Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 98. szám

Pest, I8fi4. péntek dcezember 16. 98- szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI ( NAKYOk, Tartalom : Váltó kereskedelmi törvényszékek s azok reformja. VI. — Jogeset. — Kúriai ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. A váltó-kereskedelmi törvényszékek s azok reformja. VI. Azok törvénytudóink közül, kikről előbbi czik künk elején emlékezénk, ügyvéd gyakorlati érdekeiknél fogva nagyrészt mindig az önálló keresk. bíróságok ellen leendnek. Azok a b ir ó s á g i távolságot mindig ellenvetésül fogják használni, habár az többre nem terjedne is, mint csak két megye területére. Mert a rendes törvényszékek melletti kereskedelmi bíráskodás, s így ügykódhetés is keresetük s jövedelmezésük érdekeinek jobban megfelel. A közérdekek azonban, melyeknek a magán érdekek alárendelendők, más irányt követelnek. Azok, mint már kifejtettük, határozottan az önálló keresk. bíróság intézményének szükségessége mellett nyilatkoznak; minek tehát némi apróbb b.ijok, melyek a nagyobb, de azért nem elviselhetetlen távolság kifolyásai, habozás nélkül alárendelendők. A kereskedők, kik a közhiteihez s forgalomhoz kapcsolt érdekeket, hasznokat, legjobban felfogják s mérlegezhetik, sokkal kisebbnek tekintik a Mrosag nemi rarvolságával járt bajt, mint azon hasznokat, melyek az önálló keresk. törvényszék által elérhetők. Azon jogbiztosság mellett, melyet legnagyobb mértékben nekik csak az önálló szakbiráskodás nyújthat ; azon rendkívüli előnyöknél, melyeket a forgalomban legnagyobb értékű gyorsaságra csak a keresk bíróságoktól várhatnak; és a kielégitőleg csak a keresk. fórumon érvényesíthető szokásos jog biztosítékai mellett — könnyen feledik azon hátrányokat, melyek kissé nagyobb birósági távolsággal járnak. Miután az nem eszközölhető, nem is tanácsolható, hogy hazánkban a keresk. törvényszékek a rendesekkel hason számban létesitessenek ; mert ily szám a forgalom szükségleteinek nem felülne meg, és oly számban a valódi szakértő kereskedők nem is lennének feltalálhatók ; ez okból csak is ritkábban elhelyezendő szakbiróságok indítvány ózhatok. Azonban azon elvet, mely a bíróságok lehető legnagyobb közelségét sürgeti, s melyben kc zpontosul az itt fejtegetett ellenvetés, korántsem lehet egyedül legfőbb alapelvnek elfogadni a bíróságok szervezésében. Különben le kellene mondani a legtökéletesb bíróságokról, mi társalmi igényeink közepette kárpótolhatlan veszteség leendne. Mert akkor a nagyobb közelség végett egyedül az egyes biróságokra kellene szorítkozni, miután a legnagyobb közelségben, t. i. helyenkint csak is ilyenek létesitethetnek, melyek pedig a kellő biztosítékok hiányából napjainkban már csak kivételesen, csekélyebb ügyekben engedtethetnek meg. Ellenben azon elv mellett a mai jogtudomány s joggyakorlat által, a jogbiztosság érdekében egyedül ajánlott társas bíróságokról — a törvényszékekről, le kellene mondanunk, mint hogy azok némely nagyobb városok kivételével , mindenütt csak megyénként, vidékenként, tehát csak nagyobb távolságban felállithatók. Valamint ez, pusztán a közelség érdeke miatt, nem lenne indokolható; mert az igazságszolgáltatás tökélyével, s jogbiztosságával össze nem férhetne; hasonlóan az önálló keresk. törvényszékek intézménye sem kifogásolható s elvethető csupán a kissé nagyobb távolság tekintetéből. És ez annál kevésbé, minthogy a közlekedési eszközök roppant kifejlődése s főleg a vasutaknak nagy mérvű elterjedése folytán saját hazánkban is, a távolságok már felette csekély mérvre szállottak. Ez uton napjainkban a távoliabb vidékek is egymás szomszédságába jutottak, így a közlekedést, érintkezést ma már felette csekély idő alatt eszközölhetvén. És e tény körülmény is igazolja, mikép váltó kereskedelmi bíróságaink sorsa felett napjainkban már nem lehet — nem a távolság tekintetéből sem — azon szemponTuoi iteinnrrK,- mviy uui a/.un udnvduaii ev ViVll lehetett kiindulnunk. Azok tehát, kik mégis egy negyed század előtti álláspontra heljrezik magokat, s ily állásponton küzdenek ellenük, a nemzeti törvényhozás ellenében az osztrák elavult intézmények mellett — semmi reális alappal nem bírnak, és müveiket csak a légben építik. Mások ellenben — eltekintve a birósági távolság kifogásától — hazánk n e m z e t g a z d á s z a ti viszonyaiból akarják meríteni az önálló keresk. törvényszékek iránti ellenvetésüket. Ezek azt vitatják, hogy nemzetgazdászati állapotaink szükségei még nem olyanok, melyek számosb keresk. bíróságokat igényelnének;hogy hazánk túlnyomólag földmivelő ország, mely mint ilyen a tisztán a kereskedelmi világ számára hivatott keresk. bíróságokat nem szükségeiheti; hogy primitív vagyon termesztési állapotaink egyszerűbbek, mintsem nálunk a szakbiróságoknak peres tárgyakban csak elégséges hatáskör nyilhatnék is. stb. Ezen ellenvetésre nézve kiemelendő; mikép az önálló keresk. bíróságok szükségessége felett nem az határoz, hogy Magyarország tisztán földmivelő ország-e, vagy sem; hanem az, hogy forgalma olyan-e, melynek szükségletei a ker. szakbiróságok felállítását követelik. Azt pedig, hogy forgalmunk mily természetű, s mily szükségei vannak, legalaposabban megítélhetik azon testületek, melyek kiválóan a kereskedelmi érdekek képviselésére hivatvák t. i. a kereskedelmi kamarák. És ezek határozottan a többes számban alakítandó keresk. bíróságok mellett nyilatkoznak. 1) Oly szavazat, melynek ') így p o a pestbudai keresk. kamara. Ez az 1860—62 évi jelentésében határozottan a szakbiráskodás mellett nyilatkozik. 98