Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 50. szám - Az israeliták öröködési joga, különösen keresztények után - végrendelet nélkül. 3. [r. ](Vége.)

207 a midőn pedig megtudta: hogy szt. szék elébe van idézve, ismét ösztönözve arra szólította fel, hogy a sz. szék előtt azt vallaná, mit a polg. biróság előtt vallott, — terhel ugyan, de mert ezeu vallomás F. Lajos tagadása ellenében marasztaló bizonyítékot nem képezhet,') — a bünrei ösztönzés vádjai által, próbák elégtelensége miatt felmentetik." Ezen itélet ellen ugy F. József és M. Ferencz marasztalt vádlottak, mint ellenükbe a tiszti ügyész, valamint F. Lajos is felebbezést jelentvén be, az ügy a kir. táblára fel terjesztetett. Ez 1865. apr. 4-én 1386. sz. a. következőleg itélt: „A felterjesztett vizsgálati iratokból ki nem tűnvén, hogy a hamis eskü által, melyben M. Ferencz és F. József a szentszéki Ítéletek által bűnösöknek kimondattak, kár okoztatott volna, F. József pedig, mint ki a törvszék előtti utolsó kihallgatása alkalmával is habozó vallomást tön, M. Ferencz bűntársával hasonló beszámítás alá esik, az első biróság által kimondott büntetés ezen vádlottak mindegyikét illetőleg 8 hóra leszállillatik. A mi az F. Lajos e. emelt hamis tanú szerzési vádat illeti, miután ezen F. Lajos által tagadásba vett vád, egyedül F. Józsefnek a szentszék előtt tett, mintegy önmagát mentegető vallomására alapittatik, ezen hamis eskü bűntettében bűnösnek kimondott, a törvényszék előtti vallomásában habozó tanúnak vallomása által pedig a hamis tanú szerzésnek tárgyi tényálladéka egyáltalában helyre állitható nem lévén, F. Lajos a vád alól tárgyi tényálladék hiányában felmentetik." 2) Mely itélet ellen most már ugy hiszem a közvádló, ugy a hamis esküvők, mint az erkölcsi bünszerzőre nézve kötelességszerű felebbezését kijelentvén, az ügy a Hétszem. tábla végeldöntése alá kerül. Megjegyezni kivánom: miszerint D. János vádlevele, mely a bűnügyi iratok között van, — eléggé kideríti: hogy a hamis tanúság tétel által polg. perét megvesztette, s 736 frtnyi jutalékától elesett, tehát kár okoztatott; továbbá a b. f. törvényszék F. Józsefet, — kit a szt. szék már kihallgatott, bűnösnek kimondott. — többé törvényszerint kihallgatás, következőleg a szt. szék előtt tett vallomását mintegy authenticatió alá nem vonhatta, s igy alkalmat szolgáltatni arra: hogy szt. szék előtti vallomását visszahúzza avagy módosítsa, nem lehetett; mennyiben ez mégis a fen álló törvények ellenére megtörtént, — az a felsőbb biróság által figyelembe nem vétethetik, — a mint nem vétetett figyelembe maga az azt eszközlő e. b. által sem, következőleg F. Józsefnek a szt. szék előtt önkénytesen,s magába szállottan tett vallomását, — eme utóbbi törvényellenes tény folytán ingnorálni, s azt haboz ónak tekinteni lehetetlen. Nem hagyhatom felemlités nélkül még azt, miszerint F. Lajos, midőn már F. József hamis esküvő ab. f. törvszék által el is Ítéltetett, — a központi vizsgáló szolgabírósághoz folyamodott, — kérvén: F.Józsefet felrendeltetni s örök emlékül, saját bűntelensége kiderítése végett kihallgattatni; mely kérésének egyszerűen elég is tétetett, s a kihallgatási jkönyv, — melyben F. József a többi között a szt. szék előtt tett vallomását ugyanott mintegy hibásan felvettnek is nyilvánítja, — hiteles másolatban F. Lajosnak maga igazolására ki is adatot). A 7i.-váradi szt. szék, — a mint biztos kutforrásból értesültem, a felemiitett eljárások miatt, hivatalos uton Biharmegye kormányzójához megkeresést is intézeti. ') No ha ez sem elegendő jogi bizonyitás, akkor nem tudjuk, mit ért az u n. Biharmegyei törvszék a bizonyítás alatt, hogy az jogilag előállított legyen. Szerk. ) Valóban ez itélet jogalapjait felfogni képtelenek vagyunk. Hol vagy nyilvánosság, hol jury ? hogy jogi biztosságunk már egyszer életbe léphetne. No — és még az uj sajtó rendelet! SzerkÓhajtandó, hogy ily erkölcsi bűnt, és bünszerzést, — mely nemcsak a vagyon, hanem az élet biztonságot is alapjában rendíti meg, — s mely jelenben is D. Jánost s annak szegény családját teljesen tönkre téve, a koldusbotra juttatta, — a lehető legszigorúbb büntetés kövesse, nehogy az a jelen, a nélkül is igen sok lelkiismeretlen emberrel bővelkedő világban vagyonszerzési móddá nőjje ki magát. N. N. Az uj sajtó rendelet. (Vége). 