Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 91. szám

Pest, 1804. kedd november 22. 91. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Gr. Hunyadiaknak Boronkayak elleni táblai visszaüzési pere. — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Gr. Hunyadiaknak Boronkayak elleni táblai visszaüzési pere. ') Közli Gyömörey Vincze ügyvéd úr. Komornyik István magszakadtából Sankó Boldizsár, Miklós és István testvérek Szili helységet örököseik és utódaik részéré is 1680 évben nádori adomány utján megszerezvén, 1717 évben Sankó Miklós és Boldizsár ezen helység határában egy nemesi udvar telket némely t a r t o z qi á n y o k k a 1 hűséges szolgálat jutal­mául Fekete Jájpos,mind két ágoni maradé­kai, hagyományosai és engedményeseire (G. a.) átruházta is..; Ezen magán pecsét alatt kelt átruházást Somogy tmegye közgyűlése előtt felvall­ván, e felvallásra teljes kiterjedésében Fekete János 1722 évben nádori jóváhagyást e s zk öz ü 11, az eként adományozott udyartelekben netán lappangó királyi jog is reá ruháztatván. Sankó Boldizsár magszakadtából azon Somogy megyeijavak, melyeket Sankó Boldizsár öz­vegye Kisfaludy Anna és sógora Kisfaludy Gábor birlaltak, s ezek között Szili helység is, min­den hozzátartozó udvartelekkel együtt 1 726 évben (L a.) Ha rr a ch gró f o k n ak adományoztatván; 1727 évben (M. a.) a most nevezett grófok által Hunyady József és Antalnak árusitattak el, kik az eladásra jóváhagyást, il­letőleg adományt nyertek. Fekete János 1730-ik évben magzat nélkül elhal­ván, ennek magszakadtából Hunyady Antal a G. alatti udvartelekre nádori adományt (N a.) eszközlött ki ma­gának: a megkisérlett beigtatásnak azonban a birtokban maradt özvegy Niczky Júlia ellenmondott, és ellenmondásának okadatolására soha sem szoritatott. Niczky Júlia 1732-ben a fekete féle ud­vartelket második férje Boronkay Ferencz­n ek örökbe vállá, ki is ezen felvallásra 1746. évben ná­dori jóváhagyást (0 a.) eszközölt. — A beigtatásnak Hunyadyak ellenmondván, Boronkay által igazolási perbe fogattak. 1 745-ik évben Hunyady a Harrach féle M. alatti örökeladásra királyi jóváhagyást (C a.) eszközölt és a beigtatást ezen alapon a szilIi udvartelekre nézve is megkisérlette; ezen beigtatásnak azonban Boronkay Fe­rencz ellene mondván, b. Hunyady János által J 773 évi május 4-én ezen ellenmondás ok adatolása végett perbe fogatott. Felperes ezen perben a Gr a. érdemdijazásra nyert Ez azon régi — százados — per, melyről legközelebb a napi sajtó is tőn említést. A nyertessé lett Boronkayak részéről e pert Gy ö m ö r e y Vincze pesti ügyvéd ur vitte keresztül S z e r k. nádori adomány törvényes érvényét s az erre alapitott szerzeményi jogezimet támadta meg az 1723 47 t. cz. alapján ; erősb jogát a Harrach féle L alatti, az ezzel egy tárgyú M alatti nádori, az ezek kifolyását képező C alatti királyi adománylevelekre, és az N alatti, egyene­sen a peres udvartelekre nyert nádori adománylevélre alapítván; s a per tartama alatt felhozza, hogy az összes, fiágot illető Sankó féle javak, a Sankó család flágának magszakadtából 1789 évben a királyi ügynöknek a Márffy féle perben megitéltetvén, a szilii birtok kibo­csájtásában Boronkay Ferencz örökösei külön uton elma­rasztattak, s e szerint a szent koronára háramlott javak Harrach és Hunyadyaknak jogosan adományoztatván, alperesek ellenmondása félrevetendő. Alperesek a per folytán kimutatták, miszerint a G. alatti ellen felhozott azon kifogás, hogy magán pecsét alatt érdemdijazás nádori vagy királyi jóváhagyás által erősödve sem ad törvényes jogezimet, semmis; mert a G. a. adománylevél 1722 évben adatván ki, reá az 1723 évi 47 t. cz. nem alkalmazható; továbbá az L. alatti szövegéből kimutatták, hogy Gf. Harrachok­nak csupán azon Sankó Boldizsár-féle ja­vak adományoz tattak, melyeket az utóbbi özvegye Kisfaludy Anna és sógora Kisfa­ludy Gábor birlaltak; a peres szilli udvartelek pedig sem ezek által soha nem birlaltatott, sem Gf. Har­rach által nem igényeltetett; hogy az M. alatti sem t e r j eszkedettki a peres udvar telek re, mert Harrach Hunyadynak csak annyit adhatott el, mint a mennyit maga bírt, s m ert az M alatti tár­gyi szövege az L alattival azonos, sínért Hunyadiak ezen kegylevél alapján a peres telekbe magokat beigtattatni meg sem kisérlették; hogy a C a. királyi adománylevél az M a. alapján eszközöltetvén ki felperesek ál­tal , t ö b b j o g o t a n n á 1 nem adhat, s a felpereseknek itt adományozott Szili községben rejlő királyi jog a peres udvartelket nem érinti; hogy az N. a. Fekete János mag­szakadtából egyenesen ennek birtokaira, különösen a pe­res telekre nyert nádori adománylevél, Niczky Júliának az igtatáskor közbetett, és soha meg nem torolt ellen­mondása által megsebeztetvén, erejét vesztette; és hogy felperesek az N, a. a C alapjáni igtatás megkísér­lése, és a leveleikben előforduló záradék: „Szili cum s i u g u 1 i s c u r i i s n o b i 1 i t a r i b u s" elcsavarása alapján kísérletet akartak tenni alperesek birtokainak elperlésére. Kimutatták végre alperesek, hogy a Márffy féle per folytán a királyi ügynük, és Boronkay Ferencz örökösei között per egyessé g köttetvén, Boron­kayak erre 18 sz. a. 1801. s z e pt. 9-én k i r ály i j ó­v áh agy ás t és uj adományt nyertek, melynek értel­mében a szilli udvartelek is alpereseknél meghagyatott. Kimutatták tehát, hogy az összes felperesi okmánj^ok és

Next

/
Oldalképek
Tartalom