Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 1. szám

3 hogy annak tartalma előttük tudva legyen, s hogy ez a végrendelkező által előttük helybenhagyassék, íui jelen esetben meg is tortént. A ptkv 586 § szerint szóbeli végrendelkezésnek is helye levén, a tanukra kiszabott ottani eljárás per analógiám itten alkalmazandó lett volna, mert kevés falu van Magyarországon, hol a biró és esküdt irni tudna, s csak a jegyzők szokták a végrendeleteket irni, ha tehát az 581 § oly szigorúan magyaráztatik, tanukat nem lehetne falun végrendeleteknél alkalmazni. Tehát a dolog ily állásában 100 és 100 falun készült végrendelet ezen oknál fogva megsemmisítendő lenne. A kir. Hétszemélyes táblán Ítéltetett: „Az osztr. áptkv hatálya alatt 1858 febr. 11-én elhalt örökhagyó néh. Palits Albónak 1858 jan. 4-én három meghívott tanú együttes jelenlétében tett végrendelkezése annak tekintetbe vételével, hogy a 3 végrendeleti tanúnak eskü alatti egyhangú vallomása szerint örökhagyó Palits Albo az egyik tanú által feljegyzett, s az ő jelenlétükben végrendelkező előtt felolvasott ezen végrendelkezést saját végakaratának lenni élőszóval nyilvánította, a fenemiitett törvény szabályai értelmében ezen végrendelet mint szóbeli is törvényes kifogás alá nem eshetvén, és mint ilyen afelp. által vitatott kül forma hiány tekintetéből is megdönthető nem levén, annál fogva az alsó bíróságok ítéletei megváltoztatása mellett, a megtámadott végrendelet a köteles résznek sérelme nélkül épségében fentartatik. Egyébiránt az ítéleteknek a költségek kölcsönös megszüntetésére vonatkozó része érintetlenül hagyatván stb." (1864 nov. 24. 6053 P. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A. kir. itélő táblán. 1. Steiger Gyulának Hajós József mint a pesti takarékpénztár igazgatója elleni, a 339 sz. részvénynek nevérei átíratása iránti rendes szóbeli perében Ítéltetett: Felp. Steiger Gyula a B. a. okiratban még jelen per kezdete előtt értesittetvén arról, hogy az átíratni kért 339. sz. pesti takarék pénztári részvény letiltásokkal, sőt végrehajtási foglalással is terhelve van, az ő kötelességéhez tartozott tehát ezen fenforgó és az átírást gátló akadályok megszűntét igazolni, vagy azokat annak utján elhárittatni, minthogy azonban ezt mulasztotta, alp. társulat pedig mind addig, mig a fennemlitett birói intézkedések fenállanak, a kérdéses részvénynek átírására -kötelezhető nem is volna, annál fogva felp. keresetével ezúttal elutasittatik ; a perköltségek azonban az ítéletek különbözőségénél fogva egymás ellenében megszüntteknek tekintetnek, s ekép megváltoztattatván az e. b. ítélet, a per stb. (1864 november 29-én 8250. P. sz. a. Elő. : Perlaki.) 2. Führing Mártonnak Richl Antal elleni 4840 o. é. frt vételár hátralék és jár. ír. perében Ítéltetett: Az 1860 nov. 10-én kelt A a. levél annak világos tartalma szerint csak 4840 frtra nézve szolgálhatván kereseti alapul, miután a 3 sz. a. beperesitett és felp. által nem nehezített nyugták szerint 1860 nov. 10-ke után alp. összesen 4430 frtot fizetett, és e szerint az A a. kötelezett 4840 frtra nézve csak is 410 frttal lenne hátramaradásban, de különben is felp. a periratok tanúsítása szerint házát 8000 frton adván el alperesnek, ha a más útra tartozó 2160 frt, ugy az A a. okirat kiállításakor fizetett 1000 frt és a 3 sz. a. nyugtatványokban foglalt 4430 f. számba vétetik, ismét csak 410 frtnyi hátralék mutatkozik, ugyanazért alp. csak is 410 frt és ennek 1862 nov. 25-től számítandó 6% kamataiban marasztaltatik. Ilyképen megváltoztatván, a perköltségekre nézve pedig helybenhagyatván az eljáró törvszék Ítélete, a per stb. (1864. nov. 8-án 6508 P. sz. a. Elő.: Sz erényi.) 