Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 39. szám

159 reáeső test általi bezáródása inkább gondolható, de ezen esetben is a lehetőség attól függ, hogy mily állásban volt a fogantyú, mi, ugy látszik meg nem vizsgáltatott. 11. Ha a bevezető cső tökéletes, mikép következhetik be légszeszlobbanás ? Fel. Ha a bevezető cső tökéletes, akkor légszeszlobbanás csak ugy lehetséges,ha a csap, mely a bevezető vascső végén van, nyitva tartatik. 12. Képzelhető-e, hogy légszeszkiömlés esetén a helyiség felületének kellő közepén tartott égő gyertya a kiömlött, s a boltozat alatt elterjedt légszeszt meg ne gyújtaná? Fel. Ha kevés légszesz van a levegőliez keverve, akkor az láng által meg nem gyulád. 13. A fellobbanás idején nemcsak a bolti helyiségben, de szomszéd helyiségekben is nagy büz volt elterjedve, tehát a légszeszkiömlésnek is nagynak kellett lenni ? Fel. Csupán a szag nem enged biztos következtetést a kiömlés nagyságára, mert különösen olyanokra nézve, kik előtt ezen szag szokatlan, csekély mennyiségű légszesz is elegendő igen érezhető szag terjesztésére ; sőt egy kis oly viz, mely több ideig volt gázmérőben, vagy kevés petróleum kiöntése is hasonló és tartós hatást gyakorol. 14. Lehet-e a néh. Habern Mór fellobbant boltjában létezett légszfszóra állapotának megszemléléséből a fellobbanás időszakáig fogyasztott légszesz mennyiségét meghatározni? Fel. A gázmérők óramutatóinak állásából a fogyasztott mennyiséget igen nagy pontossággal lehet meghatározni; minthogy azonban a meghalálozott Habern Mór boltjában alkalmazott gázmérő oly sérüléseket szenvedett, melyeknél fogva a mutatókat egyik csavar oldalt nyomása által igen könnyen lehet előre vagy hátra forgatni, azért ezen gázmérő mutatóinak állásáról nem tudhatni, nem emberi kéz idézte-e azt elő? s ennélfogva az a fogyasztásra nézve nem szolgálhat mutatóul. Egyébbiránt a mutatók mind le vannak törve, s a törés minőségéből nagy valószínűséggel következtethető, hogy az emberi kéz által eszközöltetett. — A mutatók még fenmaradt részeinek állásából látható, hogy azok mind szorosan állottak, midőn vizsgálatuk alá kerültek ; ha tehát a mutatók nem utólagosan hozattak ezen helyzetbe, ugy állithatni, hogy ezen gázmérőn, felállítása óta gáz keresztül uem ment. 15. Néh. Habern Mórnak azon budája, mely a jan. 8-án történt fellobbanás alkalmával testén volt, felmutattatván, s a bonczlelet felolvasása után : Nem-e mutatnak a bonczoltak tetemein észlelt tünetek, valamint a budán észlelhető szakadások s pörkölt, szélű lyukak az explósió tényezőire nézve határozott alapot? F e 1. A bonczoltakon észlelt tünetek, az explósiónál működött erők és anyagok tekinteiében bonyolítják a vizsgálatot, a mennyiben a szakértők nézeteik itt egymástól eltérnek: dr. Than Károly és dr. Say Móricz urak ugyanis azt állítják, hogy ezen tünetek mind gáz explósióból magyarázhatók, míg ellenben dr. Nendtwich Károly és Preysz Móricz urak azon meggyőződést fejezik ki,hogy a Habern Mór budáján talált pörkölt szélű lyukak tisztán gázexplósióból fesztelenül nem magyarázhatók, hanem hogy ily hatás (ha t. i. a lyukak nem voltak már az explósió előtt a budában) inkább más, explósiónál szikrákat szóró testnek tulajdonítandó. 16. Miben lelhetné magyarázatát azon körülmény, hogy a f. é. jan 8 án a váczi uton előfordult fellobbanás belypzine rajzának tanúságaként néhai Habern Mór boltjában az alatta lévő pincze boltozatának része beszakadt? A pincze boltozatnak beszakadása azon nagy ellentállásnál fogva, melylyel egy boltozat felülről ható erő ellenében bir, ez esetben pusztán gázexplósióból alig magyarázható, s így valószínű, hogy a felső boltozat esése okozta az alsónak leszakadását. Azonban ezen tüneményre nézve határozattabb vélemény ki nem mondható, mert a leszakadt résznek eredeti kiterjedését, valamint a boltozatnak fenmaradt részét alolirottak meg nem vizsgálhatták. (Folyt. köv.). A közbirtokosságokban! arányos tagosítás kérdéséhez. (Feleletül a 31. 32. számban megjelent czáfolatra). (Folytatás). Halász Boldizsár ügyvéd úrtól. Végre czáfolóm, hogy nézete alapossága irányában minden kétséget eloszlasson, hivatkozik a 2. végzés ezen szavaira : „antiquum constitutivum sessionum,et appertinentiarum proportioni non s u b e s t" és a 6dik ezen szavaira „causae p ropó r ti o n ale s nihil aliud — quam limitationem usus — communium beneficiorum pro objeoto habent." Ezzel is ugy vagyok, mint az 1836. XII. t. cz. 1-ső szakaszával. Mert ha utána egészen más értelműek nem következnének, vagy a főmltgu curiának fent kiírtaktól eltérő végzései (mikre hivatkoztam), nem lennének — megadnám magamat. — De ezek szerint nem mondhatok egyebet, minthogy „nulla regula sine exceptione" (t. i. a múltra nézve), mert erre a főmltgu curia saját különböző végzéseivel jogositott fel. c) A magánosok pereiben hozott felső törvényszéki ítéletekre fektetett érveim czáfolatául — felhozatik, u. m. A 3. tétel alattira az, hogy abból éppen ki nem tűnik, — mintha a majorsági földek arányosítás tárgyául szolgáltak volna. De kitűnik az: — hogy már 1770-ben volt arányositási per, mely a közösükön kivül, a majorságiakra is ki volt terjesztve. És mely nem ezért, hanem azon okból szállíttatott le, — mert felp. tényleges birtoka arány kulcsát — kimutatni képes nem volt. Miből önként következik, hogy ha azt kimutatja, — az arányosság — a majorságiakra is ki leendett terjesztve. A 4. tétel alattira azon észrevétel fordul elő: — hogy miután az abban felhozott területet felperes ellenében — az alperesek privative, de magok közt promiscue használták, azt mint közösét arányosság alá kellett vetni. — A magán birtoknak — a közöstőli ily különösen hangzó — megkülönböztetése, — hogy ellenem mitsem bizonyít, vagyishogy itt majorsági föld— vettetett az arányosság alá, — az ítélet ezen szavai „pl agam per ipsos hactenus privative usuatam, actionali proportioni subjici" teszik kétségtelenné. Az 5. és 6. tétel alatti Ítéleteket — bírálóm azért mellőzi, mert szerinte — az 5-ben az extravillánurnok miből álltát, a 6-ban az arányosítandó földek természetét kivenni nem lehetvén, belőlük határozott elv nem is vonható. — Pedig az 5-ben a kereset csak azért szállíttatván le, mert a belsőségek közti arány, mely az extravillánumok (külső majorsági földek) arányos felosztása kulcsául szolgálna, tisztába nem hozatott; — a 6-ban a per szinte azért küldetvén vissza illetőségéhez, mert sem a belsőségek mennyisége meghatározva, sem az azokhoz arányosítandó szántóföldek felmérve nem lévén, ezek kipótolandó k voltak.