Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 100. szám

406 Ennek értelme s jelentősége azonban világosabban kitűnik, ha a k ül földi kereskedelmi törvényszékek teendőit, ügy számát vesszük öszhasonlitólag számításba. Nézzük p. o. Poroszországot, melynek kereskedelmi jelentőségét senki sem kicsinyelheti. Rajnai tartományaiban 7 keresk. törvényszék van ; és ezek előtt üszszesen 1857-b. még csak 12 ezer ügy fordult meg: 1858-b. 13 ezer; 1859-b. pedig, mint 1860-b. is 15 ezer. — A magyar 5 v ál tó tszék törvénykezési ügy száma egy é v a la 11 12,122 1 e v é n , már ez is nagyon megközelíti ugyan a porosz 7 tszékét; de eldöntő körülmény az, mikép a porosz 7 ker. törvényszék hatásköréből 5 törvényszékre csak 10 ezer jut: minélfogva a mi törvényszékeink tkezési ügyszáma a poroszokét2 ezerrel felülhaladja. — Magok tengeri városainak keres, biráskodása is mellettünk hozható fel; minthogy a danziginél 1862 évben csak 329 rendes per és sommás 747 intéztetett el, a bagatell ügyek száma pedig 672 : és a kö n i gsb e r g i né 1 az összes perszám csak 700-ig terjedett. 3) Maga Hamburg — világforgalmú város sem nyújthat ellenünk bizonyítékot; miután 1860-b. ker. törvényszékénél az összes ügyszám 7 ezer volt, és határozat, nem csak peres ügyekben, hanem különbféle kérvényekre is csak 2725 hozattatott, 4) és miután hazánkban az összes ügy szám rendesen 7 ezerig halad, a peres ügyekbeni határozatok pedig két törvényszéket kivéve szinte meghaladják a 2 ezerét. A brémai ker. törvényszék előtt a keresetek száma évenként 6 — 700. Hessenben 1859-b. az alzei ker. tszék előtt csak 459 — a m ai n zin ál pedig 955 per jött elő. Sőt mi nem vonakodunk magára F r a n c z i a o rszágra is hivatkozni, melynek pedig kereskedelmi fontossága nem csak hazánkét, hanem az összes osztrák birodalomét öszhasoulithatlannl messze túl haladja. Itt 221 külön keres, törvényszék létezvén, ezek előtt a lefolyt évtized alatt átalában 100 —120,000 peres ügy fordult meg; 5) melyeknek azonban majd felét (sőt 1860'e,-b. 68 ezerét) a párisi szokta elfoglalni; mig a többi közül csak 7 van (Marseille, Lyon, Rouen, Bordeaux, Caen, 1844-b. Írhatta: ,so glauben wir uns keinem gegründeten Widerspruche auszusetzen, wenn wir vor allém ein lobenswerthes Bestreben der Ung. Wechselgerichte anerkennen . die ihrerHandhabung anvertrauten neuen Creditsgesetze der Absicht des Gesetzgebers gemas und so ins Lében zu setzen, das der Credit im Lande gehoben und befestigt werde. Ihr richterliches Walten zeígt sich — — als allén gereehten Auforderungen entsprechend , welche der Staat und das Volk an den Richter machen kann." Der Jurist. Eine Zeitschriftherausg. v. WildnerMaithstein. Wien. 1844. XII. B. S. 39. Eljárási gyorsaságukat tanusitja a hátralék csekélysége is, az aradinak 400 ügy számból csak 6 debreczeninek 5700-ból: 15; soproninak 36 maradt fenn 1863 év végén. 3) Zeitschriftf. dasgesammte Handelsrecht von L. Goldsehmidt. Erlangen 1863. Vf. B. 4 Heft. és Jahrbücherd. deutschen Rechtswissenschaft u. Gesetzgebung 1862 VIII. B S. 364 és 1863IX. B. 165. *) Jahrbücher d. deutschen Rechtswissenschaft u. Gesetzgebung. 1861. B. VII. S. 78. 5) A keresk. tszékek nagy jelentősége s irántoki bizalom jeléül vehető az is, mikép Franciaországban a külön ker. tszékek elölt 120—130 ezer ügy jön e!ő, mig a rendes tszékek keresk. osztályai elébe (170 van ilyen) csak mintegy 20 ezer ügy szokott vitetni. Toulouse, és nantesi,) melyeknek ügy száma a 2 ezerét meghaladja; ") és csak 16 olyan, melynél az ügy szám az 1 ezret túlhaladja: sőt ezek közúl is 9-nél csak 1000 — 1200 ügy fordul meg. Tehát magában Francziaországban is a legtöbb keresk. törvényszéknél évenként csak 1000 és 800 - n á 1 kevesebbperesügyek fordulnak elő. ") Ezen kül törvénykezési adatok nézetünk szerint fontos bizonyítékul szolgálnak. Mert azokat összehasonlítva saját váltó kereskedelmi bíróságaink ügyszámával, ennek terjemét a külföldi bíróságokétól messze elesőnek nem találjuk, tehát abban keresk. önálló bíróságaink fentartásának czélszerüségét, szükségességét igazoltnak tekinthetjük. Es pedig még azon esetben is, ha kiindulásul ésöszhasonlitásul csak is a szorosan vett pereket, váltó kereseteket számítjuk is. Mert ha szorosan s egyedül magokat a váltókereseteket s innen eredt perek számát vesszük is; váltó törvényszékeink még ezek számára nézve sem állanak a külföldiektől oly távol, hogy azt csekélységnek nevezhetve, ez okból azokat, mint feleslegeseket eltörülni indítványozhatnák. A váltó perek száma ugyanis vidéki 5 váltó törvényszékünknél legutóbbi 18ö3/e4év alatt 7,300 levén és egyenként mindeniknél — egynek a 933 per számig terjedő aradinak kivételével — a váltó perek száma ezerét, sőt egynél — a pozsonyinál — a két ezerét is meghaladván ; e tekintetben sem esnek messze el a külföldiektől. Mert a Porosz rajnai tszékek előtti perek száma 10 ezerig terjedvén, a mieinket csak 2 ezerrel haladják meg; mig a konigsbergi (700) brémai (700) Hesseniek (459 és 955 perszámmal) e tekintetben a mieinknek (melyek 1166. 1215, 1400 és 2586 pert intéztek el) tényleg utánuk állanak. Hasonlóan a franczia keresk. törvényszékek — melyek legnagyobb része előtt 1000 per sem fordul meg — szinte nem mutathatnak fel nagyobb tkezési műkürt, mint váltótörvényszékeink, melyek egyen kívül az ezer per számot mind meghaladják. Ezen összehasonlítás azonban veghetlenül kedvezőbben nyilvánul az itt védett rendszerünk mellett, ha meggondoljuk, miképváltó törvényszékeink hatásköre tör vényhozásunk által hasonlítlanul csekélyebbre szabatott, mint az, mely e l a k ü 1 f öld i e k b ír n a k. A mieink ugyanis a szorosan vett váltó kereseteken, áruszerzési ügyeken, s azokon kívül, melyek a bejegyzett kereskedők s gyárnokok egymásközti, könyveik előmutatását szükségelő peres viszályaikban állanak — más egyéb illetőséggel fel nem ruházottak. Ellenben F r a n c z i a o r s z á g b a n a keresk. tszékek elébe tartoznak a bankárok, iparosok, s kereskedők közti ügyleteken s csődjeiken kívül mindazon ügyek is, melyek átalában a keresk. ügyletekre vonatkoznak, melyek közé tartoznak nevezetesen az iparüzlet, bizománys víz és szárazom szállítás ügyletei, a fuvarozás, ügynökségek, köz mutatványok, bel s kül hajózás stb. vállalatai, a keres6)Annuairede l'Econoraie politiqueetde la Statistique. par M. Block et Guillaumin. Pari?. "') Mind a mellett ezen ker. tszékek megszüntetése még sem czéloztatik ; sör á franczia törvényhozás bölcsessége kellően méltányolni tudván a szakbiróságok foi.tosságát, azokat mindenütt, bova uralma eljut, meghonosítani törekszik. így nn'gAlgirl an is 2 önálló keresk. tszék allitatoit.