Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 37. szám

146 ugyanis csak a kereskedelmi üzletre, társulatokra, rész­vény egyletekr e stb. vonatkozó viszonyok iránt tartalmaz fontos s nagy érdekű anyagi jogszabályokat, melyek azon viszonyokba képesek kétségtelenül nagyobb jogbiztossá­got szerezni; de nem képesek azon viszonyokból eredt jogigények biztosb s gyorsabb érvényesítésére gyökeres reformot nyújtani, mert ez már a törvénykezés körébe esik, melyre az anvagi kereskedelmi jognak közvetlenül semmi befolyása. Sőt mi azt merjük állítani, mikép még azon jogbiztossági előnyök is, melyek a keres, viszonyok szabatosabb s korszerűbb szabályozásától várhatók len­nének, legnagyobb részt meghiusitatnának azon hiányok által, melyek törvénykezésünkben nagy mérvben elter­jedtek. Tehát a német keresk. törvény oktroyálása a kí­vánt s keresett czélokhoz el nem vezetne, s csak az ellen­szenveket, bizalmatlanságot növelné. A mi a váltó jogot illeti, ha a német sokban tökélete­sebb is a magyarnál, de el kell ismerni azt is, mikép e törvénynek hatásköre oly szük térre szoritatik, mikép at­tól terjedelmesebb reform siker nem követelhető. A váltó törvényszékek váltó jog szerinti hatálya ugyanis csak azon működésre szorítkozik, mely közvetlenül a v. tör­vényszék körületébe esik; s az megszűnik ott, hol a vál­tótörvényi intézkedések létesítése a vidékeken, a megyei s városi hatóságok közreműködésére háromlik. A bajok s panaszok pedig, melyek a váltóügyi eljárást érintik épen azon működésre vonatkoznak, mely már nem a v. bírósá­gok, hanem a vidéki orgánumok által végeztetik. Itt kez­dődnek valódilag a legnyomósb panaszok, hogy a kézbe­sítések késleltetnek, hogy a felfolyamodások ideje a tör­vény szerint meg nem tartatik, mindenekfelett pedig, hogy a végrehajtás a magyar váltójog szellemével ellentételesen hanyagul s hiányosan teljesítetik stb. stb. Ezekben s ilye­nekben rejlenek itt a bajok s panaszok forrásai; melyekért tehát nem a törvényt,hanem csak a törvény rendeleteivel és szellemével ellentétes kezelést lehet s kell felelőssé tenni. Körülményeinkben lehetne a legtökéletesb váltó törvény érvényben, és a vidéki orgánumok általi kezelés annak minden jótékonyságát képes lenne megsemmisíteni. — A magyar váltótorvény a legszigorúbb felelőséget ala­pította meg minden mulasztásért s hanyagságért; de le­het-e a törvényt okolni, ha ezen felelőség nem érvényesí­tetik, ha a hibák elnézetnek, ha az eljáró orgánumok iránt kímélet s engedékenység gyakoroltatik —miben a váltó fel biróságok is túlságos szelídséget szoktak kifejteni. A törvény szóbeli eljárást rendel, a határidőknél maximumot alapit — mi gátolhatja, hogy a biróságok ezeknéla váltó jogi szigor s gyorsaság alkalmazására szórhassanak ? — Igen sok függ itt is az elnököktől, az elnöki kezeléstől s fel­ügyelettől ; melyre a hivatalos utasítások lényeges befő­lyásuak lehetnek ; de a mely körüli bajokat a tökéletesb német váltó törvény sem teheti önmagában lehetetlenekké, mint ezt számos adatok tanúsítják a német váltó jognak hazánkbani uralma idejéből is. És épen igy vagyunk a köztörvényi törvénykezéssel is. A lefolyt évek tapasztalatai nekünk bőséges adatokat nyújtottak biztos állithatására annak, mikép itten is a legfőbb s legtöbb bajok s panaszok az eljárási hanyagság­ban, a törvények s rendeletek figyelmen kivül hagyásá­ban, a pontosság, szigor és részrehajlatlanság hiányában központosulnak. Ilyenek nevezetesen, hogy a szükségelt idézések részint elmulasztatnak, részint késve teljesítetnek; az ügyek felvérelében sorrend nem tartatik; a hivatolt tanuk mellőztetnek; a kellő időben