Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 36. szám

142 számított 6°/0 kamatainak 15 nap a. különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésére köteleztetik. (1863. decz. 18. 6562. P. sz. a.) Büntető jogi esetek. 1. ZiskaTeréz által emelt vád folytán, Ziska Pál és Frölich János e. váltó hamisítási per kezdetett, melyben P o z s o n y m t ör v s zé k e által végeztetett: Ziska Teréz bur-sztgyörgyi lakosné 1861 évi jul 23. 1178 sz. a. ezen megyei feny. törvszéknél beadott abbeli feljelentésére, hogy férje Ziska Imre által 1860 évi bizonyos Frölich Jónás nevére 500 ftról kiállított váltóra az ő neve és kereszt vonása hamisan oda Íratott, és miután előtte tudva van, hogy ezen hamis aláírásba Ziska Pál Frölich Jónás beleegyezésével befolyt, ezek ellen a bűnvádi vizsgálat elrendeltessék; a mi elrendeltetvén, de miután a mostan véghezvitt birói vizsgálatból u. m. Ziska Imre, Ziska Pál, Berger József és Frölich Jónás vallomásaik és a vádlóval elővett szembesítésekből, a feljelentő nő puszta állításán kívül semmi által nem derült ki, melynek alapján Ziska Pált vagy Frölich Jónást a czimzett váltó hamisításban gyanúsnak találni lehetne, de inkább az tünt ki, hogy feljelentónő Ziska Pálnak Berger József jelenlétében meghagyta, miszerint ez az ő (Ziska Teréz) nevét a kérdéses váltóra rá irja, a nüt az Berger József tanú jelenlétében megtett, mire Ziska Teréz mindkét tanú jelenlétében kereszt vonását sajátkezüleg rá irta, kitűnt az is, hogy e váltóbeli adóságra nézve már az 1861-évi szept. 3-án kelt fizetési meghagyás a feljelentónő ingatlan javaira telekkönyvileg be is vezettetett, s noha eziránti végzés neki kézbesitetett mindamellett a kérdéses feljelentést csak 1862 jul. 23-án adta be; minél fogva személyes tényálladék hiánya miatt vádlottak ellen a további eljárás megszüntetni, és a bűnvádi iratok a kir. táblára az 1844 évi VI t. cz. értelmében bővebb átvizsgálás végett íélterjesztetni rendeltetnek. A k i r. tábla erre következő Ítéletet hozott : Az e. b. végzés helyesebben ítélet az abban felhozott indokoknál fogva helybetihagyatik. Ezen Ítéletek után Ziska Terézia egy, egyenesen a kir. Táblához benyújtott kérvényben, részére az ítéleteket igazságosaknak nem találván, azt törekszik bebizonyítani, hogy a váltó aláírásról mit sem tud, s az ítéletek azért sem lehetnek érvényesek, mert abban lényeges elíerditések s hazugságok fordulnak elő. Határozatott. Kérelmezőnő illetéktelen helyen benyújtott folyamodványa visszautassittatik, s ily értelemben hátiratolandó folyamodványaPozson megye törvszékének kézbesítés végett átteendő (1864 28 sz.) 2. Lukucza Torna, Nyamecz Gligor és Kurta Pantye s társaik rabló gyilkossági vád folytán bünperbe fogattak. A befejezett vizsgálat után Aradmegye fenyítő törvszéke a három megnevezett vádlottat rablógyilkosságban bünösökuek kimondta s kötél általi halálra ítélte. — Akir. itélő tábla a balálos ítéletet a két elsőre nézve helybenhagyta a következő okokból: Az első három vádlott a vallató főszolgabíró előtt önként bevallották, hogy előre bocsátott összebeszélés folytan ők 1861 máj. 17-én az úgynevezett Ulicza lotntorban összegyűlvén, Luther Mártonné szül. Borsodi Teréz háza ablakán a szobába bemászlak, s ott az almáriomban talált pénzt s egyéb holmit Nyamicz Gligor összekötvén, innen nevezett Luther Mártonné szobájába mentek, miután ez által e. r. vádlott, s időközben a megye börtön koródájában elhalt Braicz felismertettek, előbb Luther Terézt Nyamecz Gligor fejszével s utóbb a 13 éves Valdek Magdát Luku. cza Torna l-ő r. vádlottszámosabb késszurásokkal kegyetlenül meggyilkolták, s végre Kurta Pantye 3-ad r. vádlott Boros János timár inasnak karját késsel felhasította. Noha ugyan 2-od és 3-ad r. vádlottak vallomásaikat hitelesítéskor visszavonták, de tekintve, hogy visszavonásukat indokolni mivel sem képesek, ellenben l-ő r. vádlott beismerő vallomása mellett megmaradván, ennek, valamint a vallató fő szolgabíró előtt abüntettelkövetését beismerő 2-od és 3-ad r. vádlottak vallomásai annak minden körülményeire nézve tökéletesen megegyeznek; 3 ikr. vádlott azonban a szerencsétlen áldozatok meggyilkolásához tettleg nem járulván, a reá e. b. kimondott halálos ítélet megváltoztatásával 18 évi nehéz börtönre Ítéltetett (1864. jan. 16. 4692 B. sz. a.) Mely főbenjáró per az abban kimondott halálos ítélet tekintetéből hivatalból a Hétszemélyes táblára felterjesztetvén , itt Ítéltetett: Nyamecz Gligor és Kurta Pantye 2-od és 3 ad r. vádlottak bűnössége mind az első kihallgatásuk alkalmával tett, a bűntett körülményeivel mindenekben összevágó beismerő vallomásai, mind pedig ezekkel megegyező e. r. vádlott Lukucza Tornának beismerő meghitelesitett vallomása, de az által is, hogy nekik a rablás ideje alatt máshelyeni létük megkísértett igazolása nem sikerült, tökéletesen bizonyítva levén, valamint ezs-k ugy Lukucza Torna e. r. vádlott is saját vallomásaik alapján bűnösöknek találtatnak, tekintetbe vévén mindazonáltal, hogy Luther Mártonnő és mostoha leányának meggyilkoltatását nem tervezték, s csak ezek által Lukucza Torna és Braitz Vasziliának lett felismerése szülte bennök az erre vonatkozó pillanatnyi elhatározást^ e. és 2 odr. vádlottak az ellenök kimondott halálos büntetés aló! fölmentetnek, és a helyett vason, közmunkán, hetenkiut egynapi böjttel és a szeszes italok folytonos nélkülözésével egyenkint eltöltendő 18 évi börtönre ítéltetnek, s a megholtak 40—40 frtokat tevő vérdijában elmarasztaltatnak, 3-ik r. vádlott Kurta Pantye által elkövetett bűntett kisebb beszámítás alá esvén, büntetése 15 évi börtönre leszállittatik. (1864. april 11. 391.) Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 24. Tóth Mihálynak és érdektársainak özvegy Chapó Mihályné elleni ügyében ítéltetett : Jelen még 1842. évben indított perben felperesek keresetüket arra alapítván, hogy elö ljük néhai idősb C-áfordi Tóth Ferencz az A. a. vallomány szerint Ballá Lajostól, ugy is mint édes annya Vörös Borbála meghatalmazottjától szavatosság terhe mellett még 1821. év mart. 14. vett „Savanyó" nevezetű telek birtokától birói itélet következtében esett el, és ezen jogalapon kérvén alpereseket a keresetbeli 400 vfrtba elmarasztalni; minthogy ebbeli állításukat sem az itélet előmutatása, sem pedig más, birói határozatra döntő erővel ható módon nem bizonyították, sőt későbben a H a. szinte 1821. év april 17-én kelt visszavallásra (Refassiora) hivatkozván, magok megczáfolták, — a per folyta alatt pedig a kereseti jog czimet megváltoztatni, s a visszavallás alapján követelni azt, mit előbb szavatossági jog alapon kerestek, szabadságukban nem állott; ugyanazért mind a két alsó bírósági itélet megváltoztatásával felperesek keresetüktől elmozdittatnak, s a perköltségek az Ítéletek különbözőségénél fogva visszonosan megszüntetvén, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1864. martius 11-én 721. P. sz. a. Elő..- Raisz.)