Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 75. szám

306 találkozik, ember, ki készpénzét egy kétséges kötelezvényért adja vételképen akkor, midőn pénze 6% kamatot hoz, melyei szabadon rendelkezhetik, mi a kötvényről nem áll. De a 198. § is világosan pénzről, s abbóli kielégitésről szól, s az „egyéb holmik" kifejezés alatt legkevésbé érthetett a törvény oly magánkütvényt, melynek értékét sem az állam, sem az illetékes pénztőzsde, hanem maga a vevő vagy átvevő tetszése szerint határozza meg. „Holmi" alattlehetérteni külföldi papírpénzeket, betáblázott kötvényeket stb. melyeknek értéke az állam vagy börze által ingatlan vagyonnal biztositva van, vagy lehet még érteni arany- és ezüst készleteket, melyek mindig reális értékűek, melyekkel a 197 § szerint mint holmikkal igen is kell bánni, de nem névszerinti érték, hanem vételár szerint, melyből a felesleg a követelésen felül visszaadandó. De hogy egy magánkötvény, melynek magában értéke nincs, s mely sem az állam vagy a börze cursus, sem ingatlan által biztositva nincs, a váltók és statuspapirosok közé legyen sorozható, ez a törvénynek sem szavaiból, sem szelleméből ki nem tűnik. Ezen felfolyamodás folytán a kir. Hétszemélyes tábla 1863-ik évi jul. 6. 186 sz. a. kelt rendelményével a váltó feltszknek fentebbi határozatát az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyta. Külley Ede. Jogeset A szolgalmi jog elismerése. Gróf Eszterházy Antónia Machatsek Mihály és neje e. Pozsony város tszékéhez 1862 jul. 25. 4704 sz. a. beadott keresetlevelében előadja, miszerint a Pölln utczai 2 sz. a. házból a 30 sz. á. ház udvarán a viz lefolyásra s egyéb tisztátlanságok kiümlésére két földalatti csatorna átvonulván, ezen 30 sz. a. házra nézve oly szolgalom létesíttetett, mely mindkét ház fenállása óta mostanáig fennáll s melynek tettleges birtokában és gyakorlatában felp. mint a 2 sz. a. háznak tulajdonosa most is van. Álperesek a 30 sz. a. házat megvevén Justi Henrik felp. megbízotthoz intézett A a. levelükben kijelentették, hogy a szolgalmatel nem ismerik s azt megszüutetik; állítván ugyanis, hogy ezen szolgalom tudomására csak most j'uottak. Azonban ennek valótlanságát kideríti Gottl Mórnak B a. nyilatkozata, mely szerint e. r. alp. ezen szolgalom létezése felől már az alku megkötése előtt értesítve lön. Felp. e részbeni jogai, megóvása tekintetéből kéri alpereseket megidéztetni s az eljárás befejezte után itéletileg kimondatni, miszerint alperesek a 2 sz. a. háznak azon szolgalmi jogát, hogy ezen házból a viz s egyéb tisztátalanság a 30 sz. a. ház udvarán a földalatt keresztül vonuló külön csatornákba lefolyhasson, elismerni, s ezen szolgalomnak a 2 sz. a. házra mint uralgó, a 30 sz. alattira pedig szolgalmi teherként való telekkönyvi bekeblezését megengedni, s az okozott perköltségeket megtéríteni kötelesek. Alperesek elleniratilag elismerik, miként adásvevés utján tulajdonukba került 30 sz. a. ház udvarán a kérdéses föld alatti csatorna a 2 sz. a. házból átvonódik, de tagadják, hogy ez által a 30 sz. a. házra nézve némi szolgalom létesíttetett volna, és hogy ezen szolgalom a két ház keletkezte óta fennállana, vagy va laha fennállott volna; továbbá tagadják, hogy felp. ezen szolgalom tettleges vagy jogi birtokában s gyakorlatában csak valamikor is lett volna. — Az adásvevési szerződés végpontja szerint a ház vétel minden tehertől menten történt. Miután pedig ezen szerződésből eredő jogok iránti minden telekkönyvi kérdés az