Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 31. szám

Pest, 1865. péntek április 21. 31. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI ( SARVOk, Tartalom; Az arányosítást — a közösökön kívül — lehet-e a majorsági vagy magán birtokban levő földekre is kiterjeszteni ? — Büntető jogeset. Kur. Ítéletek.— Hív. tudniv. Az arányosítást — n közösökön kivül — lehet-e a majorsági vagy magán birtokban levő földekre is kiterjeszteni f1) N á b r á c z k y Antal főispáni helytartó úrtól. 2) Arányosság tárgyául szolgálnak a közösségre tartozó minden haszonvételek, még pedig ugy azok, melyek jelenleg közös és együtti használattal biratnak, valamint azok is, melyekre nézve bebizonyítható, hogy a közbirtokosok valamelyike által a közösből szakittattak el — az idomulás határ éveit felülhaladó magányos használat sem állván ellent. (1 S3- évi XII. t. czikk l.§.). Tehát a gyakorlati arányosítás tárgyát teszik: közös íöldbirtok, közös legelő, közös erdő, közös kir. haszonvételek sat., melyeket a közbirtokosok mindnyájan együtt használtak, vagy együtt használhattak volna ; — de nem arányosság, hanem 1832/6. év olta csak tagosítás tárgya a kizárólagos magán külső birtok, vagyis még határozottabban szólva, bármelyik földesúri közbirtokosnak post fundualis majorsági külsősége, a közösből tett foglalásokat természetesen ide nem értve. És mégis Halász Boldizsár ügyvéd ur néhány hibásan értelmezett curíalis ítéletre támaszkodva, azon elvet igyekszik felállitni, hogy valahányszor felperes kéri, — az arányosítás a magán allodialis birtokra is kiterjesztendő. E nézet a „nyilvánosság Ítélőszéke elébe állitatván" az rám, mint egyik veteranus ügyvédre, oly hatással volt, miszerint, leginkább annál fogva, nehogy ily eszme fiatal törvénytudóinkban, vagy hazánk nagyszámú közbirtokosainak valamelyikében, viszhangra találjon, nem állhattam meg. ezer hivatalos teendőim daczára is, hogy ugyancsak a nyilvánosság ítélő széke előtt, megczáfolólag fel ne lépjek. Nem kívánom a jogi arányosítást (P r o p o r tio n a 1 i s ex jure) fejtegetni; mert ily kereseteknek királyi adomány, és egyéb gyökös okleveleken kelletvén alapulnia, — a curián különben is ritkán fordultak elő, — de egyébiránt az 1852. nov. 29-ki cs. nyilt par. az ősiségi viszonyokat megszüntetvén, az ily nemű perek létezése már csak a jog történelemé marad. Hanem szóioka gyakorlatból indult arányositó (P r oportionalis ex usu) per természetéről, mely az — 3 715—69. törv. czikk alapján az alispáni bíróság előtt indíttatott. ') Vonatkozva azon értekezésre, mely e kérdésre nézve H alász Bold izsár úrtól e lapok f. ó. 12. számában megjelent. 2) Nem mulaszthatjuk el, forró köszönetünket nyilvánitani, hogy e czikk nagyon ti°ztelt irója, magasb állása bokros teendői által visza nem riasztva, kitűnő tudománya, s dús tapasztalata adatait, az irodalom terén közzé tenni szíveskedik. Kétségtelen, mikép ez által nemcsak, úgy is felette mostohán ápolt, jogirodalmunknak, hanem az állam magasb érdekeinek is kitűnő szolgálatot tesz. SzerkA H. B. ur által idézett 15G3. 19.1622.72.1625.59. t. cz. a Propó r tio ex usu pernek sajátságát, természetét tisztára hozni nem képesek. Mert mint H. B. ur helyesen megjegyzé, inkább arról az esetről szóllanak, midőn a várak fentartására szükséges költségeket, az illető közbirtokosok fedezni vonakodván, azokat jövedelmeik arányában kellett kivetni. Az 1715—69. törv. czikk 3. §-a azonban, már anyagot nyújt annak felfogására, hogy gyakorlatból indítandó arányosítás utján mit, és miként kelletik a közbirtokosok közti közös haszonvételeket arányositni; mondván: ,.ubi autem de Educillorum silvarum ac aliarum Communium utilitatum et Beneficioruminter legitimos Compossessores ac in Simultanco eorundem dominio et manifestő, ac pacifico usu actualiter existentes de proportione usus quaepiam őriretur quaestio, eadem a modo imposterum supra scripta modalitate revideatur, determinetur et adjustetur. Ki nem látja tehát, hogy a gyakorlati arányositási pernek tárgya egyedül a közös haszonvételekben fektetett le, a nélkül, hogy az idézett törvény a kizárólagos magán birtokot, majorsági allodialis földet arányosítás tárgyául vétetni csak egy betűvel is rendelte volna. De lássuk, hogy az 1769. évben legfelsőbb leirat következtében, a Curia által összeállított „PlánumTabulare" a gyakorlati arányossági perre vonatkozólag mit tartalmaz ? H. Boldizsár idézett értekezésében hivatkozik saját eszméje erősítésére vagy is annak felállítására, hogy a határbeli közösökön kivül (ha t. i. felp. kéri), a majorsági földekre is kiterjesztendő az arányosítás — „De causis adProportionem usus Communium Beneficiorum" 922. (1) végzésre, és azt szóról szóra így adja elő:„In causis Proportionalibus — haec norma observari sólet: ut a proportione sessionum appertinentiis provisarum (belső telek) per quemlibet Compessorem intra Villám actualiter possessarum, etiam agri, prata, silvae et alia id genus extra villana beneficia excindi debeant." Igen, de a szó alatti végzés hiányosan adatott elő, kihagyatván belőle ama döntő szavak: ,,in quorum videlicet promiscuo seu simultaneo usu Compossessores actu co n stit u u n t u r." Hiszen, ha a felhozott végzés kihagyott szavait figyelemre akarjuk méltatni, első tekintettel meggyőződhetünk, hogy csak azon : Agri, Prata, Silvae sat. lehetnek arányosság tárgyai, melyek promiscuo seu simultaneo usu a küzbirtokosok által birattatnak. Tehát a legtávolabbról sem rendeli ezen curíalis végzés, hogy az arányosítás a magán birtokú majorsági földekre is kiterjeszthető. 31