával; mert ha ezen eset fenn nem forog, az első biróság határozata mind az ügy érdemére, mind a törvényes formákra nézve a semmiségi panaszszal meg nem támadt, s igy jogosan fen álló váltó feltörvszéki határozat által jogerejüvé, azaz tovább nem felebbezhetővé válik. — Végre: 4) Ha a peres ügy a feltörvszéki határozat ellen be58