Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 101. szám

411 az alp. részére eszközlött birói foglalás terhe alól feloldatnak. — Ily kép megváltoztatván az albirósági Ítéletek, a perköltségek azonban az Ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen rnegszüntettetvén, a periratok stb. (1864 deczember l-jén 7007 P. sz. a.) 588. Edelényi Szabó Józsefnek özv. Edelényi Szabó Józsefné elleni perében Ítéltetett: Alperesnő a néh. férje Edelényi Szabó József után hátramaradt javaknak Özvegyi jognál fogva ót illető haszonélvezetétől meg nem fosztathatván, a felebbezésnek hely adatik, s az eljáró törvszék Ítélete aképen változtatik meg, hogy a felp. anyai örökségének kiadása után fünmaradó s néhai Edelényi Szabó József utáni örökséget képező ingó s ingatlan vagyon alperesnő birtokában meghagyandó lesz; szabadságában állván felperesnek azon esetben, ha alperesnő pazarlása által ezen vagyon állagában sérelmet szenvedne, annak utján ellene zárlatot kérni. Megváltoztatván ekképen a városi törvszék Ítélete, a periratok stb. (1864 nov. 17-én 9731 P. sz. a. Elő.: Babos.) 589. Torday Edének, Polányi István elleni a baranyai 85 sz. tjkönyvben mint tulajdonos bekebelezett alperesnek kitörlése és főiperes bekebelezése iránti perében ítéltetett: Felperes a 996 1857 számú végzésnek, mely szerint igénykeresetének uj alakbani beadására utasíttatott — meg nem felelvén, és az 5659 1858 sz. végzéssel az e tekintetbeu hiányosan beadott kereseti felzetek viszszautasittatván, miután e szerint igénykeresetét annak idejében nem érvényesítette, és ennek folytán, az akkori birtokos ellen elrendelt végrehajtás következtében 1858 octóber 23-án alperes Polányi István, mint legtöbbet igérő ugyanazon birtokot nyilvános árverés alkalmával vette meg, és jóllehet az 1859 évben a telekkönyvi helyszínelés alkalmával, az a végrehajtást szenvedő Torday Ágoston nevére hibásan lett telekkönyvezve, Polányi István által annak idejében beadott kiigazitási kereset folytán a 2 sz. a. jogerőre emelkedett itélet szerint a nevezett vevő nevére at is Íratott, miután tehát a kitörlési kereset a fennérintett bekebelezés ellen, mely birói árverés, s a 2. sz. a. jogerőre emelkedett itélet folytán foganatositatott, a telekkönyvi rendszabály 148 §-a értelmében helyt nem foghatna: ennél fogva, felp kitörlési keresetétől elmozdittatik, s az alperesi 35 frtban megállapított perköltségeknek 15 nap alatti külömbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésében elmarasztaltatik, s ekkép megváltoztatván az e. b. ítélete, a per stb. (1864 nov. 15-én 7998. P. sz. a. Elő.: Raisz.) 590. A temesvári cs. kir. pénzügyi ügyészségnek Brendus János elleni a kiszetói 103 sz. tjkönyvben foglalt puszta földek tulajdona iránti perében Ítéltetett: Az A. B. C. D. E. és F. a. okiratok mint mindannyi közokmányokból az, hogy a kérdéses ingatlanok a kiszetói posta mesternek csak haszonélvezetül, tulajdoni joggal pedig magának a kiszetói posta intézetnek adományoztalak légyen, annál kétségtelenebbül kiviláglik, minthogy ezen okiratok szerint azok a nevezett postamesternek egyebeken kivül tized fizetés s a postamesterséggel járó kötelezettségek pontos teljesítésének feltétele alatt s külómbeni elmozdítás terhe mellett rendeltettek kiadatni, azt pedig alp. hogy ezután ő vagy elődeinek bármelyike a tulajdoni jogot megszerezte volna, egyátalján nem igazolta, mert a mi az atya és Fischer Antal közt létre jött 2. sz. a. adásvételi szerződést, s erre keletkezett 3 sz. a. legfelsőbb jóváhagyást illeti, mellőzve, miszerint Fischer Antal tnlnirlnni foggal nem bírt, minthogy arra különben