3. Ordódy Antalnak, Ordódy Mária elleni örökösödési igény érvényesítési perében ítéltetett: A dunáninneni kerületi tábla Ítéletében oly alaki hiány, vagy eljárási sérelem, mely annak megsemmisítését vonná maga után, nem találtatván, a semmiségi panasz elvettetik, — ugyanazon ítéletnek az előbbi állapotba visszahelyezést targyazó része pedig nem felebbeztetvén, érintetlenül hagyatik. A kereseti ügy érdemét illetőleg azonban, miután az, hogy az Ordódy család birtokához tartozó bagotai és Takó máskép Tót Vezekényi jószágok kizárólag a fiágot illetik, s ezek alperesnő által csak hajadoni jogon birlaltatnak, az ezen perben felhozott uj okiratokból s különösen az alperesnő anyja Berdeczky Thekla özvegy Ordódy Ferencznő FF. GG. a. tettleges beismeréséből az II. Z. a. hivatalos eljárásokból, alperesnő magvaszakadt Thádé testvérének felperesre is vonatkozó RR. és SS. a. beismeréséből, alperesnőnek FF. és GG. a. közvetett, valamint ugyannak 3 N. 3 P. a. bíróságok előtt nyilvánított küzvetlen beismerésébőlilletőleg, saját tetteiből s ezeknek az M. N. O. S. T. U. a. okiratokkali egybevetéséből tisztán kitűnt és bebizonyíttatott, továbbá a 3 0, 3 R 3 S a. csatolt uj és közokmányok szerint ezen fiági kizárólagos birtoklás folytonos gyakorlattal is megerősíttetett, sőt a BB a. csatolt táblai jogegyenlőségi perben hozott N. N. alatti egyhangú kúriai Ítéletekkel bíróilag is eldöntetett, s igy a jognak s ennek alapjául szolgáló adomány levelek megvitatásának annál kevésbé lehet helye, mivel ezen nem az 1852-ik nov. 29-én kelt ősis. ny. par. 9. 10. és 22. §§ aira, hanem annak 11. §-aira alapított kereset, miként alperesnő maga is többszörösen állítja: nem gyökjogi, hanem tény és gyakorlati pert tárgyaz, mi már jelen per folytathatásának bíróilag történt eldöntése által is igazoltatott ; miután továbbá felperesnek az alperesnó'veli vérközössége az L a. származási táblának az M. N. V. X. Y. Z. DD. EE. FF. GG. HH. II. a uj okiratokkali egybehasonlitásával és összefügésével kétségen kívülivé tétetvén, alperesnő e részbeni ellenvetései s e perbeni puszta tagadásai, a saját hozzájárulásaival 3 N. a. uj okirat szev'mt bíróilag megállapított leszármazási tábla ellenében birói figyelembe annál kevésbé vehetőK, mert a vérség már az alapperben is eléggé bizonyítottnak ismertetett s a legfelsőbb törvényszék is H. a. ítéletében a vérség mellőzésével, csak a jogközösség bizonyítását találta hiányosnak; mi pedig a jogközösséget illeti, bár a fenidézett M. a. főosztály levélben csak az UU. és W. szerint Takó Vezekénnyel ugyanazonos Tót Vezekény fordul elő, Bagota pedig nem, de ezen onnan eredt hiányt, hogy Bagota az M. a. osztály keltekor az LL. és MM. a. uj okiratok szerint még idegen kézben volt, eléggé pótolják, a későbbi s NN". DD. és GG. a. csatolt uj okiratokkal igazolt osztályok, melyekből kétségtelen, hogy alperesnő ága törzsének Ordódy Györgynek birtokába a bagotai % rész osztály utján jutott, mely rész a 3 C. 3 D. a. szerzemény által annyira szaporodott, hogy a 3 C és 4E a. okmányok szerint Bagota nagyobb részét birta, de a szerzemények 3 D. és S. szerinti kiváltások által tulajdonosaikra visszaszálván, Ordódy György unokái a 3 M szerint már csak azon részekkel osztoztak, mely őket osztályos elágazásuk szerint az Ordódy Ferencz többi osztá-