Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 2. szám

7 nem örökségi, hanem ajándékozási jog alapján rendeltetvén el, ezen bekebelezésnek megszüntetése, és a nyilvánkönyvi előbbi állapotnak helyreállítása is csak az által eszközölhető, ha azon jogalapnak, melyre a bekebelezés megengedtetett, érvénytelensége igazoltatik, minthogy azonban felperes a bekebelezést nem az ajándékozási jogalap érvénytelensége miatt, hanem egyedül annál fogva támadja meg, hogy az általa, öröklési igényeinek érvényesítése végett, alperes bekebelezési kérelmét megelőzőleg indított pernek eldöntése előtt ennek tulajdoni joga semmi jogczimnél, vagy jog alapnál fogva bekebelezhető nem volt; miután a felperesi keresetnek ezen alapon, a nélkül, hogy az ajándékozásnak, melyre alperes tulajdoni joga bekebeleztetett, érvénytelensége bebizonyítva lenne, a kért kitörlés, és az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyre állítása el nem rendeltethetnék, ugyanazért az e. b. ítéletnek a kitörlést, és a telekk. állapot helyre állítását megengedő része megváltoztatván, felperes kitörlési keresetétől a költségek kölcsönös megszüntetése mellett elmozdittatik 5 ellenben a perpatvarkodási büntetés alkalmazásának megtagadására nézve, az e. b. ítélet az abban felhozott indokokból helybenhagyatik. (1863. decz. 10. 5422. P. sz. a.) 16. Ludaj Steva, Varga Boldizsár özvegye, és ennek érdektársai elleni ügyében Ítéltetett : Jelen ügy az előbbi perrendt. fzerint lévén elintézendő, és igy a szolgabíró bíróság által hozott ítéletnek megvizsgálása a megye tszéket nem illetvén, a Csanád vmegye tszéke, mint 2-od biróság ítéletének mellőzésével az ügy ezen kir. it. táblán 2-od bir. vizsgálat alá vétetik. Ezek előre bocsájtásával, és az e. b. ítéletnek bár nem szabályszerű, azonban az ügynek érdembeni megvizsgálását nem akadályozható semmiségi panasz elvetésével, az ügy érdemét illetőleg: minthogy az alperesek, illetőleg azok jogelődei által, mint azon időben volt községi elöljárók által, községelöljárói hatáskörükben, a községi ügyre nézve hozott tanács határozat megbirálása, a bíróságok hatásköréhez nem tartozván, alpereseknek, a felperes áhitása szerinti törvényellenes eljárását kimondani az illetékes poütiküi hatóság volna hivatva, ily hatósági kimondás előtt pedig a felperes községi biró kártérítési keresetet annál kevésbé támaszthatott, mennyiben a jelen per inditásárai megbízatását sem mutatta fel; ugyan azért Ludaj Steva batonyai községi biró az idő előtt indított keresetével elutasittatik, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek. Az eljáró biróság ítélete tehát megváltóztatván, az ügyiratok további intézkedés végett az időközben illetékes eljáró biróvá vált Csanád vmegye tszékéhez visszaküldetnek. (1863. nov. 25. 7515. P sz. a.) 17. Ujházy Józsefnek — Kristóf Márton, Donó Mátyás és ennek ne je elmarasztalt alperesek elleni végrehajtási ügyében \égeztetett: Miután a jelen végrehajtási ügybe vont két rendbeli alperesektől elkülönítve lefoglalt ingatlan vagyon, az ideigl. törv. szab. 128 §-ban éi intett nagyobbszeru jószágtesti,ek nem tekintethetik, és ismeret len tartozkodásu, vagy az országon kivül lakó hitelezi>k sem lévén, az ugyanazon §-ban előszabott hirlapilagos felhívást szükségessé csak is az illető hitelezőknek határozott az iránti kivánata teendette ; érdeklett alperesekneknek az árverési feltételek, határnapok, s fizetési sorrend megállapítása végett kitűzött tárgyalásnál megjelent hitelezői azonban óvást nem csak a tekintetben nem tettek, hanem a jelenlévő alperesekkel egyetértőleg