Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 1. szám

3 3-/. és 5'/. szerint saját vagyonaikról rendelkeztek is; miután a keresetbe vett családi házban egyeseknek bir­toklási és szabadrendelkezési joguk nem volt, hanem ideiglenes birlalásuk csak a holtiglani haszonélvezetre teijedt ki; annálfogva ezen ház sem G-eorgevits Péter, ! sem ifj. G-eorgevits Demeter végrendeléseik tárgyát nem j képezhetvén, s ugyanazokban ezen ház meg sem nevez- I tethetvén; és igy alperesnő, fia ifj. G-eorgevits Demeter végrendelete alapján ahoz öröklési igényt nem tarthatván; ezen okokból a városi tszék Ítélete uiegváltoztattatik, s a ! kereseti ház jövedelme felperesnek, mint id. Georgevits Demeter fiától Istvántól származott unokájának az A. a. végrendelet 4. és 6 ik pontjai alapján oda Ítéltetik, s al­peresnő az ezen ház fele után jelen per kezdetétől szedett jövedelmek megtérítésében elmarasztatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntettetnek. (1863. decz. 1. 11,837 P. sz. a.) 3. Lang M. felperesnek, Malvieux J. C. alperes elle­ni hg Eszter há'.yféle két sorsjegy eladásából származó 140 frt kármegtéritése iránti perében ítéltetett : A felek által meg nem támadott illetőségnek itéletileg történt megállapítása, oly lényeges formasértést., mely mégsem- j misités alapjául szolgálhatna, nem képezvén, az alaptalan senimiségi panasz elutasítása mellett, az ügy érdemére nézve : miután alperes ellenében a per során kárositási szándék egyátaljában nem igazoltatott, és igy őt, az álta­la eladott, megsemmisített hg Eszterházyféle két sors­jegyre nézve, csak az azoknak engedményezéséből szár­mazó szavatossági kötelezettség terhelné, ez pedig, a kér­déses eladás idején hatályban volt, s ennélfogva a jelen ügy megbirálásánál zsinórmértékül veendő, át. polg. tkönyv 1398. 1399. §§. értelmében azon oknál fogva, minthogy a kérdéses sorsjegyek megsemmisítése iránti kérelem folytán, azoknak birlalója, a Bécs városi tszék­nfik 4. sz. a. hivatalos hirdetménye szerint magát,ugyan ezen sorsjegyek kihúzása után bekövetkezett fizetési ha­tárnaptól fz tmitandó egy év, hat hét, és három nap elfor­gása alatt jelenteni köteleztetett, és ezen jelentkezést maga felperes engedményes, ki a kérdéses sorsjegyeknek a hú­záskor, s attól kezdve mostanáig, tehát a jelentkezési ha­táridő folyama alatt is, folyvást birtokában volt, elmu­lasztván, ez által a kérdéses követelésnek behajthatlan­ságát maga okozta, megszűnt volna, felperes ezeknél fogva keresetétől elmozdittatik, a perköltségek azonban, az ítéletek különbözőségénél fogva, kölcsönösen megszün­tetnek. (1863. decz. 4. 10,668. P. sz. a.) 4. Walthier Alajosnak, Marczibányi Lőrincz elleni végrehajtási ügyében végeztetett : Tekintve, hogy a vég­rehajtás alapjául szolgáló bírói egyesség, 1858. sept. 21. a pesti cs. kir. orsz. tszék előtt, mint az alperesek akkori rendes lakhelyét tekintve személyes bírósága előtt lefolyt per következtében köttetett; tekintve, hogy a pesti cs. k. orsz. tszék előtt folyamatban volt pernek iratai, a pesti városi tszékhez tétettek át, s hogy ezen személyes kere­setre nézve, a pesti városi tszék, a pesti orsz. tszék utódá­nak volt tekintendő, következőleg a végrehajtás folyta­tásának elrendelése is, a városi tszékel. illette, alperes azon félfolyamodási panaszának, miszerint Pestvárosa tszéke a végrehajtásnak folytatását törvényesen el nem rendel­hette, hely nem adatik. Mi azonban Arad mtszékének, mint dologi bíróságnak végrehajtási eljárását illeti, ugyan ezen eljárás, tekintve, hogy Pestvárosa tszéke által 1861. oct. 5. 