szükség sem lett volna, miután még a tulajdoni jog czim hiánya miatt a különben is helyt nem fogható elbirtoklásnak sem volna alapja, a kiszetói posta intézetet az említett ingatlanok folytonos tulajdonosának, alperest pedig csak haszonélvezőnek kelletvén tekinteni, önként következik, hogy nevére a gyakran emiitett ingatlanok tulajdoni joggal hibásan telekkönyveztettek légyen, ennélfogva azok a kincstár, illetőleg a kiszetói posta intézet tulajdonának mondatván ki, mint olyan a nevezett posta intézetre tulajdoni, alperesre pedig haszonélvezeti joggal telekkönyveztetni rendeltetnek. Ilykép megváltoztatván az eljáró törvszék Ítélete, a perköltségek pedig kölcsönösen rnegszüntettetvén, a periratok stb (1864. nov. 21-én 8604 P. sz. a. Elő.: Haris.) 591. Mariássy Gábor, mint az egri fökáptalan elnökének s felperesnek Glük A. Bernát mint haszonbérlő és alperes, Eisenberger Adolf és neje Englander Eleonóra mint alhaszonbérlő és szavatosok elleni perében Ítéltetett: Az 1862 évi 197 ft 90 krnyi, s az 1863-ki 276 ftot tevő adó hátralék a B. a. felszámításban alperes Glück Bernát beismerése szerint is, már befoglalva lévén, ezen két tételnek elhagyásával a keresetbeli 2573 frtnyi 90 krnyi haszonbéri összegre, és ennek a keresetlevélben kitett lejárati határidőktől számítandó kamataira, valamint a perköltségekre nézve is, az e. b. itélet, és pedig az egri fökáptalan irányában első vonalban Glück Bernát alperesnek, ez utóbbi irányában pedig a szavatosok Eisenberger Adolf és neje Englander Eleonóra egyetemleges elmarasztalása mellett, az ott felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. A mi pedig az alperes é? szavatosok közti viszonyt illeti, minthogy az alkeresetben az a. alhaszonbéri szerződés alapján, mely szerint a bérfizetésének elmulasztása esetére az ebből eredő következések egyedül az albérlőket terhelik, egyúttal az albérlők kimozditása, s a haszonbér átengedéseért szerződésileg kötelezett 5000 frtnyi összeg is vétetett követelésbe; tekintve, hogy az albérlők részéről az elmozditásra nézve a per során határozott ellenvetés nem tétetett, és hogy a bérfizetés elmulasztásának indokából az elmozdításnak külünbenis a törvény értelmében helye van; és tekintve hogy jóllehet az albérlők az 5000 frtnak kifizetését esak 1866 ki január 6-án teljesitendönek Ígérték, az által azonban, hogy az alhaszonbéri viszony saját mulasztásuk miatt, az érintett határidő előtt felbomlik, az azon időhöz kötött feltétel is magától megszűnt, s igy Glück Bernátnak ha nem is az egész hat évre, de mégis az alhaszonbér idejére, az annak átengedéseért szerződésileg kikötöttöszszegnek aránylagos részéhez, valamint az albérló'k mulasztása által okozott költségek megfizetéséhezi jogszerű igénye van: ugyanazért az alhaszoubérlök elmozdítására, valamint a 62 frt 50 krnyi szerződési bélyeg és a perköltségekre nézve, az e. b. itélet szinte helybenhagyatván; a haszonbér átengedéseért kikötött 5000 frtnyi öszszegre nézve pedig akkép változtatik meg, hogy az albérlők annak csak az alhaszonbér tettleges tartama idejére eső, s a végrehajtáskor a kimozditás napjáig felszámítandó aránylagos részében Glück Bernát javára marasztaltatnak el. Es ekép részben helybenhagyatván, részben pedig megváltoztatván az e. b. Ítélete, a per stb. (1864 november 22-én 16164 P. sz. a. Elő.: Raisz.) 592. Duhovszky Istvánnak Dvorakovics János és neje Gugyela elleni perében Ítéltetett: Az A. a. valódiságára nézve kifogás alá nem vett szerződés alapján alperes, az % úrbéri telkét, mely különben sem lett volna eldarabolható, minden fentartás nélkül egészben el idván , s