Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 83. szám

Pest, 18(54. kedd octóber 25. 83, szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Úrbéri jogeset, — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben. —Udvari Rendelet. — Hivatalos tudnivalók. Úrbéri jogeset. Pest megyei Uri község közbirtokossága a község ellen rendezés és legelő elkülönítés végett még az 1857. évben pei i kezdett, mely per az előkérdésben az nriszéken 1837 rféi,. 3-án, és a sedrián 1838 jan. 24-én Ítélettel elláttatott < s az uraság a határ felméretésére utasíttatott. A felmérés 1838-ban megtörtént, a térkép és telekkönyv meg is hitelesíttetett. Ezután — a közbirtokosok osztályperben állván egymással, — a per 1859-ig függőben maradt. A Pesten székelt cs. k. urb. tszék e pert 185G. april lG-án a közbejött pátens értelmében hivatalból folyamatba te e. s ekkor az egyik közbirtokos a tagositást is igénybe vévén, a pert arra és a netaláni urb. faizásnak is szabályozására s a kölcsönös foglalásokra is kiterjesztette, és ezt az urb. tszék 185G decz. 2-án helybenhagyta. Ezután tszéki meghagyásnak megfelelőleg az egyénenkinti £>jlmérésj s a dűlők osztályozása is teljesítetett, bemutath •itt továbbá a szabályozási uj terv, illetőleg térkép, s Siéfc 1859 oct, 12-én, valamint folytatólag 1860 szept. 22. ? ^ következő napokon meghitelesittettek , s a combinal ' uni elkészíttetett. Az előmunkálatok ekkép befejezte vén: az uraság 1862 oct. 30-án beadott keresetében a te1'-'..? gazdák számát 50%-álj a zsellérek számát 73-al kiválna megállapittatni, s az egyénenkinti birtoklást kimutatván, azon ajánlatot teszi, miszerint a beltelek kinekkinek birtokában hagyassék, de miután a telki illetőség csak 1979"°200 holdat tesz, a jobbágyok pedig jelenleg 2245 holdat, s igy az illetőségen felül 265"*^: holddal többet, bírnak, ehhez járul még a 36 hold kender és káposzta föld : a m a r a d v á n y f ö 1 d e k 302iül/: holdakban kéretnek megalapitatni; a legelőt illetőleg előadják, hogy a telekkönyv szerint a község határában csak 642 hold legelő van, a mi a telkek nagy számát tekintve, igen szük, de mégis az uraságot kizárni nem lehet, és tekintve, hogy az osztályozás 52 pontja a'att kiadatni tervezett legelő rész mint szántóföld az l-ő és 2-ik osztályba soroztatván, s szántóföldnek is használható, s igy értéke sokkal nagyobb mint más legelőé, ezeknél fogva egy telek után 5 holdat kér megalapítani: agyag gödörnek egy hold felajánltatik 5 a helyiséget illetőleg a volt úrbéresek illetményét a szecsői határ mellett, kezdve a sági és zsigeri határig, innen át a gombai határ mellett a farkasdi határig terjedő területen, melyen a kaszálló rétek java az úrbéreseknek esik, s a szántóföldeknek több mint fele l-ő osztályú, kéri kiadatni. Alp. község mindenekelőtt az osztályozás és becsű ellen emel kifogást, s azt újból eszközöltetni kéri, az osztályzat szerint 800 • öles holdakat kapnának , s igy miután most 2,515,703 • ölnyi földeket birnak, ezután bírnának 2,246,022 ölet s igy 269,681 • öllel kevesebbet, miután 224 holdnál több rövidség állana be. Ezenfelül a combinatorium még 2653"0/: hold remanent iát is hoz ki, mely megváltás alá esnék ; oda járul kérelme, hogy a mennyit mindenki jelenleg bir osztályozott holdakban, annyi adassék ki hason holdakban. A kender és káposztás földeket, habár nem mint constitutivumot, hanem mégis az úrbér oltalma alatt bírják. A legelőt illetőleg az erdei legelőt is tekintetbe vétetni kéri, mert az 1859-ben felvett jegyzőkönyv szerint is az, hogy a község az erdőben a vágásokat kivéve, legeltetést gyakorolt s azt jelenleg is gyakorolja, kitűnik; de az urbáriumban is az van, hogy Uri községnek elegendő legelője van, de ez nem lehetne, ha az erdei legeltetés nem lenne, sőt az úrbér szerint az erdő egy része a községnek tulajdona volt, s habár a faizásból kiszorittattak, a legeltetésben még is, még pedig az egész erdőben bennmaradtak. Szerintük az osztály alá tartozó legelő, 300 hold erdő legelő hozzá számításával, 942 holdat tesz, miért is telken kint 1 2 h o 1 d a t kérnek megalapittatni. Agyag gödörnek a község ugyanazon helyeket, melyeket e czélra eddig használt, mintegy 10 holdat, meghagyatni kéri. A tervezett helyiséget ellenzi, mertsa szerint a község legtöbb földje s majd minden kaszállója a legtávolabbra esnének, s ez által a földek mivelése szerfelett nehezíttetnék ; mert a helységet majdnem egészen urasági földek vennék körül, a gazdák ki nem indulhatnának, hogy urasági földet ne érintsenek, mi örökös súrlódásokra adna alkalmat stb. Ezek után az alispáni bir ós ág 1864 febr. 23. 994 sz. a. kelt végitélettel 50 3/4 urb. telket és 75 zsellért, és a II. oszt. Uri határban egy egész telek szoros telki illetményét 39 1200 • öles holdakban megalapította:, továbbá a m a r a d v á n y f ö 1 d e k e. t a káposztás és kender földek beszámításával 81B118/: osztályozott holdakban az úrbéresek tettleges birtokába (Urb. pat. 8. földteherment. par. 10 §§) meghagyta az általuk fizetendő váltság feltétele alatt; a régi urb. zsellérek belső és külső tettleges birtokaik váltság nélküli meghagyása, az úgynevezett uj , nem urb. zsellérek birtokainak a netalán divatozott adózások melletti meghagyása, valamint a szabadosok s illetőleg kiváltságosok jelenlegi tettleges birtokaik, nem különben a templom és faiskola belterének fentartása, ugy szintén a községi testületi birtoknak meghagyása mellett megállapittatott; és továbbá a felp. ajánlathoz képest egy holdnyi agyag gödörnek kiadatását elrendelte; úrbéri legelőbeli illetményül telkenkint 7 s igy 62% telek után összesen 435ü;i0/j2()0 holdakat megállapított; — az urb. faizás haszonélvezet nem létét kimondá; és a községet liba legelő, kenderáztató, némely beitelkek közti térek és 685 hold 677 • öl úgynevezett fölös földek iránti követelésével elutasítván, a határbeli tagositási tervet megállapitotta.