Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 41. szám

164 szerint figyelembe venni nem lehet, különben a tőkének tárgyaláskori lefizetése által a perköltségektől minden adós menekülhetne. Miért is felperes a kereset értelmé­beni véghatározatot kér. Alperes viszonválaszilag előadja, hogy felperest a tőkével még a tárgyalás előtt, a kereset kézbesítése után, mely a váltó bemutatásának tekintendő, megkínálta, de ő azt elfogadni vonakodott Felperes vég­iratilag megjegyzi, hogy közvetlenül a tárgyalás megkez­dése előtt ajánlott tökét kamat és költség nélkül elfogadni nem tartozott. A pesti kir. e. b. váltótszék 1864 mart. 2. 9337 sz. a. alperest a kereseti tőke, a kereset kézbesítésé­től számítandó kamatok és perköltségek megfizetésé­ben elmarasztalta a következő okokból: „Felperes, alperes tagadása ellenében be uem bizo­nyítván, hogy a kereseti váltó lejáratkor alperesnek fize­tés végettt bemutattatott volna, alperesre nézve a fizetési kötelezettség a keresetnek 1864. febr. 19. történt kézbe­sítésekor állott be. Alperes azonban ezeu kötelezettségnek eleget nem tévén, s tárgyaláskor felperest csak a beperlett váltótőkével kínálván meg, azt felperes, ki a fentérintett fizetési kötelezettség elmulasztása folytán a késedelmi ka­matokhoz és az okozott perköltségek megtérítéséhez is jogot nyert, mint merő részfizetést elfogadni köteles nem volt." A kir. váltófeltörvényszék által 1864. april 12. 1292 sz. a. következőleg végeztetett : „A pesti e. b. valtótörvényszék f. é. mart. 2-án 9337 sz. a. hozott végzése a követelésbe vett 50 frtnyi tőke megítélésére vonatkozó részében helybenhagyatik, a meg­ítélt késedelmi kamatokra és perköltségekre vonatkozó részében pedig megváltoztatik, és alperes ezeknek fizeté­sétől felmentetik." Indok ok :, A keresetbe vett tőke megítélésére vo­natkozó része a megtámadott e. b. végzésnek helybenha­gyandó volt, mert alperes elfogadási aláírását és a köve­telés valóságát a tárgyalásnál nyíltan beismerte. A meg­ítélt késedelmi kamatokat és perköltségeket illetőleg aze. b. végzés ezen részének megváltoztatásával alperest mind­ezek megfizetésétől felmenteni kellett, mert felperes bemu­tatási kötelességének a vtk. L r. 100. §. képesti teljesité sét alperes tagadása ellenében nem igazolta és alperes a ke­resetbeli tökeösszeggel felperest tárgyaláskor megkínálta, de általa el nem fogadtatván, azt letette, őt sem késedel­mes fizetőnek, sem pedig a kereset és perköltségek okozó­jának tekinteni nem lehet.*' Ezen feltörvényszéki végzés a felek által nem felebbeztetvén, jogerőre emelkedett. Külley Ede. Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 244. Thullner Jánosnak Thullner Pál és társai elleni 1282 frt 87Y2 kr. szolgabér és beruházások megtérítése iránti perében ítéltetett: Felperes azt, mintha ő, a közös atyjuk holta után követelt szolgabérére nézve, alperes testvéreivel szerződött volna, maga sem állítván, azt pe­dig, hogy szolgálata ezen alperesek érdekében, s az ő ja­vukra tétetett volna, tagadásaik, s azon körülmény elle­nében, hogy a kérdéses ház és föld, mely körül a szolgálat felperes által teljesítetett, az 1847 évben, tehát meg a hazai törvények fennállásakor elholt néhai Thullner János özvegyét, a 2-od r. alperesnfit, Thullner Erzsébetet még jelenleg is özvegyi haszonélvezeti joggal illeti, —s eként tett szolgálatjai megjutalmazása, a különben is részint világosan, részint hallgatva beismerő, de a kihallgatott tanuk vallomásai szerint is most nevezett özvegyet terhel­heti csupán, — mivel