Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 20. szám

Pest. 1804. kedd uiartins 8. 20. szám. Hatodik évfolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, — • —— i i X Tartalom: Valtótörvényszékileg lefoglalt köztörvényi követelés stb. — Kúriai ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. Valtótörvényszékileg lefoglalt köztörvényi követelés a váltótörvényszéknél vagy a rendes kirónál keperlendő-e ? Közli K ü 11 e y F. d e. Pfeifer Ede Csepreghy Antal ellen a pesti kir. váltótörvényszéknél biztosítási végrehajtást nyervén, ez utóbbinak a többek közt bizonyos Fojt István elleni 30 ftnyi követelése is, melyről azonban valamely oklevél Csepreghy kezében nem volt, vétetett foglalás illetőleg letiltás alá. A később eszközlött kielégítési végrehajtás alkalmával Fojt arlós ezen 30 fr. kifizetésére felszóllittatván, ez azzal szabadkozot', hogy ezen összeg iránt bizonyos Fuchssal számadása lévén, azt ki nem fizetheti; mire Pfeifer Ede mint zálogbirtokos őt az 1844-évi VI. t. cz. 17-ik §-a alapján a pesti kir. váltótörvényszéknél beperelte. Ezen bíróság 1864 január 11. 944 cz. a. következő végzést hozott: „Jelen kereset — tekintve, hogy arra az idézett 1844-évi VI t. cz. 17 §-a nem alkalmazható, mivel az csak a lefoglalt ingók rontásából, vagy elidegenítéséből eredő kártérítési kereseteket utalja a váltótörvényszékekhez, a milyennek csak köztörvényi követelés behajtását tárgyazó jelen kereset nem vétethetik , tekintve továbbá a vtk. II. részének a váltótörvényszékek illetőségét megállapító 18-ik § át, melyben a jelen keresethez ha-onlók elő nem foi dúlnak, illetéktelenség tekintetéből visszautasittatik." Felperes ezen végzés ellen felfolyamodványt nyújtott be, melyben előadta, hogy Fojt a tartozás valódiságát a biztositasi végrehajtás foganatosítása alkalmával nem tagadta, hogy tekintve, miszerint a lefoglalt különböző tárgyak közt a birói zálog joghatályára nézve különbség nincs, ezen összeget már a letiltás alkalmával az adóstól átvenni és az ügy eldöntéséig a letétbe tenni lehetett volna, hogy az ö mentsége folytán ezen összeg nála c.-ak gondnoki minőségben hagyatott, mely gondnokság a kielégítési végrehajtás folytán megszűnvén, ő ezen összeget akkor kifizetni tartozott, mit miután nem tett, ő annak teljesítésére a váltótörvényszék által szorítandó. A kir. váltófel törvény szék 1864-én febr. 11 421. a. a. kelt határozatával a nehezte't e. b. végzést az abban felhozott indokokból helybenhagyta. A nézetek ezen kérdésre nézve eltérők lehetnek, de megval juk, hogy a fentebbi végzés egyéni meggyőződésünkkel is találkozik. • Pleiíer Ede t. i. az érintett biztosítási végrehajtás által a kérdéses követelesre nézve csak zábgjogot nyert, melynek folytán a letiltott követelés, épen ugy mint akármilyen biróilag lefoglalt kötvény kielégítési végrehajtás utján a perbeli követelés törlesztéséül, végrehajtató Pfeifer kívánatára törvény székileg reá ruházható lett volna, mely átruházás azonban, miután a kérdéses tartozásról adóslevél, melyre az átruházás vezethető lett volna, nem létezik, a kiküldött végrehajtó biró által erről különösen felvett jegyzőkönyv által lett volna eszközlendő. Ily jegyzőkönyv alapján Pfeifer Ede mint Csepreghy Antal jogutódja Fojt adóst épen ugy perelhetné be, mint jogában állana ezt egy formaszerüen törvényszékikig reá ruházott kötvény alapján tenni. De ezen keresetjog csak az illetékes rendes bírónál érvényesíthető már azon egyszerű okból is, mert az átruházás által Pfeifer több jogot, mint a mennyivel jogelődje birt, nem nyervén ő is csak ugy kénytelen a fizetni vonakodó adóst még pedig eunek rendes birájánál beperelni, mint ezt magának Csepreghy Antalnak tennie kellene. Másképen állana a dolog, ha például Fojt a letiltott 30 ftot,daczára a birói tilalomnak vagy Csepreghynek, vagy egy harmadik személynek kifizette volna. Ekkor állt volna be az 1844-ik évi VI. t. cz. 17. §-ának esete, melynél fogva Pfeifernek jogában állana Fojtót a végrehajtást eszközlő váltótörvényszéknél beperelni, mind azon által egészen más jogezim alatt, t. i. nem a köztörvényi természetű, s ennél fogva a köztörvényi biró elébe tartozó 30 ftnyi követelés s járulékai behajtásának, hanem a birói zár megsértése által okozott kár megtérítésének jogezime alatt, mely kártérítési kereset megbirálására az idézett törvény szerint csak azon váltótörvényszék illetékes, mely a birói zárt elrendelte. Ezen két jogezim lényegesen különbözik egymástól abban is, hogy mig magának a követelésnek a végrehajtató fél általi behajtása csak jogátruházás alapján történhetik, a kártérítési kereset indítására az amannál gyöngébb jog, t. i. a nyert zálogjog is elégséges, Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 121. Schmidl Albertnek Drobil Tamás és özvegy Bos?inszky Erzsébet ellen folytatott kártéritési perében. Ítéltetett : Miután e. r. alp. Drobil Tamás a perhez 2-ik sz. alatt csatolt, és sz. királyi Pozsony városa bírájához intézett folyamodványában, a kérdés alatti pénzzel terhelt levélnek általvételét, és kezén t rtént el vesztét világosan beismerte, és ebből eredett kárát felperesnek havi részletes fizetések által pótolni magát még 1860 évben nem csak lekötelezte , de két havi fizetéseket teljesitett is, és így a nékie nltal adott levélnek elvesztésében másodr. alperesnek elhunyt férje Bossinszky Ferencz tettleges részvétel20