Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 34. szám

J35 forint évi fizetés mellett haszonbérbe vették, és az első fertályra járó illetőséget le is fizették, mégis a volt szentpéteri cs. kir. szolgabírói hivatal a közbirtokosság meghallgatásával, a íénnevezett szerződésben megállapított korcsmákon íelül még két italmérési joggal egybekötött külön vendéglőt a nevezett tanuknak engedélyezett, és azok ugyancsak 1858 évi nov. 1-én életbe is léptek. Miután ebből önként következik, hogy ezen engedély által felperesek mint az összes italniérési jog haszonbérlőinek a haszonélvezet egy részére nézve rövidséget szenvedniük kellett, ugyanazért azoknak kártalanítási joga erre nézve elvileg megállapíttatik. Minthogy azonban az eljáró bíróság által kimondott 857 pfrt. 20 kr. vagy is o. é. 900 frt. 19 kr. kárösszeg nincs oly törvényes alapra fektetve, hogy az minden más bizonyíték nélkül felpereseknek odaitéltethesíék, ugyanazért alperes közbirtokosság csak azon esetben, ha első rendű felperes a becslő esküt arra, hogy ő a volt szentpéteri cs. kir. szolgabirói hivatal részéről engedélyezett két uj vendéglő által 1858 évi nov. 1-től 1859 évi február 20-áig még a haszonbérletijog gyakorlatában volt, legalább 900 frt 1 9 kr. o. é. kárt szenvedett, törvényes időben leteeudi, ezen összegnek jelen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatti megfizetésére köteleztetik. Tartozik tehát e. r. felperes ezen ítélet kézbesítésétől számítva 15 nap alatt a becslő eskü letétele végett magát az eljáró bíróságnál annál inkább jelenteni, és azt valósággal le is tenni, minthogy ellenkező esetben arra többé bocsátatni nem fog, és igy a kár mennyisége bebizonyitottnak nem tekintethetvén, felperes keresetétől az eskü le nem tétele esetére elmozditatik, a perköltségek azonban mindkét esetben kölcsönösen megszüntetnek. (1864. mart. 11. 7042 P. sz. a. Elő. : Gedeon.) 21. Bagossy Amáliának telekkönyvi kiigazítási ügyében határoztatott : Jelen kérvény által folyamodó tkönyvi kiigazítást nem mint néhai özv. Bagossy szül. gróf Lázár Erzsébet örököse, hanem mint néhai Bagossy János után egyetlen életben levő utódot illető, és az 5. 6. 7. 8. 9. 10. és 11. sz. a. bizonyítvány szerint a tkönyvi helyszíneléskor tévesztve és hibásan néhai özv. Bagossy szül, gróf Lázár Erzsébetre is tkönyvezett birtoknak tulajdonosa szorgalmazván, ily minőségben pedig a kérvényhez csatolt 17 db. eredeti okmánynyal valamint azt, hogy a kiigazitatni kívánt birtok, folyamodó attya néhai Bagossy Jánosnak birtokát képezte, ugy azt is, hogy a most nevezettnek életben levő egyedüli maradéka, és végre, hogy ezen birtok hibából telekkönyveztetett néhai Bagossy szül. gróf Lázár Erzsébet nevére, kellőleg igazolván, ez indokokból mindkét bírósági végzés megváltoztatásával, a kérelemnek hely adatik, és a tköny veknek, azok ra időközben jóhiszemüleg jelzálogot nyert hitelezők jogainak épségben hagyása mellett, akénti kiigazítása, hogy a Cs. Bagosi l-ő Nagy Koltsi l-ő Krassói 18. A. Újvárosi 25. Erdödi 356. Domahidai 110. és 114., Vetési 143., Tükési 113., Kis Koltsi 55 és 89 tjkönyvi sz. a. foglalt tulajdoni lapjáról özvegy Bagossy szül. gróf Lázár Erzsébet neve kitöröltetvén, tulajdoni joggal egyedül folyamodó öz. Ilosway Ferdinándnő szül. Bagossy Amália nevére Írassék, elrendeltetik,s az ügyiratok stb. (1864. mart. 15. 14638 P sz. a. Elő. rJamniczky) 22. DellimanichFerdináud özv. Koics Jozefának élelmezési ügyében határoztatott: A mennyire a felfolyamodó özvegyi jogainak érvényesítése végett perutjára utasíttatott, a kir. ítélő Tábla végzése helybenhagyatik, a menynyire azonban az özvegyi élelmezés az e. b. által biztosítás mellett, a kir. ítélő tábla által pedig biztosítás mellett sem lett elrendelve, tekintetbe véve, hogy az e perben eljáró cs. kir. legfőbb törvényszéknek 1860. évidecz 18. 