id. törv. szab. 156§ szerint az oszt. p. t. k. határozataihoz képest megítélendő, felp. azonban jelen keresetében ezen törvénynek 523 §-ában meghagyott módon sem az állítólagos szolgalomnak szerzés módját és czimét (480—481 §,) sempedigannak mint dologbani joguak birtoklását (308 — 321) nem bizonyította, ugyanazért avval elutasítandó. Felp. válaszolja, hogy a kérdéses szolgalom létezését és tettleges gyakoroltatását alp. tagadása ellenében az alkalmazandó szakértők constatirozni fogják, miszerint a kérdéses földalatti csatorna a keresetileg érintett czélból már azon időtől fogva létezik, mikor Grassalkovich herczeg a 2 sz. a. palotát és a 30 sz. a. házat építette, s mivel a két épület nevezett herczegnek s utódainak mindenkor együttes birtokában létezett, a szolgalom is tettlegesen mindenkor, mind a magyar, mind az osztrák törvény szerint fennállott. A hazai törvények uralma alatt kötött 1 sz. a. szerződésezen törvények szerint levén elemezendő, következőleg egyszerűen mellőzendők az alperesileg felidézett oszt. tkvi szakaszok, s az azokkal támogatott állitások annyival is inkább, mert az id. törv. szab. 156§-ban csak a telekkönyvre vonatkozó osztr. törvények alaki része hagyatott érvényben; a magyar jogfogalom szerint a szolgalom nem teher, teher alatt csak a betáblázott adósságok és adók értetnek, következőleg a szerződésben a „Lastenfrei" alatt nem történt lemondás a kérdéses szolgalomról stb. • Alp. viszonválaszolják, miszerint épen felp. állításából — mely szerint a két kérdéses ház folyton együttesen egy tulajdonos által biratott, megtetszik, hogy a két ház kó'zött a szerződés megkötéséig semminemű szolgalom nem létezhetett, az igényelt szolgalomnak tehát az 1 sz. szerződés alapján kellett volna keletkeznie, ebben azonban erről semmi érintés nem foglaltatik. A szolgalom igen is teher, mert az érvényben meghagyott telekk. pátens 54- 56. § csakugyan tehernek tekinti a szolgalmat, s azt a telekkönyvben a C teher lapra rendeli bekebeleztetni; végre tiltakoznak azon felp. értelmezés ellen, hogy a ptkvnek a telekköuyvre vonatkozólag csak alaki része lenne érvényben stb. A tárgyalás befejezte, s a javaslatba hozott szakértők nyilatkozata folytán Pozsony város törvszéke 1863 oct. 20. 7148 sz. a. kelt ítéletével alpereseket, mint a Pölln utczai 30. sz. a. háznak tulajdonosait a felperes tulajdonában lévő szinte Pölln utczai 2 sz. a. háznak azon szolgalmi jogát, hogy a 2 sz. a. házból a viz s egyéb tisztátalanság a 30 sz. ' a. ház udvarán lefolyhasson — elismerni, és ezen szolgalomnak telekkönyvi bekebelezését megengedni kötelezte, és 27 frt. 93 kr. perköltségben elmarasztalta. Alperesek ezen itélet ellen fellebbezést adtak be a következő okoknál fogva: a speciális magyar magánjog a szolgalmat még uévszerint sem ismervén, eziránt szabályokat sem szabott; s igy a szolgalom megbirálásánál az id t. szab 21. 145 és 156 §§ helytelenül idéztettek. Továbbá helytelen azon indok, hogy miután a kereseti két ház együttesen biratott, ezen 30 sz. a. házra oly szolgalom létesíttetett, mely mindkét háznak keletkezte óta fennáll, miután a szolgalom, fogalmánál fogva két jogalanyt föltételez, melynek egyike uralg, másika szolgál, ily jogról azonban az alp. által megvett háznak fennállása óta annak a 2 sz. a. háztóli elkülönítéséig szó sem lehet, az elkülönités után pedig annyival kevésbbé, mert azt minden teh'rtől menten vették meg. Végre hogy a kereseti szolgalmi jog nem létezik, hivatkoznak a telek-