Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 1. szám

Pest, 18(15. kedd január 3. I. szám, Hetedik évfolyam. TŐRVÉNYSZÉKI CSARNOK. • Tartalom : Nézetek az ügyvédi rendszer reformjáról. I. — Jogeset. — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben — Rendelet Nézetek az ügyvédi rendszer reformjáról. I. Ismét egy uj jogi intézkedéssel, egy pseudo-reformmal boldogitattunk a Lajtán túlról, azzal, mely az ügyvédi rendszer szervezésére vonatkozik. Tartalma első pillanatra mutatja, mikép lényege abban központosul, hogy az ügyvédek jövőben kormány kinevezés alá tartozzanak, azon kiváló törekvéssel, hogy az ügyvédek bizonyos sz ám r a szőritassanak, s a hatalom érdekében s szellemében purificáltassanak. Tehát ismét egy — az osztrák jog rendszerből tisztán átkölcsönözött intézmény, a melynek t. i. egyik kiválóbb szabályát és jellegét képezi, az ügyvédi szám korlátolása. s az ügyvédi kinevezés. De egyszersmind egy oly jogintézmény is, mely az austriai jogrendszernek legkirivóbb hiányai közé tartozik; oly intézmény, mely magok az austriai szakértők által kárhoztattatik 5 s a melynek mi előbbi eltávolítására irányoztatnak Austriában is minden részről a legilletékesebb törekvések. Ennek legvilágosabb bizonyítékául szolgál az, mikép az igazságügyi ministerium felhívására, maga a bécsi legfelsőbb törvényszék is — kellő s hosszasban tartott tanácskozások után — azon véleményt nyilvánította, miszerint tanácsos, s elfogadandó, hogy ügyvédi állomást nyerhessen mind az, ki az arra törvényileg kívánt tulajdonokat kimutatni képes: és pedig ezen magas törvényszék ezen véleményt nyilvánította az összes austriai felebbviteli törvényszékek megkérdezése után. melyek mindazon nézetet fejezték ki, hogy az ügyvédi kinevezés és szám korlátozás minden tekintetben hátrányosnak mutatkozik. 1) A legujabb időkből hasonló bizonyítékul szolgál az austriai birodalmi t a n á c s nyilatkozata is. Azon bizottmány ugyan is *) mely a bírói s ügyvédi állomások betöltésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyában kineveztetett, 1862 év febr. 10-én előterjesztett véleményében egyenesen azon indítványt terjesztette elő, hogy a ház az ügyvédségnek teljes szabaddá tételét mondja ki és szentesítéssé. Ez a dolog állása magában Austriában is — jeléül, mikép az ügyvédi kinevezés, és azzal párosult egyedáruság iránt már ottan sem nyilvánul rokonszenv; annak fen tartása már ottan is túl éltnek nyilvánul. És egy ily elavult intézmény, mint reform, hozatik most be hazai rendszerünkbe, mely az ügyvédi szám ') Ez történt a lajtántúli törvénytudók legjelesbike S 0 nini a raga úrnak ministersége idejében. J) Előadója volt prof. Herbst —egyik kitűnő austriai jogtudós. korlátoltságát s a kormányi kinevezést itt soha sem ismerte, ennek irány elvéül a szabaddá tett ügyvédség szolgálván, mely az európai előhaladottabb és szabadelvű codificatióknak is átalában egyik sajátságául szolgál. Tehát egy szabadelvű, az európai jogi kifejlődés szellemének megfelelő intézmény — eltávolitatik és heJyettesitetik egy elavult, átalában rosszalt s elitélt intézmény által. Ez bizonyos érdekeknek tehet szolgálatot, s egy némely politikai tervekre alkalmas eszköznek tekintethetik; de határozottan tagadjuk, hogy az a törvénykezési jog terén hazánkban reformot képezhessen, miután az mindenütt visszaesésnek tekintetik. És ez egy ujabb bizonyíték arra, miszerint bizonyos államférfiaknál utóbbi években hazánk igazságszolgáltatási bajai csak ürügyül szolgálnak, távolabbi, egészen idegen czélok valósítására; és hogy náluk jogéletünk reformja épen nem képez komoly szándokot; miután ez csak az európai jogtudomány s jogrendszer színvonalán álló intézmények behozatala által tanusitathatnék, és nem olyanok által, metyek már mindenütt a hátramaradottság kiejezései s magában Austriában is az eltávolitásitörekvéseknek tárgyai s a milyenek p. o. a keresk. bíróságok megszüntetése, a kivételestörvényszékek a politikai vétségekre, az ügyvédek kinevezése stb. stb. Mellőzve tüzetesb fejtegetését annak, mikép ezen kinevezés oly lényeges változást képez az állami jogrendszerben, mikép mi az ide vonatkozó szabályok hozatalát .csak az alkotmányos törvényhozás körébetartjuk sorolhatónak. És miután mi az ügyvédi állomások kinevezés utjáni betöltését sem az igazságszolgáltatás czéljaival, sem a jogbiztosság igényeivel, sem a inagasb társalmi érdekekkel összeegyezónek nem tartjuk ; s miután mi szégyennek tartanók, ha alkotmányos törvényhozásunk körében ezen eszme csak távolról is elterjedést vagy meghonosulást nyerhetne ; szükségesnek találjuk, hogy az ügyvédi kinevezés, és ügyvédi szabadság 3) kérdéseit tüzetesebben fejtegetés alá vegyük. Mi az ügyvédség függetlenségét, onállását a polgári szabadság, az összes társalmi jólét s szabadelvű haladás egyik legfőbb biztositékának tekintjük. Az ügyvédség, mely a törvények és jognak érvényesítésére van hivatva, épen ezen nemes hivatásánál fogva, 3) Ettől szorosan megkülönböztetendő az u. n. ügyvédi kényszer, mely t. i. az ügyvédek használatának kötelesszerüs'ét gében áll, s mely nézetünk szerint is elválhatlan azon rendszertőt, melynek- egyik elve a biróság collegialitása, mit a bírósági szervezetben mindenesetre íoelvül kell elfogadnunk. A mellett nyilatkozott különösen a II. Juristentag is; s azt fogadta el az 1862-i m e i n i n g e h i, 1803-i b a d e n i törvényjavaslat.