Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)
1865 / 30. szám
123 gesen jöttek felperes birtokába, a három első kamatszelvény lemetszése semmi tekintet alá nem jöhetvén. Ezekből világos, hogy a kérdéses részvénytársaság nemcsak soha nem létezett, s az A. a. adóslevélben foglalt ériéket az adós gróf meg sem kaphatta, de a kezdeményezett üzlet, a fennebbiek szerint soha foganatba nem is ment. A 370 db partiális kötelező levél az A. a. adóslevélben foglalt világos kikötés ellenére az adós grófnak sajátkezű aláírásával ellátva nincsen, és arra, hogy egy ily eredeti partiális kötelező kiállíttatott volna, az össze nem hangzó tanú vallomások elégséges próbául nem szolgálhatnak, a pecsét pedig, mert az Barrach birtokában volt, azok hitelességét nem emelheti, igy az A. a. adóslevélnek megfelelő eredeti partiális kötelezvények fel nem niutatattván, ezen puszta nyomtatványoknak próbaerőt tulajdonítani nem lehet. Végre a partiális kötelezvények tartalma szerint, az A. a. eredeti adóslevélről Heilman kereskedő ház által kiállított letéti téritvény, az üzlet természeténél fogva csak az eredeti hitelező részvénytársulatnál őriztethetvén, felperes azt, hogy ezen társulat nem léteztében, mily utonés jogczim alatt jött ezen téritvény, s ennek folytán az A. a. adóslevél birtokába, szintén semmivel be nem próbálta. (1864. jul. 8-án 1365. sz. a.). Ezen Ítélet ellen felp. felülvizsgálati kérvényt adott be, mert nem volt szükség azt külön bizonyitani, hogy részvénytársaság általában létezett-e, s ki által volt képviselve, hiszen az adós a pirtiálisokat előmutatóra állítván ki, ezen saját tette ellen sem ő sem örökösei kifogást nem tehetnek; bevett jogi szokás az, hogy az előmutatóra szóló kötelezvények teljes érvénynyel birnak, s ez esetben éppen, midőn az eredeti főkötelezvény is előmutattatott; itt az adós maga szabta magának a kötelességet, hogy a partiálisok birtokosát vagyis előmutatóját hitelezőjének el fogja ismerni, a hitelező tehát azon erkölcsi ideális személy, mely a partialis által képviseltetik; mely jelenleg felp. személyében öszpontosul. Ha a partiálisok megvevői által az érték csak később fizettetett le, az felp. hátrányára nem magyarázható, mert ez az üzlet kezeléséből igen természetes, azoknak eladója csak maga az adós gróf lehetett, s a mint a partiálisokat kezéből kieresztette, azok értékét mégis kapta, különben ki nem adta volna. A partiálisok nem másodlatok hanem eredetiek, a mint ez hasonló sorsjegyek, részvények, vagya forgalomban levő status kötelezvényeknél szokásos anélkül, hogy ezek eredetisége kétségbe vonattathatnék; a perben kifejtetett, hogy a letéti téritvény, mely nélkül a kereset indításához szükségelt eredeti főkötelezvényt az időközben feloszlott Heilman kereskedői ház ki nem adta volna, a volt eredeti hitelező részvénytársulatnál, melynek jogaiba felperes lépett, — nem maradhatott. Alp. az ellenészrevételekben előadja, hogy alaptalan a,zon állítás, hogy a partiálisok előmutatóra szólván, hitelező vagy részvénytársaság létezését feleslegessé teszik, minthogy a pernél fekvő 370 db litographirozott partiálisok nem eredeti okmányok, azokat nem gr. Eszterházy állította ki, hanem Barrach üzér, s igy a gr. Eszterházy örökösei ellen mit sem bizonyítanak. Felperes A. a. említett, s gr. Eszterházy által saját kezűleg aláirt partiálisokat nem volt képes felmutatni, pedig az A. a. világos tartalma szerint csak ilyenek bírhatnának erővel, hanem még azon egy eredeti mintát, mely után a 370 db litographiroztatott, sem mutathatta elő, de még a tanuk vallomásaiból sem tűnik ki, hogy gr. Eszterházy azok jelenlétében irt volna alá valamely