Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 42. szám

168 Ifc 2ifiiifii bbul .MMI v*>*l szerint azok, lényeges befolyással az emberölési tény beszámítására következőleg különböztettek meg t. i. vulnera absolute et non absolute (relatíve) lethalia; vulnera in abstracto et in concreto lethalia; vulnera per se et per accidens lethalia. *) — Ennek alapján a bíróságok az emberölés s rendes büntetésének megalapítására, nem elégelve, hogy a bűnös tett valakinek halálát előidézte; hogy ezen halál eredmény valóban azon tettben öszpontosult; még azt igényelték , hogy a sebesités absolute, in abstraclo lelhale — legyen. Ha tehát a baj olyan volt, mely minden körülmények közt kigyógyithatlannak nem nyilvánult; ha a sebesités á halált csak per accidens idézte elő; ha különösen a halál csak az által vált lehetővé, mert a megöletettnek gyönge, vékony kaponyája, vagy test szervezete hibás volt, az emberölés rendes büntetése meg nem alapitatott. Ezen tan szerint tehát az emberölés bűntényének megalapításánál a test alkatra, szervezetre, s ennek állapotjára lényeges befolyás tulajdoníttatott. Azonban az ujabb tudomány mind ennek, mind általában az elhirhedett lethalitas tanának teljes alaptalanságát kimutatta, s tökéletes világosságra hozta. (Folytatt.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 249. Kelemen Pál és Somogyi Ignácz felpereseknek Sényi Gábor elleni zálogváltó perükben ítéltetett : Alperes részéről emelt semmiségi panaszok, melyek ha valóságosak lennének, inkább a megtámadott Ítélet érdemi megváltoztatására bírnának kihatással, semmisítés okául épen nem szolgálhatván, a mi a kereset érdemét illeti; miután azon panaszok, tekintve, hogy az e. b. Ítélet, a per folytathatóságának már jogérvényesen bekövetkezett kimondását, csak előrebocsájtólag megemlítette, de azt a kereset megítélésére indokul már nem használta, tekintve továbbá, hogy a keresetlevélbeli kérelem főleg a kereseti zálogos javak visszabocsájtására lett intézve, azt pedig, hogy a tagosításnak időközbeni létrejövetele miatt, ezen zálogos javak részleteinek szükségessé vált azonosítása és becs-holdakbani kiszámítása,a birói szemle alkalmával az 1844. évi hitelesített felmérés alapján a V. a. rekesztvénybe helyesen történt, maga alperes sem vette tagadásba, ekként érdemi szempontból is egyiránt alaptalanok lennének; ellenben miután a D. a. zálogos levél, bár az egyedül az elzálogosító nevében szerkesztetvén, ehhez képest csak ennek részéről az alp. jogelődje által soha kétségbe nem vett meghatalmazottja által lett aláírva, az által, hogy ez a C. a. előintésnek, s alperes jogelődje mint elóintett vérrokon részéről erre adott azon válasznak, miként elsőbbségi P r a c t. rerum crim. Quest. Ploncquet: Über gewaltsarae Todesarten 1777. *) Absolute 1. azok, melyek teljesen gyógyithatlanok) relatíve, melyek kellő orvosi segély mellett kigyógyithatók ; in abstracto 1. melyben minden embernek meg kellett volna halni, in concreto midőn halálossá csak az által vált, mert az illető gyöngébb test alkattal birt; és per se le thale mely közvetlenül előidézi a halált, a per accidens pedig csak közvetve, a közbejött s arra közreműködő kirülmények által. Berner: Lehrbuch d. deut. Strafr. § 180, M e t z g e r gericht. Arzney wiss. $ 60. Henke Zeitschrift H. Schürmayer: Lehrbuch d. ger. Medicin 1854 § 258. I jogát érvényesíteni kívánja, mint közhitelességü és alp. által meg sem támadott cselekvényeknek volt kifolyása, és hogy ennek nyomán, azon zálogos levél foganatosítása, alp. jogelődje