Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 24. szám

litó leveleket. Ha az 1850. febr. 9. s aug. 2. törvény 83. B. díjszabály-tételének jegyzete szerint az ezen tétel B. 2. emiitett számlák mint beadványok, vagy bélyegköteles beadványok és jegyzőkönyvek mellékletei használtatnak, azon esetben a beadványokért meghatározott illeték elkülönítve lesz lefizetendő. 11. §- Kereskedelmi és iparkönyvek. Oly könyveknek, melyek az 1862. dec. 13. díjszabály szerint, — nem tekintve: kötve, fűzve vannak, vagy csak szétszedhető lapokból állnak-e, — ivenkint 5 kr. bélyeg alá esnek, a kereskedőket és ipariizőket illetőleg e következők tekintetnek: a napló, a főkönyv vagy boltkönyv, a pénztárkönyv, az első bejegyzés (príma nota) a faktura-könyv, az eladási könyv, a raktárkönyv, a leltár és mérlegkönyv. A belső üzlet s kezelésről vezetett könyvek, különösen a jegyzetkönyvek, melyeket a kereskedők s iparüzők magukkal hordanak, nem esnek adó alá. Azon jegyzőkönyvek, melyeket a munkaadó a munkásnak, az átadott szövetekről vagy tett munkáról ad, föltételesen még akkor is illetékmentesek, ha a munkás a munkadíj kifizetését azokban feljegyzi. 12. §. A kereskedelmi utalványokért járó illeték leszállítása. Hogy a hitelt-nyitó levelek csak a teljhataímazásokat illető 50 kr. ivenkinti bélyeg, vagy pedig az utalványok bélyege alá esnek-e. azt tartalmuk szerint lehet meghatározni. Ha csak arról van szó, hogy bizonyos egyénnek, a legnagyobb összegben, (Maximal-betrag) meghatározott összeg, lakásán kivül, kívánságának mérve szerint bizonyos időben adassék rendelkezése alá, akkor a hiteltnyitó levelek az illetéket illetőleg a meghatatalmazásokkal hasonlóknak tartandók, a mennyiben az utalványokról szóló határozványok alkalmazásánál a díj szabályszerű illeték kisebb összegre nem megy. Azon egyén értesítése, ki a fizetés iránt megkerestetik, az 1862. dec 13-ki dijszab. szerint föltételesen illetékmentes. Az 1862. dec. 13-ki dijszab. 11. 2 aa tételében a kereskedőktől eredő vagy rájuk szóló utalványokért megállapított illeték minden utalványra nézve 5 krra mérsékeltetik, ha a fizetési határidő a kelt napjától legfölebb 8 napra terjed ki. Oly utalványok, melyek a feleknek, egy üzlet különböző osztályaihoz, az elkülönözött kezelés miatt s csupán az ügylet-rend végett adatnak, föltételesen illetékmentesek. 13. §. Az alkuszok zárlevelei Az 1862 decz. 13-ki dijszab. 99 és 116 tételeiben, az érték- s árubörzék alkuszainak zárleveleit illetőleg megállapított dij minden zárlevélért 50 krra mérsékeltetik. Az alkuszok naplóinak kivonatai ivenkint 50 kr. illeték alá esnek; ha törvényesen használtatnak, nem rovathatik rájok további illeték. 14 j. Fuvarlevelek és vevények szállítási üzletben. Oly küldemények fuvarlevelei, melyek nemacs. k. posta által szállíttatnak a feladó lakhelyének 5 mértfölnyi területén belől, az 1862. decz. 13-ki díjszabály 101, I. A tételében megállapított— darabonkinti. — 5 kr. illeték helyett 1 kr. illeték alá tartoznak. Az átvételi bizonyítványok, melyeket a szállítók, a fuvarosok vagy hajósok által, nekik, továbbküldés végett átadott teherről a feleknek kiszolgáltatnak, föltételesen illetékmentesek. Az átvételi bizonyítványokat, melyek a fuvarosnak a kézbesitett küldeményről adatnak ki, illető föltételes illetékmentesség oly egyének általi kézbesítésről szóló átvételi bizoynitványokra is kiterjed, kik a küldő szolgálatában állnak, vagy a fuvarszállitást nem iparszerüleg űzik, ha azokban csak az átadás bizonyittatik. 15. § Az 1850. febr. 9. és aug ,2-diki törvények 47. c. dijszabálytételében, a bírói letétményekrőlszóló átvételi bizonyítványokra nézve foglalt határozatok, melyek szerint azok csak annyiban esnek ivenkint 50 kr. illeték alá, a mennyiben a II. dij,szab. szerint nincsenek kisebb illeték alatt, minden más, az emiitett törvény 47. d. t. szerint állandó 50 kr. illeték alá eső átvételi bizonyítványokra is kiterjesztetnek, ha bennök az átvett tárgy értéke ki van fejezve. E föltétel alatt ezen 2 ftnál kisebb összegekről, vagy 2 ftot nem érő tárgyakról szóló átvételi bizonyítványok is bélyegmentesek Átvételi bizonyítványok, melyek által az iparüzők üzletökhöz tartozó tárgy átvételét bizonyitják, föltételes illetékmentességben részesülnek. 16. §. Sorsjáték nyeremények. Az állam és magánsorsjegyek búzásai után, a nyereményekre, ha ezek nem állnak érték-tárgyakból, következő illeték szabandó: a) A számsorsjátékoknál n III. dijszabály szerint; de ha a nyeremény nem megy 2 ftra, föltétlenül illetékmentes; b) más sorsjáték vállalatoknál a nyereményből, a játék-betét levonása után (a sorsjegy névszerinti értéke) 5°/0. 17. § Beadványok s beiktatás nyilvános könyvekbe, a) Ha a jog értéke a 200 forintot nem haladja tul; nyilvános könyvekbe iktatás végetti beadványok első ive, ha a beiktatandó jog értéke 50 ftnál nem több, 36 kr, ha 100 ftnál nem több, 75 kr bélyeg alá esik, akár dologi jog elnyeréseért, akár megszüntetéseért kéressék a beiktatás, b) Egy és ugyanazon jog ismételt beiktatásánál, végrehajtás utján. A végrehajtási zálogjognak egy, már a nyilvános könyvekbe iktatott zálogjogra való fölülkebelezése iránti beadvány illetéke, ha a beiktatandó jog értéke a mellék illetékeken kivül nem halad meg 50ftot, 12 krra és ha 50 ftot meghalad,36 krra mérsékeltetik ivenkint. 18. §. Választott bírósági ítéletek. Az illeték minden választott bírósági ítéletért, ha a peres kérdés a mellékilletéken kivül a) 50 ftot nem halad meg, 50 kr ; b) ha 50 forintot meghalad, de 200 ltot nem, 1 ft. 25 kr ; c) ha 200 ftot meghaladó ; d) vagy meg nem becsülhető, 2 ft. 50 krt tesz. Midőn a jogügylet, mely fölött választott óirósági ítélet mondatott , csak az esetben jön illeték alá, ha felőle jogi okmány adatik ki, és ez nem történt meg, akkor a választott birósági Ítéletek kiadásai mint az illető jogügyletrőli jogi okmányok tekintendők ; azonban a fölebb megállapított illetéknél semmi esetre sem szabandó ki kevesebb. Minden vál. bir. ítélet, kivéve azokat, melyek tárgyát a dijszabály szerinti illeték alá eső jogügylet képezi — minek értéke 200 ftot meg nem halad, létrejötte után 8 nap alatt, eredetben, bélyegmentes, láttamozott másolatban, és vevény mellett az illeték kiszabási hivatalnak benyújtandó. Jegyzés: A hivatal fel van jogosítva, azon felektől, kiknek részére a választott birósági Ítélet kiadatott, annak bebizonyítását követelni: a) Vájjon a peres jogügyletről adatott-e ki jogokmány 1 b) Hogy lefizettetett-e az ezért járó szabályszerű dij ? és c) Ha oly jogügyletről van szó, melyért a jogokmány kiállítása nélkül is kifizetendő az illeték, vájjon az illeték kiszabás alá bejelentetett-e ? A vál. bir. Ítélet után, ha jogokmány nem adatott ki, a fölebb megállapított mérv szerint szabatik ki az illeték , de ha jogokmány adatott ki, mindamellett a b. c alatti bizonyítás nem történt meg, a választott birósági Ítélet után járó illetéken kivül a jogügylet illetékei is kiszabatnak, és