Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 48. szám

197 tökéletesen ki is elégíttetett, betudható nem lévén, a kir. itélő táb a ítéletének megváltoztatásával alp. a kere et terhe a'ól fölmentetik stb. (1864. május 23 án 1654. P. sz. a. Elő. : Németh.) A kir. itélő táblán. 290. Schlagetter Tamás és Kovachich Emil mint a kulai gőzmalmi társulat képviselőinek Richetti Ödön mint a „Nuova societa comerziale di assicurazioni in Triest" czimü biztosító társaság vezér titkára elleni 50,000 írt. iránti perükben ítéltetett : Tekintve azt, hogy az A a. biztosítási feltételek 19. pontjában választott bíróság előtti perlekedés csak azon esetre van kivételkép kikötve, ha a bizt. társaság a kártérítési kötelezettséget meg nem tagadva, a felek közt egyelül a kármennyiségének meghatározása a vitás kérdés; jelen esetben azonban alp. társaság az E. a. okirat szerint a kártérítési kötelezettséget egészen megtagadván, ezen per az idézett feltételek 20. pontja értelméhen, nem a kivételes, hanem alp. illetékes bírósága előtt volt megkezdendő, s ily esetben a kár nagysága a kártérítési kötelezettséggel együtt és egyszerre döntendö el, annyival is inkább, mivel a IV. sz. a. 1859. decz. 29 11941 sz. masodbirósági határozat által a kár nagyságának jelen perben tárgyalása már kimondatott, és a feleknek ezen perben szinte szabadságában állott a kár nagyságát szakértőkre való hivatkozás vagy egyébb próba által igazolni; tekintve továbbá, hogy ámbárabiztositási feltételek 5. pontja értelmében a biztositáskor bemondott összeg a biztosított tárgy valódi értékét rend szerint meg nem határozza, még is, mivel alp. társaságnak jogában állott, az eseten, ha a bemondott értéket túlságosnak tartotta, a feltételek 17. pontja értelmében a valódi értékre előzőleg leszállítani, mit azonban tenni elmulasztott, a felperesi biztosítási okirat ellenében pedig, melyben az érték bemondása foglaltatik, a per során alp. társaság azt, hogy a kérdéses kulai gőzmalom a biztosításkor vagy az elégéskor 50oOO irtot nem ért, nem csak semmivel nem bizonyította, de bizonyítani meg sem kisértette; tekintve végre, h >gy a XIV. sz. alatti szakértői becsű az egész bizto*itott tárgy megbecsültetésére nem kéretett s el sem rendeltetett, hanem egyedül a tűz által megrongált, de részben még haszonvehető részeire nézve teljesíttetett, s a felperesi és bírósági becsüsök a niegmaradott részek beszerzési értekének megállapításához nem is járultak, ugyanezen okból a felhívott szakértői becsű a biztosított tárgy valódi értéke meghatározásánál alapul vehető nem volt; mindezeknél fogva az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett, az e. b. itéletazabban foglalt indokokból is jóváhagyatik stb. (1864. május 19. 3530. P. sz.a.Elő.: P e r 1 a k y.) Rövid Közlések. Feloldatik, megsemmisíttetik: Epinger A. Volf vagyonbukott Zicherman Náthán telekk. átkebeleztetési ü. mind két bíróság végzése , mert panaszlott Ziohermann Edének az acsádi 8 sz. telekkvben foglalt nemesi birtokbozi viszonya, az ellene Zichermann Náthán csődtömege által ugyanazon birtok tulajdona iránt lefolytatott per során f. évi jan. 5-én 1,861/Í863 sz- a e helyen kelt Ítélet által megszüntetve , s ennél fogva a nevezett panaszlott részéről a tekintetben ezúttal előterjesztett ellenvetések iránynbani további intézkedés szüksége önként elenyésztetve levén: e szerint a fenforgó telekk átkcblezés iránti kérdés csakis magára az adós Zicbermann Nátliánra. illetőleg csődtömegére vonatkozhatik , az e részbeni intézkedés pedig a csődbíróságot illeti. (1864. máj 22. 4888. Hétsz.) Matyasovszky szül. Bydeskuty Terézia hagyatéki ü. mindkét bírósági végzés mert az ,6s8/i8«2 sz- Hétsz. táblai határozattal Matyasovszky Rudolf biróküldési kérelmétől elmozdittatván, ugyanekkor az iratok is a hagyaték iránt az id. törv. szab. 170. § értelmébeni eljárás végett Pest város törvszékehez mint illetőségükhöz leküldetvén, ez által Pest város törvszékének a kérdéses öröklés körüli eljárás iránti illetékessége az ügy akkori fekvéséhez képest biróilag már kimondatott, egyébiránt a feleknek fenhagyatik, hogy a mennyiben igényeik ezúton ki nem egyenlitethetnének, kellőleg támogatandó ujabb folvamodás utján biróküldést kérvényezhessenek. (1864. máj. 6. 