Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 84. szám

Pest, I8tt4. péntek octóber 28. 84. szám, Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Jogeset. — Büntető jogi eset. — Kúriai iitlettk magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Jogeset. Választott bíróság általi osztály ügy. Csambal János a fómlgu m. k. udv. Cancelláriához 1863 évi jnii. 17-éa nyújtott folyamodványában előterjeszti, miképen Csambal György s Csambal férjezett Burián Ilona, 1861 évi febr. havában irott végrendelet hátrahagyásával elhalálozott közatyjuk Csambal Mihály hagyatéka tekintetében, ellene az 1836: XIV. t. cz. értelmében sommás osztoztató biróság előtt igényeket támasztván, jóllehet panaszló a tárgyalás folytán minden törvényszabta kellékekkel ellátott azon apai végrendeletet, mely szerint Csambal György az apa életében 2000, Ilona pedig 1500 forintot kapván, az elsőnek 100, a másodiknak 300 írt. rendeltetett fizettetni — felmutatván, még is az osztoztató biróság nem tekintve azt, hogy 'az 1836: XIV. t. cz. 8 §-aként az érintett végrendelet a hagyatéki vagyon máskénti elosztásának ellentállott, az ./. a. itélet szerint panaszlók osztályrészét 1278 f. 30yg kr. illetőleg 1856 f. 85'/2 krral megállapitá nemcsak, hanem Ítélete foganatosítása végett határidőt is tűzött. Az itélet kihirdetése után folyamodó -/. a. semmiségi panaszt Pozsony mtörvszéke, s itt illetéktelenségi szempontból elutasittatván, 3 szerint a tiszti szék előtt emelt, de illetékesnek magát ez sem tartotta; minthogy pedig az 1832/6 : XIV. t. cz. 12 § a sommás osztoztató birót oly korlátlan hatalommal felruházni nem a karhat á, hogy ez magát egy, minden törv. kellékekkel ellátott végrendeleten tultehesse, s a sértett fél orvoslást ne találjon; minthogy továbbá az id. törv. szab. 166 § szerint felp. az apai végrendelet ellenében rendes per útjára lettek volna utasitandók, kéri az ./• ítéletet mihamarább megvizsgáltatni s megsemmisíttetni. Ezen kérvény további intézkedés végett 1863 évi jun. 22-én 9926 sz. a. a kir. it. táblához áttétetett, s ez által Pozsony m. törvszékétől a periratok fel kívántattak. A felterjesztett iratokból kitetszik, hogy felp. 1862 april 14-én osztoztató választmány kiküldetése végett Pozsony mtörvszékéhez folyamodtak, s birákul Petrovics Ignácz és Kovács Endrét, alp. pedig Vietoris Antal és Ujházy Lászlót választák, ki megbízotti minőségben maga helyett Palugyay Lászlót helyettesitvéri, az osztoztató biróság megalakulása után, felp. a V. a apai végrendeletet felretétetni kérték, alp. pedig e kérdésnek rövid osztályos utoni tárgyalása ellen tiltakozott, azonban tiltakozása figyelembe nem vétetett, hanem az általa panaszos itélet hozatott. A kir. itélő táblán végeztetett: ,,Az 1836: XIV. t. cz. 7 és 8§§-ai értelmében az osztoztató biróság a közapa 9 sz. a. végrendeletének féretételére s attól elíéróleg a törv. örökösödési rend megalat pitására jogosítva nem levén, a panaszlott itélet az egész eljárással együtt megszüntetik, s felperesek Örökségi igényeikkel a törvény rendes útjára utasíttatván, az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek."(1863 decz- 24. 13359 P. sz. a.) Ezen végzés ellen felperesek semmiségi panaszt s felfolyamodást nyújtottak be, melyben előadják, miként az osztályos biróság nem tette félre a végrendeletet, és nem is állapított meg attól eltérőleg semmi más törvényes öröklési réndet,hanem csak is az azáltal megkurtított köteles részt egészítette ki, mi az 1836: XIV. t. cz. 8 §-a szerint jogában állott, s így tévedt a kir. tábla, a midőn törvényes osztály rész kifejezése alatt végrendelet nem létébeni törvény szerint járandott egyenlő osztályrészt gondolt, a miért is az ezen tévedés folytán hozott táblai végzés megszüntetése mellett Csambal Jánost az osztoztató küldöttség eljárása ellen intézett panaszával rendes per útjára utasittatni s költségeikben marasztaltatni kérik. Végre figyelmeztetik a főmlgu táblát, hogy a jelen eset elv kérdés fontosságával bír, a mennyiben az évenkint nagy számmal fordul elő, s felfolyamodók tudtával az osztoztató bíróságok eddigelé magokat a törvényes osztályrész kiegészítésére mindigilletékeseknek tartották; s különben is, hahogy a kir. tábla határozata döntvény erejére emelkednék, az által az id. törv. szab. 7. §-ának jótéteménye nagyrészben meghiúsulna. Ezen felfolyamodásra a kir. Hétszemélyes táblán határoztatott: „A választott osztoztató biróság az id. törv. szab. j 170 és 171 §§-ai szerint járván el, ennél fogva az ugyanannak eljárása ellen emelt semmiségi panasznak hely nem adatik, s e szerint a tek. kir. itélő tábla végzése megváltoztatik, a nevezett biróság határozatával meg nem elégedő félnek abbeli joga azonban, miszerint követelését rendes per utján érvényesíthesse, fennhagyatván; az ügyirat-ok további törvszerü intézkedés végett illetőségükbiiz visszaküldetnek." (1864 aug. 4. 6387 P. sz. a.) Büntetőjogi eset. (Csalás és sikkasztás.) Chmel József pesti zongora készítő és kereskedő panaszképen előadja, hogy Macher János helybeli zongoramesternek 1862 nov. 14. egy zongorát havonkinti 7 7 frt. haszonbér mellett kikölcsönzött, az pedig ezen zongorát tudta és beleegyezése nélkül Epstein Gusztávnak 200 frtért örök áron eladta, s így őt a zongorának valódi árával azaz 280 frttal megkárosította, miért is kártalanításra köteleztetni kéri. Epstein Gusztáv könyvvivő előadja, hogy Plesch és Weisz nevü alkuszok közbenjárása mellett Mnehertől a ké-rdésés zongorát, melyet az sa84