tett fölebbezések s felfolyamodások megtagadtatnak, mig máskor azok elfo­gadásában törvénytelen engedékenység tanusitatik; a pe­rek felküldése a felbiróságokhoz hosszasan késleltetik: az ezektől az alsó bíróságokhoz leküldött iratok hónapokig intézkedés nélkül hevernek ; az érdeklettek, s ellenfelek, mint a törvény rendeli ki nem hallgattatnak; az extra do­mínium törvényei meg nem tartatnak; az árverés meg­gátlására minden plausibilis ok elfogadtatik ; az az árve­rési feltételek megalapítása nélkül eszközöltetik; sommás szóbeli s világos öröködési ügyek illetősége törvényelle­nes térre vitetik; átalábanaz illetékesség szabályai, továb­bá az eskütétel, világos öröködés, zárlat, biztosítás, és sommás szóbeliség elvei körül vastag tudatlanságnvilvá­nitatik ; és a végrehajtás hanyagul s hiányosan kezeltetik; az álkövetelések s igények irányában kellő szigor nem al­kalmaztatik; stb. stb. Hasonlóan csőd ügyekben a törvény rendelte szigor s gyorsaság elhanyagoltatik s a kezelés törvény ellenesen nem a hitelezők, hanem a bukott s más személyek érdekében vezettetik. A telekkönyvi ügyekről nem is szólunk, mert alig van ily határozat, melyet a Kú­riának változtatni, vagy megsemmisíteni nem kellene; Pedig ne feledjük, mikép a telekk. törvény nem magyar, hanem megtartott osztrák institutio. Innen ha akarjuk, fontos következtetéseket vonhatunk. Ilyenek a legfőbb bajok törvénykezésünkben, melyek tehát nem a törvény nem létéből, hanem a törvény vilá­gos rendeleteinek mellőzéséből, szelleme félreismeréséből, stb. stb. keletkeznek. Hasonlóan a büntető igazságszolgáltatásban is a legsu­lyosb visszaélések ily forrásból származnak; midőn a vizs­gálati fogság évekre terjed; vádlottaktól a kellő védelem megtagadtatik; a vizsgálat csak rögtönöztetik, birói szemle nem tartatik, s az egész tárgyalás oly hiányos, mikép számos főbenjáró ügyekben az egész iratcsomó alig 7 — 8 írott ív; az elitélteknek az Ítélet fel sem olvastatik stb. melyek törvényeinkkel s az érvényes joggyakorlatt^lme­rően ellenkeznek ; s'a melyek arra mutatnak , mikép az illetők a büntető jognak még csak elemi ismere­teivel sem birnak. *) Egész határozottsággal állithatjuk tehát, mikép igaz­ságszolgáltatásunk súlyos bajainak legfőbb forrásai : a hanyagság, mit nagy mértékben okoz az, mikép a bírák s bíráskodás egész megyében minden elfenörség minden fel­ügyelet s fegyelmi rend s ügy rendtartás nélkül vannak a nélkül, hogy csak egy előjáró is lenne, ki a megye jog­ügyei menetéért felelős; és a tudatlanság, törvényekbeni járatlanság odáig, mikép egy nagy rész nem csak nem végzett jurista, de még az id. törv. szabályokat sem birja, vagy ismeri; honnan azon botrány, mikép számos vidéken nem a bírák, hanem magok az érdeklett ügyvédek fogal­mazzák az ügyeikbeni ítéleteket. De e mellett kell, hogy megemlitsük azon meggyőződésünket is, mikép az érintett hiányok forrásai nagy valószínűséggel véglegesen magában rendkivüti társalmi helyzetünkben, zilált politikai viszonyúink­ban rejlenek; mert azon összefüggésnél foga, mely a tár­salmi lét összes mozzanataiban nyilvánul, lehetetlen, hogy a közéletünket jellemző ingatagság, bizonytalanság, rend­kivüliség stb. káros hatás nélkül maradhasson a törvény tiszteletére, s erkölcsökre, s a honnan azután a hanyatlás s erkölcsromlás azoknál is, kik a törvénykezésre befolyás­sal bírnak, min sem jövőjük biztosítása, sem anyagi kedvezmények nem foghatnak lényegileg változtathatni Kiindulási pontunk igazolásául nagyobb tanúságra *) Kivéve a kiveendőket, mit egész értekezésünkre kívánunk, é rtetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom