Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 95. szám

Pest, Hi\4. kedd deczember 6. 95. szám. Hatodik éTfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK, Tnrtaldin Váltó-kereskedelmi törvénys?ékek s azok reformja. IV. — Jogeset. — Kuriai Íteletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. \ váltó-kereskedelmi törvényszékek s azok reformja. .j..~fp Sí ' i, _ víla'L '•litit I\ Azon, jogtudósok között, kik az önálló kereskedelmi 'ényszékek ellenei, különösen két kitűnő tekintély tün.ik fel t. i. Bent ham a hii'es angol jurista és Meyer a jeles hollandi tudós. ') Neru mellőzhetjük tehát ezek nézeteit külön vizsgálat alá venni Bent ham mint köztudomású, a bírósági rendszerben azoji tan mellett küzdött, mely a bírósági szervezetet teljesen s átalánosan az egységességre kívánja alapitatni, nemcsak a birak számára, hanem az illetőségre nézve is. Kellő jogbiztosságot csak az egytagú bíróságok mellett látott, miért egyes bíróságokat és a collegiálisok megszűntét sürgette. És viszont az igazságszolgáltatás érdekeit, főleg a nép irányában csak abban vélte feltalálhatni, ha mindennemű ügyekre, kivétel nélkül, csak egynemű bíróság rendeltetik, tehát ha minden bíróság átalános, mindennemű ügyre kiterjedő illetőséggel olr, kizárva igv a felebbviteli forumokat is. ') E nézetből folyt azutí* 1, mikép mint minden külön bíróságnak, ugy a keresk ^leírni törvényszékeknek is ellene volt, sót a polgár jog' juryt is kárhoztatta. Miután azonban a tudomány s joggyakorlat az egységesség tanát rég teljesen elítélte, ') átalános irány]) Neilf emlitve itt azokat, kik a keresk. bíróság ellenei, de nem létele, hanem kinövései, hiányai tekintetéből .; kik e szakbiróságot megtámadjak, de nem hogy eltörültessék, hanem hogy reformáltassék, s különösen mint a francziák, hogy a biróságok száma a kellő mértékre szállitassék, jobban betöltessenek, a kereskedők helyesebben kiválogattassanak stb. D u p i n : DesMagistrats d'autrefois et. des Magistrats avenir. R. Bordeaux: l'hüosophie de la Procedure Civi le. E. Regn ard: De 1'orgaíflSation iudiciair en Francé *) „Que les plaideurs seraient heureux — mond— s'il n'y avait cju'unito cour de justice, si on pouva it din- le tribunul, corame on dit: le cháteau, l'église ! Le plus simple rustique ne pourrait s'y tromper; il saurait d'abord á quels juges porter sa plainte, il ne faudrait pas pJaider dans une Cour pour apprendre qu'ondoit plaider dans une autre." De 1 ' o r g a n i s a t i o n j u d i c i a i r e. pag. 23. Itt ugyanazon nézetben volt a hires Cl). C o m t e - vei , kinek szavait tehát az ő szájába is bátran adhatjuk, midőn mondá: ..On est tömbé dans une singuliére erreur, lorsqu'on a Constitué les divers corps de magistrature ; on s'est imaginé que pour multiplier les lumiéres il suffi«ait de multiplier le nombre des hommes Voyant que, dans la science des nombres, on compose des unités ou des entiers avec des fractions, on páráit avoir cru q u ' e n r e u n i ssant des demisavants, on composerait des s avant s. C'est sur cetté idée, qui on été constitué íous les tribuJiaux d'appel etc. Considerations sur le pouvoir j u d i c i a i r e. pag. 661. 3) Csakhogy B e n t h a m ezen bár tulságig vitt egységesség! elvül alapítva meg, mind a bírósági collegiálitást, mind a forumok illetőségi s fokozati külömbféleségeinek szükségességét; és miután Benthamnak a keresk. biróságok iránti ellenzése csak egyedül e tan kifolyása ; felesleges, hogy annak vitatásánál tovább is időzzünk. Meyer a hollandi jogtudós e tárgynál nagyobb figyelmet érdemel, mert a bírósági rendszer kifejlődéséről irt jeles müvében *) a vitás kérdésünkhöz tüzetesen hozzászólt, és érveit gyakorlati vizsgálódásokból merítette. ,.A kereskedésnek — igy szól ezen jogtudós — számtalan, egymástól igen különböző ágai vannak, külön sajátságaikkal, gyakorlati szokásaikkal. Minden kereskedő csak saját forgalmi ágával foglalkozik, csak saját szakmájának él, csak ennek mozzanatait kiséri figyelemmel, s annak viszonyait tanulmányozza : s oly kereskedők, kik a forgalom összes ágaira, s ezek mozzanataira terjesztenék figyelmüket, a legnagyobb ritkaságok. Innen mindenik kereskedő csak is a saját foglalkozási szakmájának szokásait ismeri s csak ezekben otthonos úgy, hogy felettük vagy szerintük biráskodhassék: a bors gabona kereskedő a bankári s hitelpapírok ügyleteiről nem ítélhet, a bankár pedig nem a biztositási s hason ügyekről. Es innen következik, mikép a keresk. bíróság rendszere alapján kell, hogy vagy sokszor bizonyos kereskedők oly ügyekbeni bíráskodásra hivattassanak, melyeknek viszonyaiban, szokásaiban járatlanok; vagy hogy minden szakma számára külön törvényszékek alakitassanak. •— Ugyanezen elv folytán a nemzetgazdászat többi faktorainak szinte joguk lenne saját szakmájoknak külön szakbiróságot követelni; és pedig különösen követelhetnék ezt az iparosok s gyárnokokon kivül a földészek. földbirtokosok, "') miután földmivelési viszonyaikban is számtalan sajátságok, sajátlagos szokások stb léteznek." Könnyű belátni, mikép ezen közel fél század előtt tett ellenvetés napjainkban, a forgalom jelenlegi színvonalán, gyakorlati alappal többé nem bírhat. A kereskedelem nagyszerű kifejlődése folytán, kereskedőink ismerendszere is még mindig valódi eldorádó azon bábeli chaoshoz, mely az osztrák jogrendszerben azon illetőségi sokféleség folytán, mely a megyei s országos törvényszékek, városilag kiküldött, és a vidéki járásbíróságok stb. stb. közti illetőségi különbségekben létezik, és a melyekből oly végtelen sok illetékességi vita, perek, idő s pénz veszteségek erednek. Valóban nagy elfogultság kell ahhoz, hogy még ily rendszer is utánzásra mintaként ajánltassék. *) E s p r i t. s t b. d e s i n s t i t. j u d. mely mint Montesquieu Esprit, d e s 1 o i s classicus müve , még mindig egyetlen a maga nemében. Utánzóra, ki rendszerét folytatólag tovább fejlesztette volna, mindeddig nem talált, bármily nagy szükség lenne is arra, hogy a bírósági rendszer körüli elvei, nézetei ujabb korunk igényei és körülményei szellemében tovább fejtegetessenek. 6) E s p r i t stb d e s i n s t i t. j u d. t. VI. pag. 484—486 95