Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 40. szám

Pest , 1864. kedd május 24. 40. szám, Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartulom : Kártérítési jogeset. (Vége.) — Kúriai Ítéletek. — Udvari rendeletek. — Hivatalos tudnivalók. —Nyílt pósta. Kártérítési jogeset. (Vége.) Befejeztetvén az Írásbeli tárgyalás az e. b. megyei törvényszék által, 1863. évi decz. 12-én 6184 sz. a. kö­vetkező Ítélet hozattatott : „Alperesek Kopjár Zsuzsanna, és gróf Ráday Gedeon mint a dunamelléki ref. egyház kerület elnöke, s mind­ketten, mint néhai Csontos Lajos végrendeleti hagyomá­nyosai , tartoznak felperes főügyész képviselte megyei letéti pénztárnak, a keresetbe vett 630 f. o. é. összegetjen­nek 1862 martius 14-től járó 6% kamatait, és felperesnek 21 írt 67 kr. perköltséget, néhai Csontos Lajos utáni örökségük erejéig, ezen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni; alpereseknek néhai Zrumeczky János tömege elleni visz­kereseti joguk fennhagyatik." Indokok: „A keresetlevélhez A. alá csatolt, s Zru­meczky János által sajátkezüleg aláirt jegyzék 143 tétele szerint, nevezett Zr. János 630 f. a letéti pénztár nevében átvévén, s ezen összeg, a D. a. számvevői tudósítás szerint, sem az 1861 évről maradt 9445 f. 23u/í00 kr. letéti ösz­szegben nem foglaltatván, sem a C. a, átadási okirat sze­rint, az 1862 évi letétek közt át nem adatván, — miután alperesek viszonválaszukban előadottakból vont követ­keztetésükben, ezen összegnek Zr. János általi elsikkasz­tását maguk is elismerték, ezen összeg elsikkasztása bíróilag bebizonyitottnak tekintendő volt; s ezeknél fogva az alperesek által felesleges bizonyítékként kért szemle, és felperes által kért tanúkihallgatás szükségesnek nem találtatván, el nem rendeltethetett. Alperesek által 5 sz. alatt mellékelt felzet szerint a per tárgyát tevő 63Ö f. 1862 évi martius 14-én tétetvén le, ezen időben pedig Csontos Lajos megyei letéti pénztárnok lévén, s ezen tisz­tétől a 8 sz. a. okirat szerint 1862 évi martius 28-án men­tetvén fel, pénztárnoksága alatti időről pedig felelősséggel tartozván, mivel egy részről az L. a. megyei pénztári tisztség bizonyítványa szerint a pénzt felvevő Zrumeczky János, 1862. évi január 1-től kezdve fizetést nem húzott, sőt a G-. alatti — Csontos Lajos által sajátkezüleg aláirt, s kifogásba nem vett bizonyítvány szerint, Csontos Lajos mellett ellenőr nem volt, s ebbeli munkálatot Kossiczky István végezte, ennek ellenére még is más részről a me­gyei szolgálatban nem álló Zrumeczky János — Csontos Lajos által, a C. N. 0. szerint letéti pénztári munkálatokra használtatott, — mely által nevezett Csontos Lajos okot szolgáltatott arra az által, hogy távollétének ideje alatt a letéti pénztárban átadandott pénzek átvevőjéről nem gon­doskodván, — egy — a pénzek átvételére ki nem rendelt, s fel nem hatalmazott egyén a letéti pénztárban letétül átadott pénz felvételét eszközölhesse, és minthogy az E. alatti leltár szerint a pénzt felvevő Zrumeczky Jánosnak a kártérítés alapjául szolgálható vagyona nem maradt, a pénztári hiányért az azon időben pénztárnoki tisztséget viselt, és a kellő óvatosság, és felvigyázat elmulasztása miatt, a károsítás okozójának tekintendő Csontos Lajos, a H. T. K. II. R 71 és 83. cz. és az 1807. 13. t. cz. szerint felelősséggel tartozik, és mivel a Htk. I. 82. cz. szerint, ;t kártéritési kötelezettség, a kárositó vagyonán fekszik, s Örökösökre is átszáll, alperesek, mint a kárositó Csontos Lajosnak örökösei, s hagyományosai, a keresetbevett összegben, kamataiban . és mint vesztes felek a perköltsé­gekben is elmarasztalandók voltak, alpereseknek azonban az elsikkasztó Zrumeczky János tömege elleni viszkere­seti jogukat fennhagyni kellett. Nem vétethetvén figye­lembe alperesek azon ellenvetései, hogy Csontos Lajos a 630 frtnak letétele alkalmával engedelem mellett távol lévén, ezen összegért felelősségre nem vonathatik, s álta­lában, hogy a távollét alatt, a fizetések teljesithetése vé­gett pénzt átvenni szokott főispáni helytartó, vagy a le­téteket utalványozó törvényszék, — vagy végre az 1862. évi május 9-én történt pénztár átadást teljesítő megyei küldöttség vonassék feleletre, s hogy Csontos Lajos szám­adása megvizsgáltatván, azon okból, mert mint letéti pénztárnok a hiányokért felelősséggel tartozván, a távol­léte alatt érkezett pénzekről felvilágosítást szerezni tar­tozott, ezt pedig elmulasztá; mert a főispáni helytartó a pénzt csak a fizetések teljesithetése végett vette át, — a letétek átvételérei ajánlkozást alperesek maguk sem vi­tatják, a törvényszéket csak a letétemények bevétele,vagy kiadatása iránti határozathozatal, s nem a letétek tettleges kezelése illeti, az átadást teljesítő küldöttség, a kimuta­tott pénztári tételek valódiságára szorítkozhatott, a pénz­tári hiány felmerülése esetében pedig a pénztárnok előbbi felmentése, — ennek felelősségére enyésztő joghatálylyal nem birhat."­Ezen ítéletet alperesek a nerben előadott védveik is­métlése mellett fellebbezvén, a királyi itélő táb­lán 1864. évi april 25-én 2385 sz. a. következőleg ítéltetett: „Felperes azt, hogy néhai Csontos Lajos maga he­lyett bármikor is Zrumeczky Jánost pénz felvételekre megbízta volna , — nem igazolván, sőt ellenkezőleg kide­rülvén az, mikép Zrumeczky János, a kereseti 630 frtot 1862 évi martius 14-én felvévén, s ezt be nem számolván, ezen összegért Csontos Lajos az okból, mert ő akkor fel­sőbb engedelem mellett távol volt,— felelőségre annyival kevésbé vonathatik, mennyiben ez időre helyetteséről gondoskodni kötelességében sem állott, s többé hivatalába nem is lépett, — azonfelül pedig felperes azon további állítását, mintha Csontos Lajos, nevezett Zrumeczky Jánost hivatali helyiségeiben jogtalanul eltűrte, és ezen gondat­lansága által az illetőket tévedésbe hozta volna, sem 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom