Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 52. szám

2 15 tagadása ellenében, miután abban a 130. h. r. sz. a térség nem foglaltatik, nem bizonyitja, sőt megczáfoltatik azon körülmény által, hogy gr. Vasqueznek az A. a. szerint vásárlott birtokba 1855. apr. 20-án eszközlött birói bevezettetése alkalmával alp. jelen levén, az ezen birói eljárást tárgyazó, az örök levélre vezetett tanúsítást, a melyben az egyes átadott részek is előszámlálvák, s különösen a kereseti 130. h. r. sz. a. térség is foglaltatik, minden fentartás nélkül aláirta. Alp. a kereseti föld bükkönytermését roszhiszemüleg foglalván el, miért ezen, felperestől elvont haszonvételnek, mintán alp. a 24 frt becsár ellen kifogást nem tett, az id. törv. szab. 88. §-a által fentartott 1840. 15. t. cz. 96. §-a szerint volt a követelt 24 frt bükköny árában elmarasztalandó. Végre miután felp. tulajdonjoga ezúttal bíróilag elismertetett, ennélfogva felperesnek a visszahelyezési perben fizetett 30 frt 46 kr. perköltség visszaköveteléséhez törvény szerint joga levén, az részére megítélendő volt. Ezen ítélet ellen alp. semmiségi panaszszal egybekötött felebbezést nyújtott be, mert a törvszék azon kifogását, hogy ő a kérdéses földet még 1862-ben eladta s így a jelenlegi tulajdonos ellen volna a per indítandó, egészen mellőzte. Az ügy érdemére nézve felebbezi, mert, hogy gr. Vasquez a kérdéses földet soha sem birta, s igy felperesnek el sem adhatta, kitetszik abból, hogyaNöthig Ferencz és alp. közt létrejött 3. sz. a. szerződés szerint alp. a Gombos Györgv-féle földek birtokában meghagyatott, ezeket tehát gr. Vasquez alp. részére kimetszeni tartozott volna, s miután a hibásan felvett 130. h. r. sz. a. földet meg alperesnek kellett volna gr. Vasquez részére kihasítani, igy történt, hogy gr. Vasquez a Gombos-féle részeket, mint rá nézve előnyössebbet megtartotta, s alperes is a 130. h r. sz. a. föld birtokában maradt; mert végre alperes bíróilag helyeztetvén vissza a birtok használatába, ennélfogva jóhiszemű birtokosnak tekintendő. A kir. táblán ítéltetett: „Tekintve, hogy alperes a kereset tárgyát tevő földrészletnek birtokában birói ítélet által hagyatott meg — é? a sommás visszahelyezési perben megítélt perköltségeket önhatalmú bíráskodása által felperes maga idézte legyen elő, alperes a megítélt időközi haszonvétel és a felperessége alatt a jelenlegi felperes ellen lefolyt visszahelyezési per költségeinek visszatérítése terhétől felmentetik, s ily változtatással egyebekben a per érdemére és a jelen perbeli költségekre nézve a megyetörvényszékének ítélete,az alp. alaptalan semmiségi panasz elvetésével helybenhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1864. nov. 18-án J4353. P. sz. a.). Alp. ezen ítélet ellen hasonlóul semmiségi panasz'zal egybekapcsolt felebbezést nyújtott be, mire a kir. Hétszemélyes táblán Ítéltetett: „A tek. kir. it. táblának Ítélete az alperesi alaptalan seramiségi panasz elvetése mellett az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, s a per foganatszerzés végett illetőségéhez leküldetik," (1865. máj. 19. 7276. P. sz. a.). Kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben A kir. Hétszemélyes táblán. 