4178. Hétszem.) Pápay Sámuel Illés Antal ügyvéd e. 1686. írt 50 krról szóló adóslevelek kiadatását, vagy azok pénzértékének megtérítését követelő ü. a felhívott tanuk kihallgatása s uj tárgyalás elrendeltetik, mert jólehet felp. keresete alp. e. ez utóbbi által Nemsics Józseftől behajtás végett átvett adóssági követeléseket tartalmazó okiratok visszaadatására, vagy azok névszerinti pénzértékének megfizetésére volna irányozva, minthogy azonban a tárgyalás alatt maguk a peres felek a kereset irányától eltérve, önkényt kölcsönös számolásba bocsájtkoztak, ily állásában pedig a pernek a keresetbeli adóssági okiratokat felp. részére átengedményező, de alperesileg már az engedményezést megelőzőleg a követelés érdemére nézve kielégitetteknek állított Nemsics József és neje kihallgattatása mellőzhető nem volt. (1864. máj. 13. 12882) Fésű Ferenez, mint Fekete Júlia engedményese Borek Mihály e. 50 frt s jár. ir. sommás szóbeli per; felp. rendes perutjára utasittatilt , mert az alp. részéről ./• a. becsatolt nyugta folytán jelen ügy az 183z/6 XX. t. cz. 2. §-ban felsorolt világos s nyomban tisztába hozható esetek közé nem sorozható. (1864. máj. 25. 671,) Szunyogh Lajos Jelenkovics-Francz Anna e. 300 frt ir. bekebelezési ü. a telekkönyvi hatóság részéről elrendelt végrehajtási bekebelezés mint időelőtti megszüntetik, mert a végrehajt, eljárás e helyütt f. évi febr. 29. m66/i8«3 sz- a- határozattal már megsemmisittetvén, így annak alapján a bekebelezés elrendelhető nem volt. (1864 jun. 3. 6026) Gromeszky-Ozorai Terézia Klein Jakab e igény ü. mert felp. keresetlevelében a sommás szóbeli eljárást maga sem kérelmezte, de ez ügynek e. b. általi kezeléséből, s annak mikor lett elintézéséből, valamint az ügydöntő végzésnek a felekkel mikép történt közléséből az derül ki, hogy az tényleg rendes szóbeli uton tárgyaltatott és intéztetett el, s mert különben is ezen ügy a 183a6 XX. t cz. 2-ik § ában foglalt világos, s nyomban tisztába hozható esetek közé nem sorozható. (1864 máj. 25 911 ) Reichenbach János volt gyám és Steer Sebestyén volt községi biró e. 370 frt. s jár. ir ü. mert jelen esetben nem valamely szolgalatban álló gyám számadásának megvizsgálásából származott hiány, hanem egy, már 1847-ben megs/ünt gyámnak és ettől külön álló községi bírónak még l848-ban elkövetett oly tettéről vagy mulasztásáról van szó, mely a szolgálattal járt felelősség elvéből következtetve, árvaszéki perenkivüli eljárásra nem tartozik. (1864. máj. 2126.) Helybenhagyatik. Ferenczy József Schaffner Titus egyenes adós és Schaffner János kezes. e. 375 f. haszonbéri hátralék 200 frt. kötbér és jár. ir. ü mert alp. a szerződés aláírását elismervén, azon kifogásuk, hogy a haszonbéri tárgyakat használat végett át nem vették, általuk lett volna bizonyítandó, ezt azonban tenni elmulasztották, s mert a kötbér túlságosan kimutatva nem levén az aptkv. 1336 §-a értelmében le nem szállitathatik. (1864. máj. 19 68) Néh Galambos Fülöp hagyatéki ü. azzal, hogy a szorgalmazott felosztás a hagyatékot kezelő Galambos Fülöp kihallgatása és befolyásával eszközöltessék, mert az e. b. az 1 m/i86i 3Zvégzésben benfoglalt azon záradéktól, miszerint az elosztandó öszszeg felosztása felfilyamodó Galambos Fülöppel eszközöltessék, eltérni jogosítva nem volt. (1864. jun. 2. 5778 ) Csiffy László mint néh. Finta Gábor árvái gyámjának Spitka Zsigmond, Kovács Zsigmond s társai e. ü. mert 2-od r. alp. által a kir tábla Ítéletének megvaltoztathatására alapul szolgálható okok fel nem hozattak. (1864. jun. 2. 5555.) Papa város törvszéke Wohlmuth János e.