által a zálogos sommának részint kötelezvények kiállításával, részint készpénzü fizetéssel történt kielégítését tartalmazza, sőt a kérdéses zálogos levél létrejövetelét megelőző és követő ezen tények, egyik előttemező tanú Szabó Sándornak hit alatt kivett vallomásával is megerősítettek, a kereseti zálogos javaknak alp. jogelődje birtokába jövetele pedig, különösen még a P. a. tanuk vallomásával is igazoltatott, mindezeket összevéve teljes bizonyíték erejére emeltetett, alp. azonban ezen őtet terhelő felperesi bizonyítékokat, czáfoló ellenbizonyítással nem csak meg nem er őtlenitette, sót felperesek egyikéhez irott Gr. a. levelében, és annak örökvallási tervezetképen megküldött F. a. mellékletében, melyeknek valódiságát egyiránt kétségbe nem vonta, a kereseti záloglevél tartalmába foglaltak valóságát nyilván is beismerte, és így azon ellenvetése, hogy a jogelődjétől megvett több más javakkal együtt, a ker&seti javakat is örökeladás, illetőleg vétel cziméu birja, holott felperesek nem alp. jogelődjének örököseiképen lépvén föl, hanem mint elzálogosító Tulok Rozália örökösei, az általa alp. jogelődjének zálogba adott birtokot, melynek czimét ő, ki másra több jogot, mint a mennyivel maga birt, nem ruházhatott, és felperesekre kötelezőleg meg nem változtathatta, visszaváltani kívánván, az ellenókbe erősségül ugy sem szolgálhatna, a felp. teljes bizonyítékokat megerősítő saját beismerése mellett, annál értéktelenebbé vált; ezeknél fogva, a felpereseknek megítélt zálogvisszaváltási jog tekintetében , az eljáró megyei tszék ítélete jóváhagyatik. Tekintve azonban a kereseti zálog mennyiségének kérdését, miután a B. a. összeírást arra nézve, hogy a kereseti birtok részletei, kezdetleges zálogba vevő Barthodeiszky Mihálynétól, mind alp. birtoklásába jutottak, teljes bizonyítéknak tekinteni nem lehet, a minthogy ennek kiegészítéséül felperesek csakugyan tanukra is hivatkoztak, ezen tanuk P. a. kivett vallomásának egybevetéséből pedig kiviláglik, hogy a kérdőpontokba a kereseti birtoknak ee, gg, 11, és mm. betűkkel jelelt szántólöld részleteit csak az első tanú mondotta a kereseti birtokhoz tartozóknak, de a másik két tanú ezekre már nem emlékezett; ugyanazon kérdőpontokban a kereseti birtoknak m. betűvel jelelt rét részletére nézve továbbá hogy a kereseti birtokhoz tartozott volnaegyik tanusememlékezett; ezen részieteknek osztályozás szarinti terjedéke pedig, a V. a. rekesztvényben a szántóföldek 30 32 38 és 39. tételeiben, összesen 2 osztályozott holdra és 22/lV0 részre, és a réteknek 14. tételében *°/ioo osztályozott holdra van kiszámítva; ehhez képest az e. b. ítélet e részbeni megváltóztatása mellett, a kereseti zálogos birtok mennyisége ugyanannyival, vagyis 222/ioo o-ztályozott holddal szántóföldben, és *°/|00 osztályozott holddal rétben, alább szállíttatván, felperesnek egy hold belsőség 1200 • öllel számítva, 3918/I00 osztályozott hold szántóföld, 1459/10o osztályozott hold rét, ós a közösbeli jutalék fejében a többre nem terjeszthető kereseti kérelemhez képest 1200 •-vei számított 42/4 hold, valamint 3(J/52 úrbéri telek után az előszámitás idejére megállapitandónak felhagyott kárpótlási összeg, Ítéltetik meg. — A mi végre a kereseti birtoknak, az időközben, behozott tagosítás miatt, alperes több más birtokából hol és mikénti kihasitását illeti : alperesnek azon kifogása, hogy a birói szemle alkalmával a közösbőli aránylagos jutalék meghatározására nézve, a község elöljáróságánál I találtató, és előforduló esetekben közösen használni szokott