okmányt. A partiálisok tehát koholt okmányok lévén, nem lehet azokat arra felhasználni, hogy azok szerint felp. lépett volna a nem is létezett részvénytársaság jogaiba; más sorsjegyek és értékpapírok, melyeknek kiállítása kétségtelen, ez esetre nem alkalmazhatók, s igy az A. a. főkötelezvény mint feltételesen kiállított okmány egy teljesedésbe nem ment üzletről felp. javára részvénytársaság hiányában is annál kevesbbé bizonyít, mivel annak szerzési jogczimét vagy is engedményezését sem képes igazolni felperes. A k ir. Hétszem. tábIán Ítéltetett : „Az A. alatti kötelezvény, valamint a becsatolt 370. db partialis kötelező levelek 1828. jul. l-én Románfalván állítatván ki, ekként ezen okiratok érvénye azok kehéhez képest, az akkorban fennállott hazai törvények szerint megbírálandó lévén; — eltekintve attól, hogy az állítólagos eredeti adós, néhai gróf Eszterházy József ellen, egy rendbeli 500 frtos ily partiális kötelező levél alapján B. p. és C. p szerint 1855. évben a bécsvárosi és bécsi főtörvényszék által marasztaló ítélet hozatott is, mindazonáltal figyelembe vévén , hogy a 2-dik sz. alatti levél tanusága szerint felperes Gruggenberger C. F-nek már 1853. september 5. tudomása volt mind arról, hogy az eredeti adós'gr. Eszterházy József meghalálozott légyen, mind arról, hogy ki légyen annak örökössé, a minthogy ezen utóbbival a jelenlegi alperessel már azon időben alkudozásba lépni kívánt, s ezen tudomása ellenére mégis 1855. évben, a már 1830. febr. 19. meghalálozott gr. Eszterházy Józsefet megidéztette,— ekként ezen a már rég elhalt ellen, és egyedül a felállított gondnok által elő nem terjesztethetett védelem hiányából hozott fentérintett Ítéletekből, a jelen perre vonatkozólag, éppen semmi jogi következtetést húzni nem lehetne; — miután a kereseti tőke öszveget mint kölcsönt készpénzben kéri visszafizettetni, ezen jogczim alatti kötelezés pedig az A. alatti okiratban nemcsak hogy nem foglaltatik, de az a törvény rendeletének még azért sem felel meg, mert abban a hitelező neve sem fordul elő, — valamint felperes azon lényeges kivántatóságnak sem felelt meg, és be nem igazolta, hogy mily uton és jogczim alatt jött mindezen A. alatti okiratnak birtokába, — miután továbbá a partiális kötelezvényekre vonatkozólag a kihallgatott tanuk vallomásai által azon körülmény, hogy a beperesitett nyomtatványokkal ugyanazonos eredeti partialis kötelező levél csak ugyan kiállíttatott volna, nemcsak benembizonyittatott, hanem a midőn Cservenka Károly a fizetési terv, és ennek aláirására nézve éppen semmit sem tanúskodott, a másik tanú Neuman József pedig határozottan nyilvánítja, hogy a partiálison az elhunyt gr. Eszterházy József aláírása nem az ő jelenlétében történt, a törlesztési tervet azonban éppen nem irta alá , s ezen tervet a partiálisra iktatva nem is látta, e szerint ezen tanuk vallomása által a partialis kötelezők kiállítása és keletkeztére nézve, a felperesi előadáshoz képpest inkább ellenkező tényálladék tanusittatnék — és végre a három első kamatszelvény lemetszése azon okból bírói tekintetbe nem vétethetett, mert alperesi tagadás ellenében felperes azt, hogy ezen kamat mind az állítólagos gróf Eszterházy József éltében 1829 és 1830-dik évekre, nevezetessen pedig , ennek holta után 1831-dik évre, ki által és hol fizettetett légyen , éppen semmivel be nem bizonyította, de ezt igazolni meg sem kisértette,—mind ezen, ugy a másod bírósági Ítéletben felhozott indokokból is a tck. kir. it. táblának Ítélete, annak fellebbezett részében helybenhagyatik, a költségekre vonatkozó nem fellebezett részében pedig érintetlenül hagyatik."(1865. febr. 20-án 19880. sz. a.).