Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 77. szám

348 (1143 aug. 11.) Vojtek Simon Máriának Vojtek Mih. e. 808 ft. betablázási ü. a betáblázás elrendeltetvén, 1863 april 18-tól számítandó elsőbbséggel, mert a birtoknak ugyanazonossága iránt, melyre a betáblázás kéretett, semmi kétség fenn nem forog. (5248 aug. 11 ) TJrte'ri iréletek. 9. A Bereghszászi bordézma és hegyvám megszüntetése iránti úrbéri perben Ítéltetett : Mindkét peres fél által a jelen perben felmutatott okmányokból kiderül, miszerint a bereghszászi In kosok és a volt földesuraság közti viszonyok mindég, de különösen az urbérnek átalános behozatala után úrbéri uton szabályoztattak Ugyan ezen okmányokból kiderül az is, hogy a bereghszászi birtokosok az úrbér behozatala előtti és utáni időben tartozásaik és szolgáltatásaik tekintetében mindenkor urbért pótló szerződéses bánásmódban részesültek, hogy továbbá az ezen állapotból keletkezett kérdések folytonosan úrbéri uton intéztettek el ; és végre, hogy a magyar királyi helytartótanács által ezen urbért pótló szerződésbeli bánásmód fentartaíni rendeltetett. Minthogy pedig ezen intézkedések, melyek által a földesúr és jobbágy közti kötelék megállapítva lön, kivétel nélkül a bereghszászi határban uri tartozások alatt volt minden fekvóségekre nézve kiterjesztettek, azért a megállapított úrbéri bánásmód alól a szőllőket sem lehet kivenni, még pedig annál kevésbé, mert a GrGr. szerint már 1649. évben a Gr., alperes által 3/. alatt béperelt okmány szerint pedig 1749. évben, tehát már az urbért megelőző időkben, maga a földes uraság az egész határra s igy a szőllőkre nézve is úrbéri bánásmódot hozott be, mely bánásmód azután az urbér átalános behozatalát követő időben is folytonosan fentartato't és a helytartótanács á'tal 1816. évben a 2. szerint úrbérinek ismertetett el, határozottan elrendelvén, hogy az életből és borból a dézma az eddigi gyakorlat szerint adassék ki a földesuraságnak. Mivel pedig ezen gyakorlat 1816-ik év után egész 1848-ig folyton fenmaradt, és mivel a szőllőkre nézve ellenkező bánásmódot maga az alperes fülde-uraság az egész per során mivel sem bizonyitott, ezek következtében a szőllők külön tekintet alá nem eshetnek az úrbéri viszonyon alapult és már tettleg megszűnve levő tartozásoknál. Mivel végtére már a fennállott eperjesi főtörvényszék A. a., a legfőbb és semmisítő törvényszék pedig B. a. ezen szőllőket urbért pótló szerződéses bánásmód alattiaknak kimondotta; ugyanazért a bereghszászi szőllők is úrbérieknek és az azoktól kijárultatott tartozások úrbéri természetüeknek kimondatnak, és utóbbiak mint ilyek az 1848-ik IX. tcz. értelmében megszűnteiteknek kijelentetnek, egyúttal pedig alperes földesuraság ez iránti kárpótlási keresetével az országos földtehermentesitési alaphoz utasitatik. — Minthogy azonban felperes mezőváros az 1848-ik évtől a volt földesuraságnak a nevezett szőllőktől illetéktelenül kiszolgáltatott adózások mennyiségét okmányszerűleg a jelen perben ki nem mutatta, sem azoknak felperesileg követelt mennyisége iránta peres felek kellőleg kihallgatva nincsenek : ugyanazért felperes ebbeli keresetéve! külön perutra utasitatik. (Kir. tábla 227. sz. a.) 10,. Berettö helység határának urb. rendezése és tagasitása iránti perben Ítéltetett: Az átalános perrendtartási elvekhez képest az úrbéri ügyekben sem lehetvén hiva- | talbóli felülvizsgálatnak helye, miután az alispáni bíróság Ítéletének a legelő és erdő illetmény, mint nem különben a kihasitási tervre nézve hozott része illetett egyedül fölebbezéssel, a megyei tszék Ítéletének ezen fölebbezett pontokon túl terjeszkedő része megsemmisitetik. A most emiitett felebbezett por,tokát illetőleg pedig : minthogy alperesek azt,hogy a szomszéd terebői,kőszegi és abosi határbeli erdőkben legeltetést gyakoroltak, mivel sem igazolták, az pedig, hogy a határbeli erdőbeni legeltetésök csak bizonyos szolgáltatások teljesítése mellett volt megengedve, a VI. sz. H. a. fekvő szerződésből kitűnik ; tekintve a határbeli közös gyeplegelőnek csekély terjedelmét, és a kiadandónak elismert jó minőségét, az urb. legelőnek mennyisége, szem előtt tartva az 1832/6 V. tcz. 6. §. rendeletét, telkenkint 5 holddal, s e szerint 5-V8 úrbéri telek, és 5 urb. zsellért 5/8 telekbe számítván, összessen tehát 6% urb. telek után 31TVo"<r holdakban rendeltetik kiadatni. Az erdei urb. illetményt illetőleg, a VI. E. a. jegyzőkönyv tartalma szerint alperesek beismervén azt, miként a határbeli erdőben urb. fajzást sohasem gyakoroltak, hogy, noha a földes uraság kőszegi erdejében az általok tett erdő tisztítás alkalmával a hulladék fában részesítettek, és hogy az uradalom különös engedelméből a nyári holnapokban ugyanott száraz galyfát hetenként egyszer szedhettek, de azon engedélyezett haszonvételért,a volt földesuraságnak semmi viszonszolgáltatással nem tartoztak, s olyat soha nem is telyesitettek; minthogy ilyen kegytől függő erdei haszonvétel urb. fajzás gyakorlatának telyességgel nem vétethetik, e czimen urb. erdei illetmény alpereseknek mégsem Ítéltethetik. (Kir. tábla 271. sz. a.) Hivatalos tudnir al ók. Csődök. Temesvár váfos tszéke által Hubert J. E. fakeresk. e. Bej. dec. 14—16. Peru. Sulyok Mór. — Pest város tszéke által Morgenstern J. s társa nagykeresk. e. Bej nov. 26—28. Perli. Jurenák Károly. — Neuberger M. pesti keresk. e. Bej. nov. 23 —25. Perü. Gelléri Szabó János. — Büchler Jozefa rőfös keresk. e. Bej. nov. 20—22. Perü. Pechata Lajos. — Zemplén mtörvényszéke által Ascher Salamon tokaji rőfös keresk. e. Bej. dec. 29—31. Perü. Lehoczky Mihály. — Gyula város tszéke által Schröder Gothard festőmester e. Bej. nov. 17. Perü. Kertay Zsigmond. — Györ város tszéke által Neuman Isidor bécsi lakos mint Győrben keresk. teleppel biró e Bej. dec. 27—29. Perü. Kálóczy Imre. — Zaránd mtszéke által báró Nopcsa László e. Bej. nov. 2. Perü Dr. Brendusiánu Jakab. — Tolna mtszéke részéről Klein Zsigmondné bonyhádi lakos e Bej. nov. 16—18. Perü. Ellman Miklós. — Nagy-Várad város tszéke által Körössy Károly füszerkeresk. e. Bej nov. 23—25. Perü. Sal Ferencz. — Debreczen város tszéke által Szentpéteri János keresk. e. Bej. nov. 10. Perü, Paksy Imre. Csődinegszüiitetés. Sz.-Fehérvár város tszéke által Porczelláner Hermán és ,Pécs város tszéke által Spierer Jakab pécsi keresk. e. folyamatban volt csődperek bíróilag megszüntettek. telelés üzerfcBfiztö es kiadótulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. — félévre Megjelen e lap hetenkiat kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre esjéw évre 8 frt, 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomatott Kozma Vazulról (hal-pi:icz és aldunasor sarkán, 9. sz.) Pesten 18t>3.