Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 28. szám

Pest, L865. péntek április 7. 28. szám. Hetedik évfolyam. TŐRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A szóbelileg elmarasztalt fél ingók létében szabadon jelölliet-e ki ingatl; ok ' - Jogeset: Telekkönyvi kitörlés.—Kur. ítéletek.—Hív. tudniv. A szóbelileg elmarasztalt fél inf I íében szabadon jelölhet e ki ingatlanokat az ellene intézett végrehajtás alapjául f Közli : Kovács Dienes ügyvéd ur. Nem szenvedhet semmi kétséget, mikép az egész törvénykezési eljárás érdekei s czéljai a végrehajtás kivitele körül öszpontosulnak. Az, hogy jogigényeink a végrehajtás segélyével, mikép s mikor eléghetnek ki, határoz a lelett is, hogy a törvénykezés jogérdekeinknek, jogbiztosságunknak niegfelelőleg alakult-e. Ennek folytán nem csekély fontosságú azon kérdés, váljon ha szóbeli perbeli Ítélet alapján az ingókra vezetni ozélzott végrehajtásalkalmával,a végrehajtást szenvedő fél, mindamellett, hogy elegendő, sőt felesleges ingóságokkal bir, ingatlanait jelöli ki a foglalás alapjául, tartozik-e azt a végrehajtató fél feltétlenül elfogadni, vagy sem ? E kérdés vitatására következő eset szolgáltatott legújabban alkalmat. 1863. évben M—ics M—sa torontáli birtokos, temesmegyei lakost L. L-t a torontáli szolgabiró előtt, mint szerződésileg felperes által választott bíróság előtt szóbeli per utján beperelte azért, mert L. L. több egyetemlegesen lekötelezett társaival juhai számára M. M. felperes birtokát haszonbérbe vévén, néhány hét elteltével a juhnyájat onnét titkon elhajtotta, és a haszonbért meg nem fizette. — A szóbeli biróság a 630 frt haszonbér megfizetésében, és okozott költségekben L.L. alperest elmarasztalta, mely itélet alperes által fellebbeztetvén, az a torontáli megyetörvényszék által helybenhagyatott. A másod bíróságilag is kimondott elmarasztalás végrehajtásának eszközlésére, alperesnek illető bírósága átküldés mellett megkerestetett. A végrehajtás napja bemondatott, s a személyesen otthon volt alperes, miután fizetési képtelenségét kinyilatkoztatta, biróilag felszólittatott a foglalási és kielégitési alap kijelölésére, mire alperes ingóságait mellőzve, ingatlanait t. i. házát és 1/i telek földjét jelölte ki. Felperesnek megbízottja az 183% 15. t. cz. és az orsz. bir. ért. 115. §-ára támaszkodva előadta, hogy alperesnek gulya marháiból, ménes lovaiból és néhány százra menő selyem birkáiból álló ingóságai vannak, melyekből a követelés kielégítése könnyű szerével, és gyorsabban kieszközölhető lenne, azért a költségesebb és több idővesztéssel járó ingatlanok tekintetébeni birói eljárás útjára leendő tereltetése se nem szükséges, se nem méltányos, se nem törvényes. A végrehajtó bíró szinte e szerint lévén meggyőződve, abban állapodott meg, hogy minden esetre alperesnek ingóságai vétessenek foglalás alá, s miután alperes ingóságaiból kijelölni vonakodott, nyertes felperes kijelölése folytán gulya marháiból néhány darab, ménes lovaiból és juhaiból ismét néhány darab, úgy hogy alperesnek is maradjon belőlök, becslés és zálogolás alá vétetett. Ezen eljárás ellen alperes részéről a temesmegyei törvényszékhez felfolyamodás és semmiségi panasz terjesztetett fel. A megye törvényszék arra a következő végzést hozta: „Az 183 2/« • 15. t. cz. 2. szakasza szerint a kielégítésre szükséges vagyonnak kijelölése világosan a marasztalt felet illetvén, s ez valóságos birtokában lévő s készpénzre fordítható akár ingó akár ingatlan vagyont nevezhetvén ki; miután a végrehajtó biró Ch. E. esküdt urnák 867. főszolgabírói számra adott nyilatkozata szerint alperes valóban Omori házát és negyed telek földjét kielégitési alapul jelölte ki, mi alperes semmiségi panaszához csatolt tauubizonyitványból is ki derül, miután továbbá a zálogolási és becslési jegyzőkönyv, mely szerint alperes végrehajtási alapot ki nem jelölt volna, az előbbiekkel ellenkeznék, s alperes az orsz. bir. ért. 115. §-ánál fogva is őt illető törvényes jogától meg lőn fosztva, ezeknél fogva alperesnek felfolyamodása és semrniségi panaszának helyt adva, ingóságaira szabálytalanul vezetett végrehajtási foglalás és becslés ezennel megsemmisíttetik, s a periratok további szabályszerű intézkedés végett 0. Gy. főszolgabíró urnák adatnak ki. A mi alperesnek abbeli fel folyamodásával párosult kérelmét illeti, miszerint Ch. esküdt ur ellen fegyelmi vizsgálat rendeltessék el, ez iránt az illetékes közigazgatáshoz utaltatik. Felperes ezen végzést nemcsak a törvényekbe és leküldött legfelsőbbi rendeletekbe merőben ütközőnek találta, hanem ezen végzésben felállított elv, hogy t. i. a végrehajtást szenvedő akár ingó, akár ingatlan vagyont nevezhetvén végrehajtási foglalás tárgyául, a végrehajtató azt minden feltétel nélkül elfogadni tartozzék, az igazságkiszolgáltatás gyorsan kieszközlendő végczéljára nézve, az ominosus 117. orsz. bir. §. mellett oly káros hatású lehetne, hogy e miatt orvoslást a kir. itélő táblánál felfolyamodás utján keresni kényszerült. Indokait következőkép állította össze. A felfolyamodott megye törvényszéki végzés törvényekbe, és legfelsőbbi rendeletekbe ütközik, mert: a) az 183Ve- 15. t. cz. 1. §-a rendeli, hogy annyi vagyon vétessék foglalás alá, mennyi az egész marasztaltatás kielégítésére szükséges. Továbbá a 2. §-ban rendeltetik, hogy valóságos birtokában levő, — azaz tiszta adósság mentes vagyont, melyből a kielégítés valósággal megtörténhessék, jelölhet ki. Már pedig a költségekkel együtt körülbelül 700 frtra menő követelés Omori V4 telek és ház által soha nem fedeztetik, mert az egész tájékon 3, 4 és 5 száz frton széltire lehet 1/i telki földeket házzal együtt vásárolni. Továbbá L. L. a foglalás alkalmával telekkönyvi kivonattal be nem győzte a foglaló biróságot, hogy azon J/4 föld és ház, melyet ő végrehajtási tárgyul kitűzött, az ö tiszta, adósság mentes birtoka legyen, és hogy az általa kijelölt birtok a követelést mellékleteivel együtt elegendőleg fedezendi. — Omoron, a 28