Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 15. szám

Pest. 1864. péntek február 19. 15. szám, Hatodik évfolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. —===== - rrrr^zzzr=rrzr~.-77_ _ ~ :~ . Tartalom : Döntvény stb. — A részvénytítrsulatok etb. — Kúriai Ítéletek : — Hivatalos tudnivalók. Döntvény az iránt, hogy a csőd ttirv. 119. § perújítást kizáró szabálya a tömeg kiegészítési keresetekre ki nem terjed. Daczára annak, mikép a c s ő d ü g y sajátságos természeténél fogva, mint kivételes, férjemére s határaira nézve szorosan magyarázandó, s mint ilyen minden idegen nemű perekfői elkülönözendő; s daczára, hogy maga, bár sok tekintetben már elavult csődtörvényünk is azt, a többi más reá vonatkozó perek fői megkülönbözteti; vannak még is, kik a csődper fogalma alá vonnak minden peres ügyet, a csődtömegre bármily tekinteiben is vonatkozót, s azért a 119 § rendeletét nemcsak a szorosan vett csődügyre, hanem a tömeg kiegészítési perekre is kiterjesztendőnek vélik. — Ennek tisztára hozatalára szolgál a következő eset s hétsz. táblai határozat. Wodjaner Arnold és érdektársainak semmiségi panaszszal egybekapcsolt felfolyamodasukra, melynél fogva Strilich Istvánnak mint Rigyiczai Kovács Mihály csődtömege gondnokának a bere ;jyi és gárdonyi puszták beruházásai és a Majthényi és Hunyadyféle kötelezvények tekintetéből lefolyt igénypernek megújítása végett folyamatba tett perujitási kérelem tárgyában, Bács-Bodrogh t. e. megyék csődtörvéDyszéke által 1862 évi máj. hava 17-én 1454 sz. a. hozott, a perújítást megengedő és alpereseket 50 frt költségekben marasztaló végzést megmásittatni kérik ; a m. kir. váltófeltörvényszéken vé ge z t e t e 11 . „Bács-Bodrogh megye csődtörvényszékének fenebbi számú és keltű végzése megváltoztatván,felperes perujitási kérelmének hely nem adatik, és a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Mert: Csődigényperekben valamint a bírói illetőséget, úgy a megszabott eljárást is egyedül az 1840. 22. t. cz. szabályozván, és így ezekben is csak az e törvényben megszabott perorvoslatoknak levén helyök, miután az 1840. 22. t. cz. 119 § ha tározott szavai szerint csődülcti perekben , következve a csődper kiegészítő részét képező igényperben is, perújításnak bármi alakban és szín alatt helye nincsen ,az eljáró csődi örvényszék végzésének megváltoztatásával felperest perujitási kérelmével elutasítani, és a költségeket az 1840. 22 t. cz 120 § értelmében kölcsönösen meszüntetni kellett." (1863. sept. 1.3156. sz. a.) Erre a hétszemélyes tábla következőleg határozott: ,,A kir. hétszemélyes tábla váltóosztálya Strilich Istvánnak mint Rigyiczai Kovács Mihály csődtömege gondnokának néhai Wodianer Rudolf örökössei elleni perujitási ügyében, fontolóra vevén, hogy a perújithatás alapjául felhozott D. a, felébb és legfelső törvényszéki ítéletek által a fönforgó ügy is, mint a melyben a tömeg lépett és lép fel keresőleg, egy másik ügyben és ügygyei együtt, melyben viszont a jelen alperesek néhai örökhagyó atyja, mint követelő állott a csődperben, kölcsönős számvetésre utasíttatván, és igy jelen ujitott ügy, vagyis a megvesztett csődigényi, illetőleg tömegkiegészitési követelések ujitó felperes csődtömeg gondnokának perujitási kérelem levelébeni saját elismerése szerint is, a kölcsönös számvetési perben csakugyan újra szőnyegre hozatván, ezen kölcsönös számvetési ügy az E a. legfőbb törvényszéki ítélet által el is döntetett, és különben is a D. és E. a. okiratok, mint bírósági, illetőleg legfelsőbb törvényszéki ítéletek, perújításnak alapul szolgálható oly bizonyítéknak, milyet a törvény feltételez, nem tekinthetők, a váltófeltörvényszéknek 1863 sept. 1. 3156 sz. a. hozott felperes újítási kérelemnek helyt nem adó végzését ezen okokból hagyta helyben." (1864. január hó 20-án 5. sz. a.) Miután itt a Hétszemélyes tábla a v. feltszék csődtörv. 119 §-ra alapított indokát mellőzi, annak a tömeg kiegészítési követelésekre nem alkalmazhatását alapítja megi s igy az0" jogtudósok által annyi évek óta vitatott kérdést, hogy csődtömeg kiegészítési kérdésekben az újításnak helye van-e, vagy a csődtörv. 119 § azokra is alkaimazandó-e ? a perújítást megengedőleg döntötte el. A Hétszemélyes Táblának ezen kimondása az alsóbb bíróságoknak is cynozurául szolgál ván, a régebben folyamatban levő csődoerekben. mpl v-pk illetősége alá igen sok esetben a tömegkiegeszitest perek is nem helyesen vonattak, az újítás meg vagy meg nem engedhetése iránti kérdés többé vita tárgyát nem képezheti, s az alsóbb biróságok ezen Hétszemélyes Táblai elv folytán, a tömegkiegészitési perekben ezentúl az újítást megengedni fogják. A részvénytársulatok az átalános német kereskedelmi törvényben. Hegedűs Lajos udvari titkár úrtól. II. A németkeresked. törv. (207. cz.)értelmében részvénytársaságnak azon kereskedelmi társaság tekintendő, melj^nek valamennyi társtagja a társaságban csak betétele által vesz részt a nélkül, hogy a társaság kö te 1 ezettségeiért betétén tul személyes kötelezettséget vállalna. A részvénytársulat ezen fogalma a magyar kereskedelmi jog által a részvény társulatok iránt az 1840. XVIII. t. cz. 1 §-nak b) pontjában formulázott fogalommal azonos. A részvénytársaság, mely eltérőleg hazai jogunktól, csak állami jóváhagyás mellett állitathatik föl, mint ilyen jogászi személy természetével bir; önállón jogokat, ingó s ingatlan javak tulajdonát s egyéb dologi jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, és saját nevében pereket indíthat, valamint ellene is perelhetni; rendes illetősége azon bíróság, melynek körületében székhelye fekszik. (207. es 213 §.) Korunknak világövedző kereskedelmi forgalma tulnyomólag hitelen , ez pedig az illető czég birlalójának nem csak vagyoni állapotán, de igen nagy részt szemé15