ha büntetés nem forog fenn, azon öszszegek is, melyek a törvényben mint a mulasztás káros következményei állapitvák meg ; ezen illetékek beszedetnek és a fizetési dijméréssel ellátott eredeti választott birósági kiadmányok a választott bírónak visszaszolgáltatnak. Ez és ha többen vannak, valamennyi választott biró egyik a másikért kezeskedik, a választott birósági Ítélet bejelentésének elmulasztása, vagy nem a meghatározott időben történt eszközlése esetében, minden illetékért, melyek ez alkalomból fizetendők lettek volna. 19. §• Peres ügyekben, melyek tárgya nem halad meg 50 ft. értéket, az 1862. deczember 13-diki illetékek következőleg mérsékeltetnek : a) Törvényes beadványokért s jegyzőkönyvekért a d. t. 43 h. pontja alatt emiitettek kizártával 15 krról 12 krra. b) Folyamodványokért 1 ftról 50 krra. c) Mellékletekért és rovat-másolatokért 15 krról 10 krra. d) Egyszerű törvényes másolatokért 36 krról 25 krra. e) Hivatalos láttamozott másolatokért 1 ftról 50 krra. f) ítéletek hozatalaért 1 ft 50 krról 1 ftra. g) Az ítélet indokaiért 1 ftról 50 krra. Azonban a c. d e. alatt emiitett okmányok használatánál a mérséklés csak oly jogügyletekre korlátoztatik, melyek értéke nem halad tul 50 ftot, más használatnál a rendes illetékből hiányzó Összeg utólagosan lesz lefizetendő A felek azon állítása, hogy a d. és e. alatt emiitett okmányok 50 ft. alóli peres ügyben fognak használtatni, a kiállításnál a bélyegjegy mellett magán az okmányon fölemliteodő. E czélból megnevezendő az ellenfél, a követelés tárgya, és a törvényszék, mely előtt a per folyni fog. 20. §. A határozati indokok, melyek a sommás eljárásoknál nem a fél kivánatára, hanem hivatalosan adatnak ki a peres feleknek, illetékmentesek. Ugyanaz áll Magyar-, Horvát- s Erdélyországra nézve is, oly peres kérdéseket s pénzköveteléseket illetőleg, melyekben a per tárgya a mellék-illetékeken kivülnem haladja meg a 210 ftot. J * 21 S Az illeték minden második s további ivért, törvényes beadványoknál. Törvényes beadványok és ezek helyét pótló jegyzőkönyvek után, ha nem foglalnak magukban jogi okmányt és az első ivért 50 kr. állandó vagy magasabb dij alá esnek, a megállapított illeték a második s minden további ivért csak 36 kr; ha pedig a peres tárgy a mellékilletékeken kivül 50 ftot nem halad tul, 12 kr. lesz lefizetendő. 22. §. Az 1862. deczember 13-diki törvény által oly részvényvállalatokra és más kereseti társulatokra nézve, melyeknek részeseit a közös vagyon főtörzséből rész illeti, az ingatlan tárgy értékeért meghatározott 3 száztóli illeték 1'/2 száztolira mérsékeltetik. 23. §. Késedelmi kamatok lefizetésének kötelezettsége azon egyéneket s intézeteket is illeti, melyeknek az illeték közvetlen lefizetése meghagyatott vagy megengedtetett, ha a fizetést a meghatározott időn tul halogatják. 24. §. A hatálybalépés időpontja. Jelen rendeletek azonnal hatályba lépnek, az uj I. dijszabály kivételével, melynek hatálybaléptét a pénzügymiuister utólagosan határozandja meg. 25. §. Jelen törvény által az 1850 február 9 és augustus 2-ki valamint az 1862 dec 13 ki törvényhez életbeléptetett változtatások, a mennyiben az 1865 közigazgatási évről szóló előleges államköltségvetés fölött kiboc-átandó pénzügyi törvények nem rendelkeznének másképen, 1864 dec. 31-én hatályon kivül lépnek. 2C. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter b.zatik meg. Bécs, febr. 29 én 1864. FerenczJózsef, s. ki Raiti c r Főherczeg s. k. P1 e n e r s. k.