Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 86. szám

Pest, \Hi\4. péntek november 4. 86. t/iám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI föl Tartalom : Ellenészrevétel azon kérdéshez stb — Váltójogi esetek, — Kúriai itelettk magánjogi ügyekben — Hivatalos tudnivalók. Ellenészrevétel azon kérdéshez: váljon az adós a betáblázott követelésnek kitáhlázás nélküli kifizetése kifogásav a I j ó h i s z e m u a I z á 1 o g o s hitelező e. é I h e t - e l Halmossy Endre tszéki ülnök úrtól E lapok 78 számában azon fontos telekkönyvi kérdés iránt: váljon a jóhiszemű alzálogos hitelező ellen az adós által tett, de telekkünyvileg ki nem torült fizetések érvényesithetők-e ? — egy előfordult jogesetre vonatkozólag a felfolyamodás közöltetett, melyre nézve ellennézeteim következők. A közlő által nagy alapossággal vitatott azon elv valódiságáról: hogy a bekebelezett követelés a törlésig fennáll, s hogy jóhiszemű harmadik személyek irányában az adós által tett,de telekkünyvileg be nem jegyzett fizetések fel nem hozattathatnak, senki sem fog kételkedni, mert a ptk. 469 § szerint a jelzálogos jószág mindaddig lekötve marad, míg az adóslevél a nyilvánkinyvböl ki nem töröltetik, minek fojytán a mar egyszer érvényesen békebeliéit rálogjog önálló joggá válik, és a k' vetelésseli bármi változások, ha a telekkönyvben ki nem tüntettetnek, érvénynyel nem tárnak. Azonban nézetem szerint a közlött esetben ezen főelv nem is jött kérdésbe, s a kir. Ítélő tábla által ez legtávolabb sem érintetett. Itten egy sokkal kényesebb s a telekkönyvi rendszeren vörös fonalként áthúzódó azon fontos kérdés megoldandó: váljon azon körülmény, hogy az a 1 zálogjog bejegyzésének i d e j e k o r a z eredeti válton, tn e 1 v n e k a 1 a p j á n a követ ed és bekebeleztetett. az adós által tett fizetés 1 a t h a t ó volt, elegendő-e az a 1 z álogos hitelező jóhiszeműségének kizárására? Mert a telekkönyvi intézet a polgári jogrendszernek egyik alkatrészét képezi, s habár hitele megállapítására sok tekintetben az általános jogtól eltérő intézkedések szükségeltetnek: ezek annyira mégsem terjedhetnek, hogy a polgári jog alapelveit sérthessék : sértenék pedig, ha a roszhiszemüséget pártolnák, n a in d o 1 u s n e m i n i d ebet patrocin ari (1. 71, II. 83.) és az osztrák ptk. valamint a telekkönyvi rendeletek csak azt védik, a ki bízva a telekkönyvben és jóhiszemüleg szerez jogokat. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a törvény mindenütt, a hol a telekkönyvi bejegyzés egy a telekkönyv betekintését elmulasztó harmadiknak árt, minden megkülönböztetés nélkül kimondja, hogy ebbeli mulasztásának következményeit viselni tartozik ; holott ottan, a hol a telekkönyvbe be nem jegyzett körülményekről van szó, azt követeli, hogy ezek csak a jóhiszemünek, s annak, a ki bízva a telekkönyvbe, járt el. nem ártanak. Mar ezen megfciilömbüztetésból következtetjük, hogy a harmadik személynek az utóbbi esetben a telekkönyvi bejegyzés valóságáról meg is kell győződve lennie; és miután a jogban az észnek belmüküdésére csak a külkörülményekből következtethetni, ezen törvényes követelés oda terjedend ki, hogy a kül körülményeknek olyanoknak kell lenniük, mikép az illető fél, minden a törvény által a concret esetben egy óvatos embertől követelhető figyelemmel járt el, és hogy ennek ellenére mi sem fordult elő, mi őt a telekkönyvi bejegyzés valósága iránt, kételkedésbe hozhatta volna; holott ha a türvény roszhiszemüséget követelne, akkor a telekkönyvi bejegyzés valótlanságáról positiv tudomással kellene birnia. Hogy ezen nézetünk a jogelvekkel, de a törvénynyel is megegyezik, következőkkel igazoljuk. Hivatkozunk a római jogra, mely gyakorlati jogelvek vitatásánál mindég tekintélyül hozható fül, s mely igy szól: (L. 3 § 3 D. XXII. 6.) Sed Cassius, i g n o r a n t i a m S a b i n u m i t a a c c i p i e n d a m exis t i m a s s e . r e f e r t, n o ti d e p e r d i t i e t nimium securi h o m i n i s ; L. 9 § 2 eodem : Sed facti ignor a n t i a i t a d e ni u ni c u i q u e non u o.e.=1 " a m e i summa n e g 1 i g e n t i a o b j i c i a t u r: q u i d e n i m siomnesincivitatesciant, quod ille solus ignorat? EtrecteLabeo definit: scientiam neque curiosissimi, neque negligentissimi h o m i n i s a c c i p i e n d a m : verum ejtts, qui' eam vem, d i 1 i g e n t e r i n q u i r e n d o notam habere possit. L. 5 § 1 D. 41. 10. Ut probabilis error possidentis usucapioni non obstet; de a ptk. 326 § a roszhiszemüséget azon esetre is kiterjeszté, ha a birtokosnak a körülményekből vélelmeznie kell, hogy a birtokában levő dolog másé, és az 1297 § igy szól 1: De egyszersmind az is vélelmeztetik, hogy minden, ki ép észszel bir, képes a szorgalom és figyelem azon fokára , melyet közönséges képességek mellett valamire fordítani lehet. A ki oly cselekvényeknél, melyekből más jogainak rövidsége származik, a szorgalom vagy figyelem e fokát elmulasztja, az magát hibával terheli. Ezek előrebocsájtásával benső meggyőződéssel azt állítom , h o gy a k ö z 1 ü 11 j o g es e t be n az a 1 z á 1 o'gos hitelezőnek jóhiszeműsége kivan zárva; mert mindenkinek tudnia kell, hogy bekebelezett követelést csak az adós, illetőleg zalogtulajdonos ellen indítandó keresettel érvényesíthetni (1860 szept. 19-i rend. birod. t. lap 212), és hogy ezen kereset megindításához az eredeti adóslevél, váltó szükségeltetik ; mindenki tehát, a ki ily követelést alzálogkép leküttet, lefoglal, vagy átengedtet, óvatosan csak akkor járand el, ha ezen eredeti okmányokat is megszerzi, vagy átadatja magának; és ha az alzálogos hitelező a kérdéses esetben ezt megteszi, az eredeti váltón világosan kivehette volna a történt részletfizetéseket, és azért, hogy ezen már a legközönségesebb felfogású embertől követelhető óvatosságot elmulasztás a ptk. 1297 § szavai szerint hiba terheli őt, 86