35. Temesvár város közönségének — Grünbaum Jakab ellen 3284 frt 17% krnyi kártérítés iránti perében Ítéltetett: Jóllehet azon felperesi állítás, hogy alperes az A. a. ítélet szerint 1856. oct. 8 án megtartott árverés alkalmával Murdanyol Ádám részére 3005 frtokért leütött korcsmáltatási jogért három nappal később 4000 frtot ígért, a C. a. okirattal igazoltatik, sőt maga az alperes által is beismertetik ; miután azonban, az ezen bérlemény iránti szerződés a felek között — a 4. sz. a. okirat szerint azon okból, mert félperes az alperes által kivánt s a B. a. árverési feltételek által el nem tiltott azon feltételt, hogy alperes a kibérlendő korcsmán saját serét mérettesse, el nem fogadta, létre nem jöhetett s alperes által alá nem íratott, — miután továbbá az, hogy alperes viszszalépése miatt felperesnek tettleges és valódi kára történt volna, nemcsak nem igazoltatott, sőt a G. a. okirat szerint a bérlemény ugyanazon árverező által, kire az C. szerint 1856. oct. 8-án 3005 frtért leüttetett, nov. 21-én 3052 frtért, és igy évenkint 47 frttal drágábban vétetvén át, ezen utóbbi árverésből felperesre inkább haszon háromlott, ezen okoknál fogva alperes az e. b. ítéletének megváltoztatása mellett a felperesi kereset alól felmentetik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntettetnek; végre a 400 frt visszaadása iránti alperesi ellenkövetelés jelen per tárgyát nem képezhetvén; alperes ezen követelésétől e helyütt elmozditatik, és a periratok további sat (1865. máj. 16-án 6904. sz. a. Elő.: Szalay Zsig. ktb.). A kir. itélő táblán. • 1 71. Lanzer Hedvignek, Krecsmári Mihály elleni perében ítéltetett: Felperes jogelődje néh. Lanzer Lajos jelen pert úgyis mint Katalin és Terézia testvéreitől származott osztályos rokonainak jogfentartója kezdvén, felperes pedig egyedül saját nevében adván be a folytatólagos kereset levelet, s igy az ő keresete csak is a követelt örökség egy harmadára terjedhetvén ki, — tekintve, hogy az e. b. ítéletben felperes részére megítélt 1694 frtnak ősi természete a B. és C. a. okmányokkal teljesen igazolva van, — s igy ezen összegről néh. Mihus Ágnes által,osztályos vérei mellőzésével, alperes jogelődje javára tett A. a. 1828-iki végrendelet hazai törvényeinknek a végrendelet alkotásakor fenállott és a polgári vagyonra is alkalmazandó szabályai szerint félreteendő — alperes úgyis mint Ettl József unokája gyámja a fenkitett összegeknek egy harmadában vagyis 564 frt 40kr. v. czéd. felperes részére az e. b. Ítéletben kitett fizetési idő és végrehajtás terhe mellett elmarasztaltatik, — a további két harmadot illetőleg azonban felperesnő az elől felhozott indokból keresetével elutasittatik, — s a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. — és e szerint az e. b. ítélet felebbezett része megváltoztatván, — nem felebbezett része pedig érintetlenül hagyatván, a per további törvényes eljárás végett sat. (1865. máj. 16-án 16493. sz. a.). 172. Gulányi Jánosnak, br. Uckermann Henrika elleni birdai birtokbani háboritás iránti perében ítéltetett: Felperes Birda község határbeli 209'/., holdból állóKormepet nevü dűlőből szerzett 200 holdnyi földjének fekvését, és igy azon földdarabot, melynek birtokába birtokháboritás folytán visszahelyeztetni kíván, tüzetesen ki nem jelölvén, és ekkép keresetének e részbeni határozatlansága mellett, a birtokháboritási tényt, mint keresetének alapját kellően nem bizonyítván, — de tekintve azon körülményre, hogy felperes saját állítása és az A/, a. végrehajtási jelentés szerint is, csak szántóföldeket szerzett, hogy tanúi e részben csak ideiglenes legeltetés, és annak kibérlése által gyakorlott birtoklását — az alperes fél mellett szóló azon tanúság ellenében, hogy a lekaszáltatott földdarab mindig gyep volt, és hogy ezen folytonosan alperesnö marhája legelt, keresetének megállapithatására szükségelt birtoklást sem igazolván, az eljáró al-