15,598. sz. a. hozott végzés, alperesnek még csak 1862. febr. 6. kézbesittetett, s igy ezen végzés akkor, mi­dőn Arad mtszéke által 1861. decz. 4. az árverési határ­napok kitűzése, s a kielégítési sorrend meghatározása vé­gett a tárgyalás 1862. febr. 6. tüzetett ki, még kézbesítve nem volt, tehát jogerőre sem emelkedett, mint nem jog­érvényes végrehajtási határozat alapján eszközlött, ezen­nel feloldatik, s az id. törv. szab. 126. 127. 128. §§. sze­rinti ujabb eljárás e-zközléseelrendeltetik. (1863. decz. 2. 7766. P. sz. a.) 5. Véger Györgynek mint felperesnek Fisch József és Basch Manó alperesek elleni 392 frt 85 kros perében ítéltetett : Az id. törvén}rk. szab. 32. § értelmében szemé­lyes kereseteknél, több alperesek perben állása esetében, valamennyi alperes társak a keresetlevélben első helyen megnevezett alperesnek személyes bíróságát követvén; miután a kereseti kitétel szerént első rendű alperes Fisch József nem nagyváradi, hanem nyiregyházi lakos, de ingatlan vagyonnal sem bír Nagyvárad határában, s ennélfogva a város tszékének bírásko­dása alá nem tartozván, eme tszék reá nézve magát illeté­kesnek csakugyan el nem ismerheté, s miután ehez ké­pest Basch Manó 2-od r. alperes tekintetében sem vala az eljáró városi tszeknek bíráskodási joga ez esetben meg­állapítható; ez okból az e. bíróságnak ítélete, mennyiben Fisch Józsefre vonatkozólag az illetőség le lón szállítva, jóváhagyatik, ellenben Basch Manó által a biráskodhatás ellen tett kifogásoknak hely adatván, az megváltoztatik, és ugyanazon ítélet marasztaló részének a felhívott id. t. szabályok 104. §. 4. pontja érteitnébeni megsemmisíté­se mellett, felperes keresetével a maga illetőségéhez uta­sittatik, és az alpereseknek illetéktelen biró előtti beperel­tetésök által okozott, és 15 frt 9 krban megállapított per­költségeknek 15 nap alatti megtéritésére végrehajtás ter­he ?'latt köteleztetik, az iratok visszaküldendők. (1863. nov. 30. 6136. P. sz. a.) 6. Popeszku Konstantin és Pap Teodornak Deutsch Bernát és Moritz e. 1697 frt 50 kr. o. é. és jár. ir. perében Ítéltetett : Felpereseknek a jelen perben nem állott nejeik, névszerint Pap Emilia és Papeszku Erzsébet irányában az ítélet nem terjedhetvén ki, nevezett nők nevei az íté­letből hivatalból kihagyatnak és ennek előrebocsátásával: Minthogy a bérlet leengedés tárgyában alperesileg ellen­vetett azon körülményt, hogy felpereseknek, mint lugosi italmérési bérlőknek azon oknál fogva, mert Lúgos köz­ség italmérési joga több számú házakra kiterjesztetett, a bank, mint a lugosi italmérési jog tulajdonosa és bérbe­adója, a szerződési bérösszegből 25°/0 leengedett volna, felperesek sem tagadnák: a bank által teendő bérleenge­dés esetére felperesileg az albérlők részére ígért albérleti leengedés mennyisége tekintetében pedig több tanú azt bizonyitja, hogy felperes bérlők a bank bérleengedésé­hez aránylagos albérleti leengedést ígértek, más részről azonban alperesek sem tagadnák azt, hagy a bérleti ösz­szeg leengedésének eszközlése tárgyában felpereseknek költségeik voltak, mindezeknél fogva az eljáró törvény­széknek ítélete, az alpereseket marasztaló részben akép változtatik meg, hogy alperes knek joga az albérleti ösz­szeg leengedéséhez, illetőleg beszámításához biróilag elfo­gadtatván, és a felperes bérlők e részbeni kiadásai pótlá­sára a bérleti összeg 5°/0-1 ija számíttatván, az alperese­ket illető albérleti összegnek 20%-tijában állapittatik meg, és az e. b. ítéletben megítélt marasztalási összegek­ből 20°/0 albérleti leengedés alperesek javára betudatik, az e. bíróságnak ítélete, egyebekre nézve azon ítélet indo­kainál fogva helybenhagyatik, és az ügyiratok, további szabályszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszakül­detnek. (1863. decz. 3. 8303. P. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom