Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 34. szám

139 let azon pontja is, melyben a C2. és C3. a. 1775. és 1776. évi szerződések alapján alp gr. eldődeire Hrazsina helységért csere utján szállott birtokok ki nem válthatóknak nyilváníttatnak, mert abból, hogy a csere alkalmával alp. gr. eldődje a kiegyenlítésről lemondott, s a csere feloldása időhez kötve nem volt, annak örökös volta még nem követelhető, mivel Hrazsina szinte zálog volt, melynek tulajdonába felperesek ős anyja gr. Drugeth Klára a 8/. a jelentés szerint pura statutione mediante bevezettetett, s igy az 1775-iki szerződésnek azon záradéka: salvotamen utriusque partis jure suo tempore coram competenti foro evicnendo, csak akkép magyarázandó, hogy gr. Csáky István a záloghoz levő tulajdon jogát, gr. Barkóczy pedig azt akarta megóvni,hogy a kicserélt javak a hrazsinai zálogot képviselvén, ez csak azokkal együtt legyen kiváltható sat. Alperesek viszont felülvizsgálati kérelmükben azt hozzák fel, hogy midőn a kereseti javak a 4/. bizonyíték szerint már 1618. illetőleg 1658. évtől eldődjük által birattak, az 1760. évről és igy 100 évet haladó idő után, s egy, a javakat nem is terhelhető özvegytől kiállitottO. a. zálogpótlék felperesek mellett az 511. sz. 9. döntvény szerint próbát nem tehet annálkevésbé, mert nem igazoltatik, hogy a birtokbavétel zálogczimnél fogva kezdődött volna. A Cl. a. zálogpótlékra nézve kijelentetett ugyan,hogy az a per folytatása alapjául nem szolgálhat, ez azonban azon feltevéssel, a mennyiben t. i. ezen zálogpótléknak jogérvénye későbbi felülfizetés által fel nem tartatott volna" hozatván kapcsolatba, mely feltevés az érintett kijelentéssel együtt meg nem fér, mert a G2. és C3. a bizonyítékokra vonatkozó antecedensből nem csak az következik, hogy a csere többé fel nem bontható, hanem az is, hogy a kereseti javak birtokczime, mivel a zálogpótlék többé fel nem bontható cserével hozatott kapcsolatba, ha előbb zálogos lett volna is, olyanná változott, mely többé meg nem támadható. A kir. táblai ítéletnek azon részére nézve, melyben az, váljon a 9/. a. csere, ugyszinte a •/. a. külön keresetre vonatkozó Ítéletek a kiváltást mennyire akadályozhatják, a per érdemére vonatkozónak lön kimondva, megjegyzik alp., hogy ezek nemcsak a per érdemére felhagyandók, hanem már jelenleg elítélendők és olyanoknak tekintendők lettek volna: melyeknek elseje általában, másika pedig a kereset egy részére nézve teszi a per folytathatóságának akadályát, és miután a kir. it. tábla a C3. a. cserére nézve kimondta, mikép az többé fel nem bontható, már csak következetességnél fogva is a 9/. a csere iránti kérdés sem vala a per érdemére halasztandó. Mindezeknél fogva a kir. táblai ítéletet oda változtatni kérik, hogy ezen per az 1778. és 1803. évben kelt zálogpótléki levelek alapján sem folytatható. A kir. Hétszem. táblán Ítéltetett: „Ezen felperesek által zálogváltási czimen folyamatba tett perben felperesek azt, hogy alperesek vagy ezeknek elődjük a kereseti javak birtokába valóságosan zálogképen jutottak volna,semminemű, a kezdetleges(primitivus) zálogot igazolható okmány által nemcsak nem bizonyítván, de ezt bizonyítani meg sem kisértvén; sőt inkább az alapperhez 1. sz. a. csatolt keresetlevelökben a kereseti zálogot nem csupán közvetlen elzálogosításból, hanem részint engedményezésből, részint pedig cseréből is származottnak önmaguk beismervén; miután a dolog ily állásában alperesek részéről a kereseti javaknak elődjeik általi két századot meghaladó, még a 8 •/. a. 1700-ik évben keletkezett adományt megelőző birtoklása a 4, 5 és 6 •/• a. okmányokkal kimutatva, sekkint az által, hogy felperesek ennek ellenében az érintett 1700. évi adománynál előbbi gyökös jogukra hivatkoztak, az ügy joggyökösségi kérdéssel is bebonyolitva lenne. — Minthogy továbbá a kezdetleges elzálogitás hiányzó bizonyításának pótlásául felperesek által beperlett C. alatti zálogpótlék — tulajdonképpen felülfizetési — levelek közül a C2. és C3. alatti a hazsinai jószágra vonatkozó csere (cambium) csak kölcsönös beleegyezéssel lehetett volna felbontható, mint ily természetű szerződés azonban a hatályban fentartott ősis. rendelvény 16. és 26. §§-ai értelmében többé meg nem támadható, következőleg ezen a kereset alapjául vett felülfizetési levelekkel kapcsolatban levő és fel nem bonthatónak tekintendő csere, valamint a 9 •/. a. még 1766. évben a kis-várdai jószágra nézve létrejött csereszerződés felperesek állítása szerint is a kereseti javakra egyiránt kihatván, azok kiváltása a kérdésben levő csrék felbontása, s a cserébe adott jószágok visszaadása nélkül a C4. és C5. alatti felülfizetési levelek alapján eszközölhető szintén nem lenne; de különben is felperesek az alapkeresetlevélben a C5. alatti 1803. évi utolsó felülfizetési levelet magok is mint törvényileg semmist félretétetni kérvén, minthogy az a 12 •/. alatti 1846. évben hozott és jogerőre emelkedett kir. táblai Ítélet által az 1723. évi 47. t. czikk alá esőnek kimondatott, felperesek ezen okiratból, mely őket nem kötelezőnek saját kérelmükre nyilvánitatott, kereseti jogot — arra most, előbbi tettük ellenére visszatérve — nem meríthetvén: mindezeknél fogva a felhívott ősiségi nyílt parancs értelmében mind a két alsó bírósági ítélet részbeni megváltoztatásával jelen zálogváltási per általában nem folytathatónak mondatik ki; s az iratok sat." (1865. febr. 1-én 13101. sz. a.). Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 24. Ozv. dr. György Józsefné szül. Lator Borbálának, Kovasy Mihály ellen, épületi kövek ára fejében követelt 270 frt és járulékai iránt indított rendes szóbeli perében ítéltetett: Alperes azon állításának igazolására: hogy a felperes férjétől néh. dr. György Józseftől, annak udvarán lévő összes épületkő mennyiséget nem vette meg, kihallgatott tanúi által teljes próbát nem nyújtván, ugyanannak a póteskü odaitéltetik, s ha alperes azt leteendi arra, hogy ő néh. dr. György Józseftől a keresetbe vett összes épületkő mennyiségét nem vette meg, az esetre alperes a felperesi kereset alól felmentetik, köteles tehát alperes jelen Ítélet kézbesítése után 15 nap alatt, az eskü letétele végett határidőért folyamodni, s azon az esküt le is tenni; — ellenkező esetre köteleztetik felperes részére 105 frtot 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett lefizetni. Ezek szerint az alsó birósági ítéletek megváltoztatván, a per sat. (1865. febr. 20. 1981. sz. a. Elő.: Dániel k. t. titk.) Hivatalos tudnivalók. A nmltgu Hétszem. tábla I. tancsban máj. 1. s köv. napokon előadatnak: Remolt Xav. Ferencz, Gyürky Pál e. 36970 frt 22\ krnyi érték. Wimmer Nina — Gundl Vilmos e. bizt. végrehajtás. Konkoly szül. Prohászka Mária s társai, — Prohászka Endre ellen, számadások beadása. Molnár Sándor — Bórek. Mih. s társa e 763 frt 10 kr. Simon Pál — Hrabovszky György e. haszonbér. Györgyényi Ign. — Hubaffy Müi. e. 500 frt A pesti cs. kir. pénzügyész