Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 30. szám

137 ítélet hagyatik helyben, a mi pedig ugyancsak a kerületi törv^zéknek 1862. évi nov. 3. 188. sz a. kelt, Bodnár Ferencz alperesi ügyvédet a felebbezési kérvény 5-ik pontjába igtatott durva, és a törvszék, átalán véve szintúgy mint pedig annak egyes tagjait sértő kifejezések miatt örök hallgatásra kárhoztató végzését illeti: mint hogy nevezett ügyvédre nézve bűntett avagy vétség íenn nem forog, és igy azt, a mondott végzésben reája rótt örók hallgatásra marasztani nem lehet; ellenében ugvanazért alkalmazandónak az 1804. évben kiadott leglelsóbb királyi ügyvédi utasítás 25. §. a. találtatván, nhoz képest az a nyelvváltságban vagyis 100 írtban marasztatik, egyszersmind ama sériö kifejezéseknek bírói tollaÜ kitörültetése elrendeltetik, és ekképen a hiva- j tolt kerületi törvszéki végzés is megváltoztatván, az ügyiratok sat. (1863. mart. 5. 7720. P. sz. a. Előadó; Blaskovics Kálmán kíb.) 352. Szabó Ferencznek D. Krick Rudolf ellen 45 : frt számlái tartozás s járulékai iránti perében ítéltetett: A 3/ a., saját maga az alperes beperelte okmánnyal tör- '• vénvesen van igazolva, hogy felperes az őtet cselekvőleg ; érdeklett. alperest pedig szenvedőleg illető 45 frt értékű ! számlat. a kiegyenlítésnek esetleges arraivezetése mellett. 1868. évi febr. 3-án a közöttük akkoron alkuba volt lakbéri szerződés foglalójaként, azon világos kikötéssel kül- j dötte az alperesnek, hogy ez őtet vég elhatározásról még I az nap értesítse, egyszersmind pedig ama szerződésnek írásban tételét is eszközölje; minthogy pedig alperes azt, • hogy eme feltét-lek bármelyikét teljesítette volna, maga Bem követeli, és e szerint részéről a hivatolt 3/. alattiban foglalt felperesi ajánlathozi járulásnak nyilvános kijelentése hiányozván, véglegesen megkötöttnek tekinteni az érintett lakbéri szerződést sem b;het- önként következik annál fogva, hogy a mondott alkudozással kapcsolatban hozott 4'. a. számlára nézve fennforgó jog- viszony is, az j ezen alkudozást megelőző állipotba esett vissza; és mivel különben az alperes eme számlát sem valósága, sem pedig értékének mennyis íre tekintetében kétségbe nem vonja; sőt az által, hogy azt a 3/. a. levél következtében j mint készpénzt elfogadta, önkint beis ismerte: ugyanazért j a keresethez képest annak értékében vagyis 45 frtban j elmarasztatik, és . z első bíróság ítélete a perbeli költségeknek az Ítéletek egymástóli eltérésénél íogvásti kölcsönös megszüntetése mellett, ekképen megváltoztatik; azon végzése ellenben, mely szerint Guthy Benő felperesi ügyvéd nyelv váltságban marasztatott, az abban felhozott in dokokból hely be uh agyatván. az ügyiratok sat. (1863. mart. 5. 7025. P. sz. a. Előadó: Blaskovics Kálmán ktb.) 353 .Madách Béla és többeknek Sáray Rudolf mint Radványi Lajos gondnoka és Radványi István elleni 5192 váltó cz. forint és 16 kr. tőke s jár. iránti perében ítéltetett: Alperes azt, hogy a néhai atyjok Radványi István és anyjok Csanády Rozália ellen, a nagy- és kisküriesi, felső palajtai és peszerényi javaknak 43000 váltó frtról tett vételárából hátramaradt 22000 vfrt és kamatai iránt perbe fogott követelésére nézve felperesek atyja Madách János Cseruíczky Józsefnőt, mint a fennt emiitett javaknak későbbi megvásárlóját, alperesek szülői helyett fizető adós gvanánt elfogadta, néhai Madách Jánosnak 1. sz. a. csatolt s felperes által kétségbe nem vont levelével, s hogy Csemiczky Józsefnő a magára átválalt fizetési kötelezettséget csakugyan teljesítet te is, a 2. sz. a. csatolt 5. 1824. évi mart. 20. 27450 vfrlról kiadott nyugtával, és az ugyanazon napon Madách János részére 6450 vfr tokról kiadott kötelezvény nyel igazolván ; ezeken kívül az, hogy a 2. és 3. sz. a. történt fizetések a Radványi Istvánféle tartozás kifizetésére teljesíttettek, Csemiczky Józsefnőnek 4. sz. a. s Szíjgyártó Mihálynak 5. sz- a. vallomásaikkal, kik azt, hogy a néhai Radványi Istvány helyett az átválalt tőke és kamatbeli adósság Madách János részére, részint készpénzben, részint kötvényekben teljesen kifizettetett, letett esküjök alatt egyhangúlag vallják, még inkább megei'ősittetvén; azon körülmény pedig, hogy Radványi István kötelezvénye felperesek kezeiben maradt, miután a fizptés nem maga Radványi István, hanem helyette Csemiczkynő által teljesíttetett, az alperesek részéről felhozott jogérveket meg nem gyöngíthetvén, ezeknél fogva felperesek keresetétől elmozdittatnak, a perköltségek azonban, miután felperesek az atyjok elhunyta után kezükhöz jutott kötelezvény alapján, ezen keresetre magokat jogosítva vélték, és igy konok perlekedőknek nem tartathatnak, kölcsönösen megszüntetnek. (1863. martius 9-én. 922. P. sz. a. Előadó: Szalay Zsigmond ktb.) 354. Bödö Mária Szűcs Ferencznőnek és Tormássy Károlynak mint Bödö Zsuzsánna és Julianna kiskorú árvák gondnokának Bödö János ellen, a néhai Bödö Jánosnő Szász Mária hagyatékából a köteles résznek kiadatása iránti perében ítéltetett: A gyulai 1200. számú telekjegyzőkönyvben 1 —11. részlet számok alatt elősorolt ingatlan vagyonok, felerészben néhai Bödö Jánosnő Szász Mária nevére, még pedig miként Bödö János saját aláírása igazolja, férjének a jelenlegi alperesnek belenyugvásával, tulajdonjogon bejegyezve lévén, és igy ezen maga az alperes által is aláirt okirat ellen, a 9. sz. a. felhívott bizonylat próbát nem tehetvén ; továbbá maga alperes a néhai neje hagyatékáról bíróilag készített leltár ellen óvást nem tévén; sőt az általa 1861-ik évi decz. 20. benyújtott s a hagyatéki iratok között 484. sz. a. találtató örökösi nyilatkozatában azzal, hogy a végrendeletileg neki hagyott örökséget elfogadta, habár az abban más tentával s később beirt igazításokkal ezen okiratnak ellenkező értelmezése czéloztatik is, a Bödő Jánosnő végrendelkezési jogát beismervén, végre az általa 1—8 szám alatt felhozott okiratok is a házasság alatti közös szerzeményt igazolván, de különben is ezek a telekkönyv és saját előbbi beismerése mellett, a felperesi keresetjognak lerontására nem szolgálhatván, ezeknél fogva a városi törvényszék Ítélete megváltoztatik, s az 1859-ik évi május 10-én meghalt Bödő Jánosnő Szász Mária hagyatékából eső törvényes köteles rész, vagyis az alperes által sem ellenzett leltári becslés szerint, a hagyatéki tárgvalás alkalmával alperes által felszámított 365 frt" 65 , kr. adósság és temetési költségek lerovása után fenntnaj radó 2353 frt 70 krt tevő hagyatéknak fele része, azaz ; 1676 frt 85 kr. felpereseknek a halálozás idejében hatály| ban volt ptk. XI. fejezete értelmében odaitéltetnek, s alj peres Bödő János ezeknek kifizetésében elmar isztaltatik. j A per költségek jelen per természeténél fogva kölcsönösen j megszüntetnek, s a periratok sat. (1863. febr. 26-án. 8404. i P. sz. a. Előadó: Szalay Zsigmond ktb.) 355. Csatóczky Jánosnak Zimmermann Zsigmond ! és neje Répássy Julianna ellen, 525 frt tőke és járulékai ! iránti perében Ítéltetett : Felperes a per folytán e. r. alperes elleni keresetét az okozott költségek megajánlása mellett letévén: má^od r. alperes pedig a pankotai cs. kir. szolgabírói hivatal előtt ugyanezen követelés iránt lefolyt perben nem állván, a patvarkodási büntetésnek helye nem találtatik. Továbbá, miután felperes azt, hogy a ' pankotai cs. kir. szolgabírói hivatal által hozott 2/. alatti