sem igazolván, — az e tekintetben 109 frt 37 Vj kr. erejéig támasztolt felp. követelés megfi­zetésének terhe alól, azonban csakis a most említett első rendű alperes testvérek félmentetnek; tekintve továbbá, mikép a gazdaságba állítólag történt beruházások, és kölcsönök fejében keresetbe vett 628 frt 20 krnyi köve­telését felp. az összes alpereseknek világos tagadásaik , s abbeli kivánataik ellenében, hogy azt tételenkint előso­rolja és igazolja, sem tételenkint elő nem adta, annál ke­vésbé igazolta, — s eként fél bizonyíték nemlétében, neki a pótló eskü sem ítéltethetnék meg, — ezen követelés alól 2-od r. alperes özv. Thullner Erzsébet feltétlenül fel­mentetik, — ellenben a felperes által F. és Gr. a. nyugták­kal, anyja 2-od r. alperes özv. Thullner Erzsébet helyett félpróba erejéig kifizetettnek igazolt összeg öt hatod részé­nek, vagyis 160 frtnak megfizetésében ezen alperesnő csak az esetre marasztaltatik el; ha felp. pótló esküjét arra : hogy „az összeget, mint annyja 2-od r. alperesnő adóssá­gát helyette valósággal kifizetie," — a törvényes időben leteszi; köteles tehát felp. a jelen ítélet kézbesítésétől szá­mítandó 3 nap alatt ezen eskü letételére jelentkezni, s azt a kitűzendő határnapon annál bizonyosabban letenni, mert ellenkező etetben ezen követelésével is, — mint nem iga­zolttal — szinte elmozditatik ; — a perköltségek végre, miután felperrs csak részben nyertes, minden esetre köl­csönösen megszüntetnek; ennyiben az eljáró megyei tör­vényszék ítélete megváltoztatván; egyebekben pedig, az abban felhozott indokokból, minda/.on által azon megjegy­zéssel, hogy ÜZ elmarasztalt öt első rendű alperes testvérek, a marasztalási összeget felperesnek csupán örökségük ere­jéig fizetni tartoznak, helybenhagyatván, az iratok stb. (14655. P. sz. a. Elő. : Gáger.) 245. Schlesinger Vilmos felperesnek, Szobotka Dá­vid alperes elleni perében végeztetett : Jelen ügy az osztrák ppdtás szerint lévén elintézendő; miután a felter­jesztett ügyiratokból kitűnik, hogy ugyanazon egy napon ugyanazon felperes részére, ugyanazon alpere- ellen, ugyazori egy helyen, ugyanazon személyek által három külön ügyben ugyan , de egyszerre és olykép teljesíte­tett a biztosítási végrehajtási eljárás, hogv ugyanazon végrehajtási jkönyv szóról szóra 3 példányban leíratott, ily eljárásért pedig a dijak és költségek háromszorosan fel nem számíthatók, ugyanazért az együttesen teljesített három rendbeli biztosítási költségek összesen 43 f. 8 kr. állapitatnak meg, és az ügyiratok a megyei tszékhez azon utasítással küldetnek vissza, hogy a mennyiben a cs. k. szolgabírói hivatal végzéseiben megállapított összeg az alperestől már behajtatott volna, a fölöslegnek viszvégre­hajtás utján is leendő beszedése iránt intézkedjék. (1864. april 13 án 14372. P. sz. a. Elő.: Szerény i.) 246. Özv. Neszvarba Venczelnő HintermayerZsuzsan­nának Tőkey Márton ellen 1500 frt. és járulékai iránti szóbeli perében Ítéltetett: Felperes a cserébe kapott ház­zal a takarék pénz'árnak azon fekvő követelését magára vállalván, az időközileg lejárt, és alperes által felperesért teljesített 166 frt 2 krt, továbbá adó fejében 36 frt 64 kr. tűzkár elleni biztosítás fejében 7 frt. 16 kr. kéményseprő díj 70 kr. és a felperes részéről cserébe adott birtok után haszonbér fejében Cséry., Poh.1, Lorbesch, és egy fuvaros­tól alperest illető, és felperes által felvett 127 frt. 50 krt. az első bíróságilag is ez okon megítélt 212 frt. 50 krt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom