Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 92. szám

Pest, IN(>4. péntek november 25. 92. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Váltó-kereskedelmi törvényszékek s azok reformja. — Jogeset. — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben.— Hivatalos tudnivalók. A váltó-kereskedelmi törvényszékek s azok reformja. j ! I. Az európai, nagyobb tökélyre emelkedett összes törvényhozások által érvényesítve, általános elismerésre emelkedett a tudomány terén azon elv: mi kép a kereskedelmi ügyletek számára, külön kereskedelmi törvényszékek létesítése nagy mértékben szükségeltetik. Ezen sajátságos, s kivételes birósági intézmény, némely államokban már a 13. 14. századok óta *) ismeretes; de jelenlegi kiváló fontosságukra azon nagyszerű érdekek által emeltettek, melyek napjainkban a kereskedelmi forgalomhoz kapcsolvák. mely a társalom összes nemzetgazdászati tényezőit befolyása alatt tartja, s a nemzeti haladás s művelődés egyik hévmérőjéül tekinthető. Ennek kifolyásául tekintendők azon tényezők is, melyek legújabban már Németországban is a keresk. törvényszékek fontosságának elismerése s azok létesitése körül nyilvánulnak. És ezeket nem csak azért kell megemlítenünk, mivel a német népségekkel legközvetlenebb s legterjedelmesb nemzetgazdászati kapcsolatokban állunk; hanem az okból is, mert vannak, kik a német elemhez tartozó ausztriai törvényhozás müveit en bloc hazánkba átültetni törekszenek, miben azonban, mint kimutatni fogjuk, ujitási tetteik, illetőleg működéseik, a német biralmi codificatio szabadelvű irányával nagy ellentétben állanak. Nem csekély jelentőséget tulajdonithatunk annak, mikép a szabadelvű haladásban nem tulhamarkodó Németországban, a legilletékesebb szakértő közegek, a keresk. bíróságok nagyobb térjemü 2) létesitése mellett nyilatkoztak. így az elsőátalános német Handelstag (1861-b.) határozattá emelte annak nyilvánítását: hogy kereskedelmi ügyekben csak kereskedő bírák Ítéljenek, e biróságok kereskedőkből alakítva (nem csak az ország fővárosábanj az állam mindazon helyein állítassanak, mel') Franczia országban Juge s-C o n s u 1 s név alatt leg-4* először 1549 b. jelennek meg; egy 1563-i rendelet azokat itt már átalánosan meghonosította J. D Meyer; Espit,Origine, et Progrésdes InstitutionsjudiciairesJ.il. Livre IV. Ch. VIII. — Keletkezésük s legelső nyomaik azonban az olasz városokra vitetnek, hol állítólag már a XII. században léteztek. — Azonban Franciaországban is már a XIV. században léteztek vásári biróságok (Conservation des főire s, conservateurs, chancelier de főire) melyek a keresk. birróságok kezdeményezéséül, legelső elemeiül tekintetnek. 2) Olyan mellett t. i. melynél fogva keresk. biróságok nem csupán az országos fővárosban, mi kielégitő legtávolabbról sem lehet, hanem vidékenként s járásonként mindenütt, hol csak a forgalmi viszonyok igényelik s engedek, létesitessenek. [ lyeknek keresk. viszonyaik azok szakképes betöltését megi engedik. 3) A német Jur i s t e n tag hason szellemben nyilatkozott. Legújabb 18G4-Í ülésezésében a keresk. törvényszékeknek létesítését, s tisztán kereskedőkből való alakittatását legsürgősb szükségnek s törvényhozási feladatnak nyilvánította. A német kereskedelmi törvénykönyv pedig, melynek alkotmányos törvényhozás utján, hazánkbai behozatalát mi is javaltuk, de a melyhez a jelenlegi Lajtántúli szervezők is ragaszkodnak, ezen törvénykönyvnek épen egész rendszere azon alapszik, hogy a kereskedelmi ügyek kereskedői biróságok által itéltes'•'senek. Midőn az a^ereskedelmi szokásokat a keresk. bíráskodás egyik fő jogforrásául tűzte ki; (1 §) de átalában összes szabályai alakítása által elismertetett, mikép csak a keresk. törvényszékek felállítása által biztositathatik ezen törvénykönyvnek az egyenes, folytonoss nélkülözhetlen össze fii ggés_ a kereskedői világ jogutizeteivel * fogalmaival.^^Hf InnJ»íran azután, mikép a német államok ujabb törvényhozásaiban, a keresk. törvénykönyv elfogadásával, mindenütt a külön keresk. törvényszékek szükségességének elismerése és nyilvánulása is karöltve jár. így a bajor 1861-i országgyűlés a keresk. bíróságoknak az ott elfogadott keresk. törvénykönyvtóli elválhatlanságát világosan kimondotta. És elfogadtatván a keresk. törvénykönyv, 18G2-b. a keresk. törvényszékek kerületenként felállitattak. Szász országban hasonlóan a keresk. törvénykönyv bevitele folytán 1862-b. járásonként önálló keresk. törvényszékek alakitattak. — Badenben ugyanaz és hasonló okokból rendeltetik az 1862-i birósági szervezeti törvényben. Nassauban a kereskedelmi törvénykönyv elfogadtatván, a kamarákban kimondatott 1861-b. mikép külön keresk. biróságok alapítása el kerül hetién. — W ü r t e m b e r g b e n az 1863-i törvény terv szinte tekiutettel a keresk. törvény irányára, kerületenként, több (két három) külön keresk. bíróságot rendel kereskedőkből alakitatni, stb. stb. Poroszországban az országgyűlésnek a keresk. ügyekben kiküldött bizottmánya 1862-h. annak nyilvánításában állapodott meg, mikép a keresk. törvénykönyv behozatalától üdvös hatály csak úgy várható, ha annak alkalmazására kizárólag keresk. biróságok bizattatnak m^g. Ennek folytán mind az alsó mind a felső ház kimondotta, hogy a keresk. törvény könyv életbe léptetésével megvárja, hogy kereskedőkből önálló keresk. biróságok állitassanak és pedig vidékenként (nem csak a 3) Verhandlungen des 1-sten deutschen Handelstages zu Heidelberg. 1861. Berlin. í>2