Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)
1864 / 94. szám
Pest, 18(14. péntek deczember 2. 94. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVENMEKI (SIRVOh, Tartalom: Váltó-kereskedelmi törvényszékek s azok reformja. — Jegeset. — Kiinni jjtéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. A váltó-kcreskc<lclini törvényszékek s azok reformja. III. Azon jogrendszernek, mely mint az austriai, a kereskedelmi szakbÍróságokat vagy egészen eltávolitja, vagy csak egy par tartomány fővárosára szorítja, alaptalanságát, s az előhaladottabb kor igényeivel való összeférhetlenségét, igazulja a gyöngesége s fentarthatlansága azon ellenvetéseknek is,melyek a keresk. törvényszékek létele ellen felhozatni szoktok. Ezen ellenvetések s érveik egy nagy rész által különösen azon terjedelemből s magasb kifejlődésből mentetnek, melyre a kereskedelem korunkban emelkedett; csakhogy kiindulási pontjaikra nézve már egymással is kirívó ellentétbe jönnek, mi tanaik szilárdságát legkevésbé sem tanúsítja. — Némelyek szerint ugyanis a forgalom nagy mérvű kifejlődése a kereskedelmi viszonyokban oly b o n y o d a 1 m a k a t, o 1 y kétes és nehéz értelmű ügyeket s jogkérdéseket idéz elő, melyeknek kellő felfogására s alapos megítélésére a kereskedők egyszerű ismereteik, puszta gyakorlati jártasságuk f bbé nem elegendő: ami most már csak azok lehetvén képesek, kik a törvényekben, jogtudományban s törvénykezési gyakorlatban honosak s alaposan beavatottak. J) Mások ellenben ugyanazon ellenvéleményüek közül a kereskedelem jelen kifejlődöttségéből épen az ellenkezőt következtetvén, azt t. i. hogy annak tetemes szétágazása s ügyleteinek az egész társalomra való kiterjedése folytán, az abban előforduló ügyletek s viszonyok ismeretei a társalom minden osztályára, úgy szólván minden honpolgárra kiterjednek, azok tehát napjaink ban megszűntek egy kast, egy osztály kizárólagos tulajdona lenni — s így azt állítják, miképazok feletti bíráskodásra most akármely bíróság hivatott, főkép a keresk. törvények segélyével, melyek sehol sem hiányzanak. 2) Ezen nézettel kapcsolatban állanak azok, 3) kik a kereskedelmi törvénykezést alaposnak s kielégítőnek nem várhatják, a köztörvénykezési és magánjogi törvények kellő ismerete nélkül; azon okból, mert a kereskedelmi jog a magánjognak alkatrészét képezi, miért a keresk. ügyekben is jönnek elő kérdések, melyek csak a közönséges magánjogból s egyéb törvényekből megoldhatók ; a miért utóbbiakak ismeretei a keresk. bíróságnál is nélkülözhetlenek. Es pedig ha száz eset közül egy lenne is, 1) Carré: Traite des lois de l'organisation judioiairc. — E. RegnardrDe l'organ.judic. pag. 116. 2) Z e i t s ch r i f t für d. g e s a m m t e H a n d e 1 s r e c h t von L. Goldschmidt. 1863. Erlangen VI. B. S. 400 hol alapos czáfolatuk is előjön. 3) így J. D. M e i e r: Es p r i t s't b. des institutions j u d i c i a i r e s. 1823 Amsterdam. VI. cap. 27. melynek kételyei csak a magánjogból megoldhatók, mert ez egy esetben is mellőzhetlen, hogy a biróa kérdés mélyébe s jogi részleteibe hatoljon. *) Már pedig ily ismeretekkel alaposan csak a törvénytudók, tehát a rendes bíróságok tagjai bírhatnak; miért a keresk. bíróságok a rendes bíróságok által felcserélendők lennének. Nem helyheztetünk súlyt azon érvre, melyet az ellenvetések fentebbi ellenmondásaiból menthetnénk; mert azok önmagokban is alaptalanoknak nyilvánulnak. — A mi ugyanis a kifejlődöttebb kereskedelem viszonyainak, s ezek körüli kérdéseknek bonyolultságát illeti; ha ez áll, akkor természetes, mikép a bonyolultabb viszonyokban is legjobban csak azok lehetnek jártasak s tájékozottak, tehát megoldásukra is hivatottak, kik azon viszonyokat s ügyleteket úgy szólván magok előteremtik, kik azok körében élnek, kik folyvást azokkal, a legki sebb részletekig, foglalkoznak , nem pedig a törvénytudók, kik a forgalom mozzanataitól, főleg a részletekbeu távol vannak, s azok titkaiba épen nem lehetnek avatottak. A rendes bírák a kellő szakképzettség hiányában, mint fejtegettük, már átalában az egyszerű s bárminemű forgalmi ügyletek s kérdések kellő megoldására sem hivatottak, annál kevésbé tehát olyakéra, melyek bonyolultabbak, melyek tehát még mélyebb szakértői belátást s jártasságot igényelnek. Mellőzve, mikép a forgalom, mint az összes nemzetgazdászati tényezők haladásával, a kereskedőknek, mint a többi factoroknak is, ismereteik, *) így E. Ií e g n a r d. Nem mulaszthatjuk el ezen jeles jogtudósnak ez alkalommal a birói méltányosságról mondott következő szavait figyelembe ajánlani: „Serait-ce-mond-queles affaires commereiales doivent étre jugées plutót suivant les régles de 1' e q u i t é nature Hé que Wivant les régles rigoureuses de laloi?Non. car en toute ma ti ere, lejuge ne dóit interroger l'équite que lorsquela loi est muette. La loi est Téquité fixe et immuable; elle seule peut garantir la síireté des contrats. L'équite particujiéré du juge varié suivant ses opinions personelles, elle subit l'influence de ses préjugés et de ses passions. S'il dépendait du juge de s'affranchir du joug de la lois pour suivre les in-pirations de son équité, la jurisprudence sans cesse variable suivant les hommes et suivant les lieux, ne présenterait aucune régle fi.vc aux citoyens, qui agiraient sans pouvoir se rendre précisément compte des engagements qui ils auraient contractés." D e 1'o r g a n is a t i o n ju d i c i a i r e pag. 118. Mert törvénytudóink között is még homályos s félszeg nézetek uralkodnak az u. n. eqitásról, miknek kifolyásai még a felsőbb bíróságok intézkedéseiben s határozataiban is előtünedeznek — A vitás kérdés szempontjából azonban meg kell jegyeznünk E. Regnard szavaira, mikép a kereskedők alkalmazásával távolról sem czéloztatik s nem is eszközöltetik, hogy biráskodásukban a főalap az e q u i t a s legyen, hanem a szokásos jog, mely a kereskedelemben kifejlődik. 94