Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 44. szám

Pest 18G4. kedd június 7. 44. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, !nrMli»u> : Büntetőjogi értekezés. (Folyt.) — nurtai ttfirtek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Büntetőjogi értekezés. A tes! szervezet s állapot befolyása az emberölési bűntény megalapítására (Folytatás ) Ezen tan — az absolut letha/itás — tana a büntető igazságszolgál tatáss különösen a beszámii ás elveivel összeütközésben áll, s azért a büntető jognak alapját, a jogosságot, a jogi elégtételt támadja meg. — Arra, hogy az emberölési bűntett valakinek, mint bünszerzőnek beszámitathassek ,azonkívül, bogy a bűnös cselekvénynek a közvetve vagy Közvetlenül az illető szabad akaratjából, ön elhatározásából kell eredni, megkívántatik lényegesen, hogy a tett s eredmény közt — mint már emiitettük — okozati összetüggés legyen. Erre nézve azonban azon tan elvei kizárólagos, absolut szükségességet, közvetlenséget kivántak , a honnan következtettetett azután az absolut lethalitás. a sebek absolut halalossaga , a per se halálosság stb. de aminek alaptalansága, helytelensége tisztán kiderítetett s igazoltatott — Az okozati kapcsolatnak kétségtelenül létezni kell, de az neui lehet sem absolut, kizárólagos szükségü, sem közvetleti; valamint egy ember (tehát az emberölési bünszerző) sem lehet valamely bűntett kizárólagos szükségü okozója, ugy egy emberi cselekvény sem lehet bizonyos eredmény ab-olut szükségü forrása. Mert kétségtelen, mikép az emberi életben, a véglegesség körében, hová tartoznak minden emberi cselekvények, absolut okokról, a az okok s okozatok absolut szükségü kapcsolatáról szó nem lehet ; egy emberi cselekvény sem állitat hátik elő mint olyan, melynek következései arra oly elvalhatbm kapcsolatban lennének, mikép azon cselekvény ama eredmények nélkül., a természet törvényei szerint gondolható sem lenne; hanem minden cselekvény (tehát az emberölési is) hogy a sikert, melyet czéloz, elérje, a kül körülmények s feltételek egész sorozatát, mint mellékokokat, szükségeli; ugy hogy csak mindezen alanyi s tárgyilagos feltételek összege tekintethetik (különösen a jogi beszámításban is) aconcrét esetben előállt eredmény szükségbeli okának, lorrásának. ]) — Tehát a közvetlenség alapul vett elve sem engedhető meg, minthogy valamely cselekvény kifolyásai, melyek sikerét képezendik, idegen erők közreműködése nélkül — a természet változbatlan menete szerint — elő nem állhatnak; még azon cselekvény is, mely a külérzékek előtt a legközvetlenebb kapcsolatban mutatkozik eredményeihez, ') C. R. Köstlin: Neue Revision d. GrundbegrifFe des Crim. rechts. § 132. C. Reinhold Köstlin: System d. deuts. Srafrechts. 1855. 1. § 90. Már régebben de csak részben, S tü b e 1: Ueber d. Thatbestand J. Verbrechen $ 80 stb. E. J. Bekker Theorie d. heutigen deut. Strafrechts. I B. 1859 J. B. Fridreich .Ba r t h. u. D e m m e : Die GrundbegrifFe d. Crim. rechts. 1861. számtalan külső (habár egyenesen kül érzékeink alá nem eső) az átalános világ rendszerben rejlő körülmények s tényezők egész seregét kénytelen lét feltételeiül elismerni, melyek nélkül ily léteire soh sem juthatott volna; a cselekvény csak ily kapcsolatban ezen kül körülményekkel fejlődhetett az előállt sikerre. - így a kizárólagos, nélki,lözhetlen szükségbeliség, s közvetlenség, melyre fekte; i a lelhalitas tana a tett s eredménye közti kapcsolatot, ne,a létezvén, maga ezen tan is már alapjaiban leromboltnak tekintendő. — Ezek szerint, miután emberi cselekvény közbejövő okok nélkül nem létezhet, miután a bűntettes sem nélkülözheti cselekedeténél ily mellék*.kok közbejöttét , s miután azokat egész terjemükben elő nem láthatja, természetes, mikép ily előieláthatlan körülményeknek előállására elkészülve kell lennie szükségképen , miért mentségére nem szolgálhat , h;* azok tette sikerére befolyással vannak, ő szabad akaratból s elhatározásból ezen működő okok egész sorozatát mozgásba hozván, és pedig azon szándokból, mely az előállt büntetti sikerre irányozva volt, miért az neki jogosan beszámítandó. 2) Azon tényezők s körülményekből, melyek a legtöbb esetben lényege? befolyással vannak a sebesités súlyosb kimenetére, a szakértők által különösen: közreműködő és közbeeső okok emeltetnek ki. Közreműködők, melyek a rendes testi szervezettől s egészségi állapottól való eltérésekben állanak, s melyek a sebesités lételekor már léteztek; és közbeesők, 3) melyek a sebesitéskor még fen nem forognak, hanem ez és kimenetele közé csak később jöttek , milyen p. o. a pyámie (genymérgezés) telanus traumaticus stb. A közreműködők közt főleg kiemelendök a test szervezet hiányai u. m. a koponyacsont vékonysága, agyviztódulas, belrészek ferde fekvése, az egyéniség sa2J K rug : Zur Frage v dolus generális, Archiv f. Preuss. Strafreeht. 1862. v B u r i Zur Lehre v. der Tödtung. Archiv f Preus. Str. 1864 és 1863. 3) Közreműködők ,Mitwirkende Ursachen' a sértett kór állapotja , u m. vértódulás, scorbut, scrophulosis, tuberkulosis, siphilis, rák kifejlődések, lázas s lobbos bajok, s a beiszerv változatai a szeszes italokkali visszaélésből; agyvelő a hátgeriuez bajok, csontok töredése,s vérkitódulása nemesebb részekbe, test szerv s egyéniség emiitett hiányai. — Közbeesők, Zw isohen Ursachen- — nevezetteken kivül a geny mélyedések, melyek magok előidézik sokszor kifolyásaikkal a halált; bőrveresség a seb közelében, mi sziv, agy stb. halálos kimenetű gyulladásokat okoz; és némelykor delírium is meghűlés, izgatottság, szeszes italok folytán járul a sebzéshez halálos veszélylyel B ö c k e r: Lehrbuch derger Medicin 1858 F. Römer Zur Beurtbeilung d. Körperverletzungen. Blatter f. ger. Antbropolngie v. Friedreich. 1860. I. E. Buchne r: Die Fragen d. bayer. Strafg. Friedreichs Bliitter 1862. VI. 44 Mai számniikhoz inellékcltctik előfizetési felhívás lapunk július - deczeinberi folyamára.