11045 sz. a. kelt, a váló felek megegyezésén alapuló határozata szerint az özvegy élelmezése évenkint480 pfrtban már megállapitatott, ezen élelmezési járadéktól az özvegyet az özvegyi jogok érvényesítése érdemében lefolyandó per befejezéséig, illetőleg perutjára tartozó ujabb bírói intézkedések tóteléig megfosztani nc-m lehetvén, ezen öszszeg a folyamodó özvegynek minden biztositék nélkül az örökségi tömegből évenkint kiszolgáltatni rendeltetik — ily módon a két bírósági végzések megváltoztatván, a nem folyamodott részben pedig érintetlenül hagyatván az iratok stb. (1864. martius 5-én 13291. P. sz. a. Elő. : Németh.) A kir. itélő táblán. 200. Báró Uckermann Henrikának Birda község ellen föld haszonbér iránti perében ítéltetett : Felperesnő a keresetlevélben a ./• a. felmutatott Birda községre vonatkozó átadási okmány alapján, a község által 106 frt évenkinti haszonbér mellett bírt, és az úrbéri földek közt létező kivágási földekéit (Ausschnittsgründe) az 1853 év óta 9 évre hátralevő haszonbért járulékaival követelvén, és alp. község annak beismerése mellett, hogy a haszonbér 1853. évig a község által tettleg fizettetett, hivatkozva az A ./• és B ./• a. állítólag ezen földek iránt úrbéri uton keletkezett elmozditó ítéletekre, a kereset ellen védelméül azt hozván tel, hogy a földek hol fekvése, és ki általi használata iránt tudomása nincsen, miután a hivatkozott Ítéletek, a felperesnő által úrbéri uton a község legelőjéből | tulajdoni jogon keresett földekre vonatkoznak, és jelen i perbeli igényét nem csak nem érintik, hanem indokaiban i világosan azt tartalmazzák, hogy ?. kereseti földek mint kivágások a község által haszonbér mellett biratnak, és ekkép a legelőből meg nem Ítélhetők, — miután felperesnő ezen nem tulajdoni jogot tárgyazó keresetében a földek fekvését helyrajzi számokkal kijelölni, és a fentebbi beismerésnél fogva annak kimutatására, hogy a kérdelt földek ki által biratnak, nem köteleztethetnék, annál fogva az alperes Birda köz=ég akivágási 53 800/1200 hold után 1853 év óta 9 évre hátralékban lévő és 954 o. é. frtot tevő haszonbéri járuléknak, és miután a fizetési határidő meghatározva nincsen, ennek a kereset megindításától az az 1863. jul. 16-tól járuló 6°/0 kamatjának 15 napok alatt végrehajtás terhe melletti megfizetésére köteleztetik, a perköltségek kölcsönösen megszüntetvén. Az eljáróé, b. ítélete a kereset érdemére nézve ekkép megváltoztatván, a perköltséget illetőiét; helybenhagyatván, a periratok stb. (1864. martius 12. 13407. P. sz. a. Elő.: Maj s i r i e v i t s.) 201. Tallián János felperesnek Satzger Hugó alperes I elleni tulajdont tárgyazó perében ítéltetett : A per folytathatósági kérdés különös és előző eldöntésének első bi| róságilag történt mellőzését alperes nem pamszolván, sőt j az érdemileg hozott Ítéletet ellenészrevételeiben nyiltan j jóváhagyatni kérvén;a mia keresetérdemét illeti : Ámbár I ugyan felperes azt hozza is fel, hogy néhai Trsztyánszky ! Erzsébet Csapodi Gáborüzvegye A. alatti végrendeletének í 8. és ennek függelékében a 3. §-nak b) pontja szerint a | keresetbe vett Zekeféle szerzeményes javakat azon esetre, ha fia Csapodi Pál egyenes maradékok nélkül elhalna, ! felperesnek hagyományozta, fiára nézve oly kikötéssel, : ŰOgy" ennek a/'in javakat semmiképen terhelni, vagy elideI geniteni -zabad-agaban ne álljon, maga Csapody Pál pedig mind a mellett, hogy a végrendelet más pontjainak ellent-