Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 5. szám

Pest, péntek 1864. jan. 15. 5. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Döntvény váltójogi ügyben.—Kúriai Ítéletek : magánjogi és büntető ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Döntvény: a biztosítási végrehajtásnak makacsság alapjáni megadliatása iránt. A vtk II. r. 146 §-a b. pontja szerint felperesnek rendes perfolyamban véghatározat előtt is, a biztosítási végrehajtáshoz joga van a többek közt azon esetben is, ha alperes kötelezését ugyan elismeri, de oly kifogásokat hoz elő, melyeket felperes tagad. Ezen törvény alapján sokan azon nézetben vannak, hogy a biztosítási végrehajtás akkor is megadható, ha alperes a tárgyalásra meg nem jelenvén, makacsságból elmarasztatik. Aze nézetben lévők aképen okoskodnak, hogy ha a törvény oly esetben is ad biztosítást, midőn alperes kifogásokat tesz, az annyival inkább megadható akkor, ha alperes meg nem jelen, tehát semmi kifogást nem tesz; hogy ha továbbá a makacsság felperesnek a kielégítéshez, tehát a többhöz jogot ád, kell hogy annak alapján a kevesebbhez, t. i. a biztosításhoz joga legyen. *) Az ellenvéleménynek következő érveket hoznak fel nézetök mellett: a) makacsság alapjáni biztosítás a ma*) Ugyanezen nézet mellett egy hozzánk beküldött czikk (dr. KrajcsikFerencz úrtól) következőleg harezol: A váltó-, mint kivételes törvénykezési eljárás czélja különösen a biztosság, ennek azonban mindig karöltve kell járni a gyorsasággal, mert e nélkül a biztosság el nem érhető, s a vt. II. r. 8-ik fej. bizonyítványokról szóló 96 §• azt mondja: „Minden állítás vagy tettdolog, mely az ellenfél által közvetlen következő beszédben nem tagadtatik, törvényszék előtt elismertnek tekintetik. A megjelenési határnapnak elmulasztása törvényszék előtti elismerésnek tartatik. stb." Már ha e §-t szó szerinti értelemben vesszük, — mig a szóbeli magyarázat elégséges, a logikai mellőzendő — kétségtelen, hogy a meg nem jelenő alperes mindazokat, miket felperes keresetlevelében felhoz s okmányilag bizonyít, elismerte, azok ellen egyetlen kifogást sem tett, kétségtelen tehát az is, hogy a makacsság esetén az előleges biztositási végrehajtást kérelmező jogai sokkal szilárdabban vannak támogatva, mint a 146 §. indokaival, hol a beperlett fél az elismerés mellett, mely váltóknál az elfogadási, vagy forgatói aláirás egyszerű nem tagadásából áll, sokszor még igen léEyeges kifogásokkal is él. Ha tehát a 146-ik §. szerint, alperes megjelenése s aláirásának beismerése mellett, daczára sokszor igen nyomós kifogásainak, ellene az előleges biztositási végrehajtás elrendelhető, annál inkább el kell annak rendeltetnie makacsság esetén, hol alperes a II r. 96. § a értelmében nem csak kötelezését, s a követelés valódiságát beismerte, de az ellen épen serami kifogást sem hozott elé. A ki jogait törvény szerint két tanú teljes próbájú bizonyításával támogatja, bizonyára csak előnyére szolgálhat, ha azok mellett még több tanút is képes állítani. — Cui plus licet, minus utique licebit. gyar váltótörvénykönyvben nem alapszik, b) a vtk. II. r 146 § b. pontja, melynek alapján sokan a biztosítást makacsság esetében is megadhatónak vélik, határozottan csak azon esetekre terjed, midőn alperes megjelen, s kötelezését elismeri ugyan, de oly kifogásokat tesz, melyeket az ellenfél tagad. Ezen pont által a törvényhozás nyilván az alaptalan ürügy alatti perhuzavonának akart a felperes érdekében gátot vetni, mely ok a makacssági eseteknél fennem forog, melyekben felperes a nyert makacssági marasztaló végzés alapján azonnal kielégítési végrehajtásért folyamodhatik. Ezen kielégítési végrehajtási jogra nézve azok, kik a biztosítást makacsság esetében is megadhatónak vélik, azon ellenvetést teszik ugyan, hogy a követelés sokszor azon idő alatt is, melyben a makacssági végzés hozatik, kihirdettetik, s a kielégítési végrehajtás annak alapján elrendeltetik, ha az a lehető leggyorsabb eljárás mellett még oly rövid is, veszélyeztetve van; de ily esetekben a biztosítás nem a 146 §. b. hanem ezen §. a. pontja — t. i. veszély alapján a makacssági végzés kihirdetéséig bármikor kérhető s rendelhető el, a makacssági végzés kihirdetése után pedig csak a hitelezőn áll azonnal kielégítési végrehajtásért folyamodni, végre c) Anomáliának tűnik fel ott csak biztosítani, hol a hitelező már kielégítést nyerhet. Az 1848-ik év előtti gyakorlat szerint, mely a hazai törvények felélesztése után is 1863 év közepéig követtetett, a váltótörvényszékek által a biztositási végrehajtás makacsság esetében mindig megadatott. De 18(53 közepe után a felsőbb bíróságok e kérdést ellenkező iránybandöntöttékel, a mint ez a következő esetből kitetszik. Szabó Sándor részére Beleznay Pál gróf ellen 1200 frt. s járulékai erejéig a pesti kir. váltótörvényszék által 1863 február 26. makacssági végzés hozatott, mely azon évi február 28 kihirdettetett. Felperes a mondott évi február 20. 12,408 sz. a. felvett makacssági jegyzőkönyv alapján febr. 25. alperes ellen biztosítást kérvén, az febr. 26. 13,547 sz. a. meg is adatott. Ezen végzés ellen alperes gróf felfolyamodást nyújtott be, indokul felhozván, hogy felperes tőle pilisi jószágrészét haszonbérbe bírván, követelése kielégitéfére. teljes alappal bir, s így a biztositási végrehajtás elrendelésének szüksége fen nem forog. Ezen felfolyamodásra a magyar kir. váltó feltörvényszéken 1863. april 22. 1520. sz a. végeztetett: „Felfolyamodó kérelmének hely adatván, 1863. évi febr. 26. 13,548 sz. a. hozott elsőbirósági végzés megváltoztatik, és Szabó Sándor felperes 1863 febr. 25. 13,537 sz. a. beadott kérvényében tett abbeli kérelmének, hogy gr. Beleznay Pál alperes ellen 1200 frt tőke és járulékai erejéig a b i z tos i tás e 1 r end el t ess é k, hely nem adatik. „Mert Szabó Sándor által gr. Beleznay Pál ellen 1200 5