abban is, hogy az j árverési határnapok csak a helyszínén s felső, meg Rátkai járásokban köröztessenek: önként megállapodtak: felfolyamodó pedig mint egyik jelzálogos hitelező az által: hogy az iratokhoz mellékelt kézbesítési bizonylat tanusisitása szerint törvényesen lett idéztetése ellenére, az érintett tárgyalásnál meg nem jelent: a jelen voltaknak ama megállapodását magáévá tévén, az ellen jogérvényes kifogást többé nem tehet, és e tekintetben az 1862 é. dec. 2. és igy már az ama hitelezői megállapodás folytán elrendelt árverés foganatosítása után benyújtott óvása, illetőleg kérelme is, szinte mi nyomatékú sem lehet, — az ideigl. törv. szab. 132 §-ból merített ellenvetése végre, minthogy felfblyamodása nem a fizetési sorrend, hanem az árverés ellen irányoztatik, birói figyelmet nem érdemel — mindezeknél fogva a felfolyamodott e. b. végzés, illetőleg eljárás, az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett helybenhagyatik. (1863. november hó 27-én 10802 P. sz. a.) 18. Hutkay András felperesnek Gróf Keglevich István elleni 704 for. 63 kros perében ítéltetett. Makacssági ítélet ellen fellebbezésnek belye nem lévén, alperesnek fellebbezése visszautasittatik, de annak semmiségi panasza is, miután halasztás nem külön folyamodással, hanem csak tárgyalás alkalmával kérelmezhető, félre vettetik, — tekintve azonban, hogy felperes a tárgyalás alkalmával, az alperes részéről időközben történt 2cO ft. o. é. rész fizetés folytán, keresetét 504 ft 63 1/2 krra leszállította, és ennek ellenére az eljáró biróság még is leiperesnek a keresetbevett egész 704 ft. 63 1/2kr összeget szabályellenesen oda Ítélte, igy tehát a felperesi kérelmen túl terjeszkedett; továbbá hogy jelen rendes szóbeli perben, az ítéletnek végrehajtásara rendellenesen a kis- tapolcsányi járás főszolgabiráját kiküldötte, annálfogva az e. b. ítélete az id. törv. sz. 106 §. értelmében hivatalból megsemmisíttetik. (1863 évi november hó 30-án 5158. P. sz. a.) 19. Ifj. Slimo Lukácsnak Mavelyin Terézia Bilics György özvegye ellen tulajdonjog bekebelezés iránti ügyében végeztetett : Ifj. Slimo Lukács által az érdi 79. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt 1 \i úrbéri teleknek felére vagy legalább abból Mavelyin Teréziát illető részére kérelmeztetvén a tulajdonjog bekebelezése, — miután azonban ezen úrbéri telek eldarabolására a fennálló rendeletek értelmében a megkívántató közigazgatási engedélyt fel nem mutatta, tulajdonjog bekebelez*1 si kérelmétől elmozdító e. bir. végzés ezen indokból jóváhagyatik ugyan, — de mivel az ./• eredetben felmutatott, 1862. november 19-dik kelt adásvevési szerződés az előjegyzés minden kellékeivel bir, ugyanazért annak alapján ifj. Slimo Lukács részére az érdi 79. sz. telekkjegyzőkönyvben 1-ik 17-ik számig foglalt 1 \% rész telekből és + 1980 és 1981. helyrajzi számok alatt lévő irtás földekből eladó Mavelyin Teréziát illető részre a tulajdon jog előjegyzése 14. nap alatti igazolás terhe alatt megengedtetik, s ennek a kérelem beadása napjátoli elsőbbséggel való bevezetésére a telekkönyvi hivatal utasittatik (1863. évi december 2-án 6837. P. sz. a.) 20. Belentha János és érdektársainak, Gr. Wenkheitu Krisztina ellen, haszonbéri szerződés megsemmisítése iránti perében Ítéltetett : Tekintve, hogy felperesek a kérdésben forgó 4-ik sz. a. felmutatott szerződést nyilvánosan tartott árvei\ lés utján, szibad akaratjokból kötötték; tekintve, hogy ugyan felperesek azért, minthogy a szerződésnek az árva hatóság általi jóváhagyása nem eszközöltetett, s hogy a haszonbérleti tárgy nagyobb