Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 92. szám

375 változtatásával, alp. a B a. felszámítás 1. 2. 4. 5. sz. a. 124 írt költség megfizetésében elmarasztaltatik, a 3. sz. a. 150 írt megtéritése alól azonban felmentetik, miután ezt maga felperes is nem kár, hanem haszonvesztés szine alatt követeli, erre pedig alp. mint nem szándékos károsító nem köteleztethetik, a perköltség kölcsönös megszüntetése mellett, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik." (18G4 mart. 4. 13339 sz. a.) Ezen ítéletet alp. felebbezte, mert az által, hogy a gép jul. 15. helyett jul. 25-én adatott fel a vasútra, nincs igazolva a kárnak okozása, sem annak minősége és mennyisége, mivel nem igazoltatott, hogy a lovak vételének szüksége fenforgott, és hogy azok más munkára az alatt nem alkalmaztathattak, s felperes az embereinek kárpótlást nem adott, tehát e részben nem is követelhet, de a Pestrei felutazás szüksége, valósága s mennyisége sincs igazolva, kéri tehát az eljáró e. b. Ítéletét helybehagyatni. A k i r. Hétszemélyes táblán ítéltetett: „A kir. it. táblának ítélete az abban felhozott okoknál fogva helybenhaffvatik, sápéf stb." (18G4. szept. 24. 12035 sz. a.) " Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 555. Píeffer Teréznek, Zitterbarth József hagyatéka elleni perében végeztetett: Jelen árfelosztási ügy csak is a magas kincstár érdekében felfolyamodott cs. k. pénzügyészség és a szinte fel folyamodással élt Halbauer és Rüzner mint Zitterbarth Mátyásnak engedményes jogutódjaira nézve vétetvén felülbirálat alá, miután a cs. kpénzügyészség még a tárgyalásnak folyama alatt, s eszerint jókor jelentette be a Zitterbarth József J. A. utáni 941 frt 49 kr. örökségi adót; ez adó kiszabásának helvessége ellen tett kifogások pedig ez útra nem tartoznának, ugyan az e helyütt a kincstári illetékszabályai 72. §. értelmében minden bejegyzett tartozások előtt kifizetendő kiváltságos terhek sorába felvétetik ; ugy más részről tekintve azt: hogy Halbauer és Rüzner 12-iktétel sz. a. zálogjogi]ag bejegyzett s tőkében 19500 pgő vágy is 20475 a. é. írttal, kamatokban pedig 71CG o. é. frt. és 25 krral felszámított követeléseik valósága ellen néh. Zitterbarth J. A. hagyatéka, illetőleg annak örököse részéről kifogás nem tétetett, a hitelezők által arra nézve tett ellenvetések pedig, a jelen esetben szabályul szolgáló előbbi perrendtartás 558. §-nál fogva figyelembe nem vétethetnek; miután a dolog ily helyzetében imént nevezett jelzálogos hitelezők vételárbóli kifizetési igényeiknek per utjáni érvényesítésére jogszerűen nem utasitathatnak ugyan, mind a mellett azonban akármi árfelosztásnál határozó előbbi törvények értelmében csak a vételár felosztási tárgyalást közvetlen megelőző három évre járó s a folyó kamatok bírnak a tőkéveli hasonló elsőbbséggel: nevezett hitelezők tőkebeli 19500 pírt vagyis 20475 o. é. frt. követelése azl859nov. 7-től számítandó 5^',,-es kamatokkal együtt feltétlenül, a jelzálogos követelések 3-ik helyére soroztatik, egyéb kamatbeli hátralékos követelésnek a ppt. 500 §-hoz képest csak a betáblázott egyéb hitelezők után lévén helye. E szerint tehát az eljáró városi tszéknek végzése a íelfolyamodványozottpontjaiban megváltoztatván, egyéb részeiben pedig érintetlenül ha gyatván.az iratok további stb. (1864 october 11-én3394 P. sz. a.) 556. Léhart Juliannának Reszneki Ferencz elleni ügyében végeztetett: Miután a folyamodáshoz hiteles alakban mellékelt 4 ./ a. végzésből kitűnik, hogy Reszneki Ferencz hagyatéka a fennállott sümegi cs. kir. szolgabírói hivatal előtt tárgyaltatván, jelen sommás osztályért folyamodó Léhárt Júlia még 1857. jul. 31-én 2335 sz. a. hozott végzés szerint közszerzeményi és törvényekre 1 alapított jogaira nézve rendes perre és keresetének 60 nap alatti beadására utasíttatott; miután továbbá ugyan az iratokhoz G ./• alá mellékelt és Léhart Júliának nevével jegyzett 1859 szept. 29-én 2226 sz. a. kelt végzésből kiderül, hogy ugyanazon hagyaték később a telek kérelméhez képest eladatni s a vételár azon végzésben megállapított arányban a felek közt felosztatni rendeltetett, miután végre az 5 ./• a, osztályból kitetszik, hogy Reszneki József időközben elhalt egyik örökös öröksége fölött is az illető felek megosztoztak, és ezen osztály a kiskornak részérói már bíróilag is jóváhagyatott; ezen tények s bírói intézkedések után sem a s;i2/e 14. törv.cz. sem pedig az ideigl. szab. 180 §-a másolik pontjaszerint, melynél fogva az elébbi bíróságok által tett intézkedések sértetlenül íéntartandók; sommás osztoztató bírósági eljárásnak helye nem lévén, az egész eljárás, és arra alapított ítélet minden következéseivel megsemmisíttetik, s a mennyire végrehajtás eszközöltetett volna, a viszvégrehajtás elrendeltetik és az iratok stb. (15625. P. sz. a.) 557. Horváth Samunak Farkas Éva és társai elleni 1050 vfrt ir. ügyében ítéltetett; Az alperesileg beügyelt s felperes által a per tárgyalásakor kifogás alá nem vett 5 sz. hivatalos jelentéssel be lévén igazolva: miszerint a kereseti kötvényeken alapuló követelésre nézve még a felp. jogelődje 1844 mart. 14. bírói ítélet folytán alperesek szülői által kielégítve, valamint ezen ügy ama további ténykörülménynél fogva is: hogy az időközben elhunyt Horváth Lampeck Julianna a szóban forgó követelésnek 1853-ban végrehajtás igazitási per utján is megkísért érvényesítésétől 2 és 4 a. Ítéletek szerint jogérvényesen elüttetett, az annak jogán fel pereskedő Horváth Sámuel a felmutatott kötelezvények alapján jogszerűen már mit seíu követelhetvén, ez okból az eljáró városi tü-vszéknek Ítélete, mennyiben alperest iménti védbizonylatainak beperesitése folytán felp. által perbe igtatott lemondással megszüntetni kívánt kereset alól felmentette, s felperest az alp. költségek s saját ügyvédje munkadijának megfizetésében elmarasztalta, s egyszersmind felp. beleegyezésnél fogva is a zárlatot feloldandónak találta, jóváhagvatik; ellenben, miután a periratokból az: hogy felp. Horváth Sámuel kezéhez történt volna a követelésnek 5 sz. szerinti kielégítése, egy átalában ki nem tűnik, más részt pedig felp. azon mentségének valósága: miszerint a különben is nem az ő felpercssége alatt megindított végrehajtás igazitasi perben keletkezett 2 és 4 sz. ítéletek neki soha sem kézbesítettek, s hogy azok vele soha sem közültettek,alperesek által tagadásba nem vétetett, s e szerint annak figyelembevétele mellett, hogy felp. az alp. védokiratok felmutatása következtében keresetével nyomban felhagyott, kárositási vagy pedig boszautásiszándok be nem bizonyitatván,felp. perpatvarkodónak nem tekintethetnék, az e. b. Ítélet e részben megváltoztatik s felp. az ellene kimondott perpatvarkodás büntetése alól feloldatik. Eként tehát az elj. városi törvszék ítélete részben jóváhagyatván, részben pedig megváltoztatván, az iratok stb. (18G4oct. IS.Elő.: Monaszterly.)