18. § Ki nyomtatványilag vagy képes ábrázolatokban az erkölcsösséget vagy szemérmet durván és közbotrányt okozólag sérti, vétséget követ el, s hat hótól egy évig terjedhető szigorú fogsággal, s 100-tól 500 frtig emelkedhető birsággal büntettetik. 19. $ A ki sajtó utján a cs. kir. szárazföldi vagy tengeri hadsereg katonai működésének tervéről és irányáról, a csapatok és hajók mozdulatairól, erejéről és felállítási helyéről, az erődítmények állapotáról, s végre a hadiszerek őrizetéről vagy szállításáról közleményeket bocsát ki, ha ezek minőségéből vagy afenforgó körülményekből felismerhető volt, hogy ezáltal az állam érdekei veszélyeztethetnének, vagy ha ily közlemények különösen is eltiltva valának, — s mennyiben cselekvénye sulyosb fenyiték alá esőnek nem találtatik, — vétséget követ el, s 50-től 500 Írtig emelkedhető birsággal, már kitört vagy közvetlenül fenyegető háború idején pedig 14 naptól 3 hónapig terjedhető fogsággal s 100-tól 500 forintig emelkedhető birsággal büntettetik. E szabály hivatalos lapok utján közzétett közleményekre nem alkalmazható. 20. §. A ki sajtó utján valamely birói tárgyalástól függő fe • nyitő-perbefogási határozatot vagy vádiratot, ennek a végtárgyaláskori előterjesztése előtt, vagy a fenyítő vizsgálat folytán felmerült bizonyítékok, vagy a vádlottak, tanuk, szakértők vallomásainak tartalmát a nyomozás befejezése s mielőtt azok a végtárgyalásnál felhasználtattak volna, közzéteszi, vétséget követ el, s 50—500 forintig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. — Ki valamely még folyamatban lévő büntető tárgyalás alkalmából nyomtatványilag a bizonylatok erejéről oly fejtegetésekbe bocsátkozik, a tárgyalás kimenetéről oly vélelmeket állit fel, vagy a per eredményéről oly elferditéseket tesz közzé, melyek a közvéleményre a birói határozatot megelőző befolyást gyarkorolhatnának, szintén vétségben válik bűnössé, s 1—3 hónapig terjedhető fogsággal s 100—500 frtig emelkedhető birsággal fenyítendő. 21. %. Az 1852. évi sajtó-rendszabálynak valamely nyomtatvány büntetésre méltó tartalmáért a tartozó figyelem s gondoskodás elmulasztása miatti felelősséget tárgyazó rendeletei érintetlenül maradnak22. §. A nyomtatvány tartalma által elkövetett cselekvény bünvádilag nem üldözhető, ha a nyomtatvány megjelenése vagybelföldöni terjesztésének kezdete óta már hat hó folyt le s ezen idő alatt büntető eljárás, bár az lehetséges lett volna, a vétkesek egyike ellen sem indíttatott, vagy a megindított eljárás ugyanannyi időn át nem folytattat ott. Ugyanezen elv alkalmazandó a tartozó figyelem s gondoskodásnak nyomtatványok által elkövetett tilos cselekvények tekintetébeni elmulasztására nézve is. Megszűntéknek tekintendők továbbá a sajtórendszabály 22. §-a szerint valamely időszaki nyomtatvány kiadója ellen irásilag kiadott megintés jogkövetkezményei is, ha ezen megintés kibocsátásától két év folyt le a nélkül, hogy ezen idő alatt ugyanazon időszaki nyomtatványnak tartalma által valamely büntetésre méltó cselekvény elkövettetett, vagy kiadója ujabban megintetett volna. //. Risz. A büntető eljárásról. 23 §. Nyomtatványok tartalma által elkövetett büntetésreméltó cselekvények fölötti fenyítő eljárás, a kir. itélő-tábla törvényes biráskodási köréhez tartozó büntettek kivételével {§§. 4, 5,6, 7 ) az illetékes megyei, szab. kir. városi vagy kerületi törvényszéket illeti. A királyi ítélő-táblának fentartott bűntényekre nézve annak illetősége megállapítottnak tekintendő . ha az Illető nyomtatvány Magyarországban nyomtattatott, vagy terjesztetett. Minden egyéb — valamely nyomtatvány tartalma által elkövetett bűntény, vagy vétségre nézve azon megyei, szab. kir. városi vagy kerületi törvényszék illetékes, melynek kerületében a bűnös cselekvény elkövettetett. Ha a nyomtatási hely ismeretes s Magyarországban létezik, cselekvési helyül mindig ez. — ha pedig a nyomtatási hely ismeretlen, vagy Magyarországon kívül létezik, a Magyarországbani terjesztés helye tekintendő. Ha ez. utóbbi eset-