Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 68. szám

279 kély fizetéssel ellátott végrehajtást szenvedettnek havi fizetésére előleget adván, előbb ezen előleg fizetendő vissza. Felperes válaszában a váltótszék illetőségét az 1840 évi XV t. cz. II. r. 18. §-ára alapitja. A letiltás megtörténtének igazolásául a B. a. jegyzőkönyvre hivatkozik, mely letiltás ellen alperes íblyamodásilag lépéseket több hónapokon át nem tévén, s 'gy abba hallgatag belenyugodván, most oly kifogással, hogy a váltóadós Blau Jónás neki is adósa lévén, előbb az ő követelése volna letörlesztendő, annál kevésbé élhet, mert a birói foglalás biztosabb jogot ad a hitelezőnek, mint egy igazolatlan magánkövetelés. Az eljáró váltótszék 1864 jun. 6-án 26821. sz. a. kelt végzésében alperest a kereset terhe alól felmentette, és felperest a perköltségek megfizetésében elmarasztalta. Mert „Alperesnek a birói illetőség iránti kifogása figyelembe nem vétethetett ugyan, mivel ezen illetőség az 1844. évi VI. t. cz. 17. §-ban alapszik; mindazonáltal az ügy érdemére nézve alperes felmentendő volt, mert tagadása ellenében be nem bizonyittatott, hogy a jelen kártérítési kereset alapját képező birói letiltás törvényszerüleg eszközöltetett. A felp. által B. a. mellékelt végrehajtási jegyzőkönyv ezen bizonyítékot nem nyújtja, mert abból csak az tűnik ki, hogy végrehajtást szenvedett Blau Jónás havi fizetésének végrehajtás alá vett 1/3 alperes boltjában ugyan, de nem nála magánál, hanem bizonyos Lederer Zsigmondnál és csak szóval letiltatott. Pedig a birói letiltás mulhatlan kellékeihez tartozik, hogy ha a letiltás nemisközvetlenül,azaz magánál a letiltott félnél személyesen, mit a törvény egyenesen nem rendel, hanem csak közvetve, azaz aletiltott féltávollétében annak üzleti személyzeténél vagy háznépénél eszközöltetik, az ne pusztán szóval, hanem a végrehajtási végzés egy példányának a letiltott fél nevére szóló felzet alakjábani átadása mellett történjék, csak igy érethetvén el a birói letiltás czélja, mely szerint a letiltott fél a letiltásra vonatkozó mind személyi, mind tárgyilagos körülményekről mihez tartás tekintetéből illöleg kell, hogy felvilágosittassék. Mi hogy a jelen esetben megtörtént volna, alperes tagadása ellenében sem aB a. jegyzőkönyv, sem egyéb próbák által be nem bizonyittatván, a kérdéses letiltás tözvényszerüleg megtörténtnek nem tekinthető, s ehez képest alperes a nem kellőleg esz közlött birói tilalom megsértése végett feleletre nem is vonathatik." Ezen végzés ellen felperes felfolyamodást nyújtván be.akir. váltóf e 1 törvé nyszék en 1864. évi jul. 5-én 2719. sz. a. végeztetett: „Folyamodó kérelmének hely nem adatik, s a neheztelt végzés, tekintve, hogy alperes a történt letiltásról végzésileg nem értesíttetett, s birói meghagyást sem kapott, hogy Blau Jónás havi fizetésének 1/3-dát felperesnek fizesse ki, az abban foglalt indokok alapján helybenhagyatik." A tanulság ebből az, hogy a végrehajtató fél birói letiltásnál azon fél részére, kinél a letiltás eszközlendő, a szokott végrehajtási folyamodványi példányokon kívül egy külön felzetet, melyre a légzés vezettetik, s mely a végrehajtó biró által a letiltás foganatosításakor kézbesittetik, beadni el ne mulassza. Külley Ede. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 411. Katona István és érdektársainak Katona József és többek ellen törvényes osztályrész kiadatása iránti perükben ítéltetett: Felperesek keresetének azon , ugy a C a. beperelt közös apai végrendelet, valamint az ugyanazon apának hagyatéka tárgyában hozott s valóságára nézve kétségbe nem vont III. a. birói határozat által is támogatott, a D és E a. mellékelt telekjegyzőkönyvi kivonatokkal pedig törvényesen is igazolt ténykörülmény, mely szerint említett közös, 1852 szept. 24-én elhalálozott apa a kereseti 2/4 volt úrbéri telket még életében 1-ső és 2-od r. alpereseknek és pedig holtiglani illendő tartása s tisztességes eltemetésének föltétele alatt általadta, következésképen ezek azt, nem szüléik utáni örökösödés, hanem amaz élők között s meghatározott kötelezettségalatti átadás alapján birtokolják: nyilván ellene állván; ugyan azért felperesek keresetüktől elmozditatnak, a perköltségek mindazonáltal kölcsönösen megszüntetvén, az e. b. ítélet eképen megváltoztatik; s az ügyiratok stb. (1864. augusztus l-jén Elő.: Blaskovics.) 412. Kollár Lukácsnak, Lehotai Ferencz és neje Kollár Klára elleni 1/i telek földre nézve a tulajdoni jog megítélése iránti perében ítéltetett: Tekintve, hogy a kereseti jogügyletről az időben hatályban volt törvények világos rendeleteinek mellőzésével Írásbeli szerződés ki nem állitatott és felp. annak utólagos kiállítását évek során át sem eszküzlötte, tekintve továbbá, hogy felp. az általa kialkudott 1/i telket birtokba nem vette, s tekintve végre, hogy felp. a telek árát készpénzben ki nem fizette; miután ily körülmények között az adásvevés valósággal megtörténtnek nem tekintethetnék, felp. a kérdéses 1/l telek birtokára irányozott keresetétől elmozditatik, a költségek azonban kölcsönösen megszüntetnek. — Ilyképen megváltoztatván az eljáró tszék Ítélete, a per stb. (1864 augusztus 2-án 2891 P. sz. a. Elő.: Sz erényi.) 413. Ozv. Lukács Sándornénak Kende Zsigmond elleni 1312 frt. 50 kr. s járulékai iránti adóssági perében ítéltetett : A kihallgatott felperesi tanúnak a 2 sz. a., maga alperes által beperelt levéllel meg nem czáfolt, sőt inkább erősitett vallomása felperes részére félpróbának vétetvén, e mellé nekie a póthit arra, hogy alp. a kereseti tartozás kifizetését megígérte, odaitéltetik, s azon esetben , ha felp. jelen ítélet jogórvénye után 3 nap alatt a hit letétele végett jelentkezik, s azt akkoron leteszi, alp. a kereseti 1312 frt. 50 kr. o. é. tőke, s annak jelen per kezdésétől a kifizetésig számítandó 6°/0 kamataiban, a perköltségeknek a felek közötti kiegyenlítése mellett elmarasztatik, s ennek 15 nap s végrehajtás súlya alatt felp. részére leendő lefizetésére köteleztetik; ellenben ha felp. a fennebbiek szerint nekie odaítélt pótesküt a törvényes időben le nem tenné, az esetben alp. a felp. jelen | kereset alól most akkorra felmentetik, a felp. egyúttal szintén a fenébb meghatározott idő és következések alatt alperes részére 15 frtra mérsékelt perköltségek megtérítésére köteleztetik. Melyekben a mtszékítélete megváltoztatván, az ügyiratok stb. (1864. július 7-én 1622 P. sz. a. Elő.: N a g y.) 414. A Hevesmegyei takarékpénztárnak Brodi Jakab és Salamon Károly ellen 5216 db ezüst húszas erejéig zálogjog bekebelezési ügyében végeztetett : A kérdéses váltótartozásra vonatkozólag, annak megfizetése az