Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 19. szám

Pest. kedd 1S()3. Mártins 10. 19. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom E»ry főbenjáró biintet 5 jogeset. — Kúriai ítéletek: magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Egy íobeiijáró büntetőjogi eset. Közli Jakbl'alvav Gyulaur. 1861. év oct. havában Rusz Juon és fia Rusz György közt kifejlett czivódas közben . Rusz György apját Rusz Juont egy íejszeíbkkal ugy főbe ütötte, hogy utóbbi ezen az orvosi felülvizsgálat által halálosnak bizonyult sérelmezés folytan hat nap múlva elha álozoit. ') A 21 éves vádlott a bűntett elkövetését tagadván, a tényállást akként adja elő, hogy bizonyos zsacskók fölött összeperelvén ittas attyával, az által fejszével kergettetett, miközben attya, a magos tornáczról lebukván, fejét a fejsze tokába ütötte, minek folvtában hat nap múlva elhalálozott, ó a vádlott atyja ellen kezét sem emelte fel. Elli Katicza özvegy Rusz Juonné (vádlott mostoha anyja) pedig állítja, miként a czivakodás az udvaron történt, s ó látta, hogy a vádlott fiú apjára emelie a fejszét, mitől tanú megrémülvén, az utczára segítségért sietett, mialatt a sérelmezés végbement. Bogdán Péter azt tanúsítja, miszerint Rusz Juonnétól hallotta, hjgy a férje fején látható sebet a vádlott Rusz György okozta. E tanuk egyhangúlag vallják, hogy avádlott atyjával örökös viszálkodás s czivakodásban élt; mig a községi bizonyítvány által becsületes sjózan magaviseletű egyénnek nyilvánittatik. A Rusz Juon hul.áján az illető járási alorvos által 1861. oct. 28. eszközlött bonczolat következő eredményre vezetett: ,.A homlokcsont mindkét lapja betörve találtatott. A törés nagysága és alakja egy fejszefok nagysága és alakjának tökéletesen megfelel. A koponya takaróin a vér átszivárgások nyilvánosak voltak. Az agyhártyák elborítva találtattak kiömlött aludt vérrel, magok az a<:y hártyák sértetlen állapotban találtattak. A koszorú varrány a bal halántékcsont felől elválva volt.'Megemlittetik e bonezjegyzókönyvben, hogy Rusz Juon az ütés utan bekövetkezett elhalálozásáig folytonosan 1) Ezen apagyilkossági esetnek közlése, melyet olvasóink szép szakképzettségű dolgozótársunk tollából — hiteles adatok nyomán— vesznek, azt czélozza, hogy a bíróságok az ezen eljárásban előjött nem kevéssé jelentékeny hibák s mulasztásokra figyelmesekké tétessenek. E hibák, a tettes kir. itélő táblának szigorú roszszálását méltán megérdemlették volna. Mi nem hisszük habár — bizonnyal legnagyobb ellenszenvünkre, oktroyálás történend is, hogy a magán s bűnvádi tkezésünkben a vagyon és személy biztosság által igényelte rend csak némileg is létesitethessék, ha a n. m. Kúria magas hivatásához ily képest szigorú ellenőrködéssel befolyást nem gyakorlatid az alsó bíróságok eljárására. Angliában az e nemű ellenőrködés igen jótékony hatályúnak nyilvánul. S z e r k. öntudat nélküli állapotban volt. Ezek alapján véleménye oda járul; miszerint a sérelmezés nem volt absolute halálos, mert az agyhártyák nem voltak megsértve; s mert a sértett a kellő orvosi ápolás elmulasztása daczára még hat napig élt, és koponya lékelés vagy egyéb műtét által megmenthető lett volna. A tiszti ügyész által szükségesnek talált megyei főorvosi felülvélemény (kelt 1862. máj. 17.) abbm <szpontosul, hogy ,,a fejen lévő külső sérelmezés halálos volt, hogy ez nagyobb valósággal szándékos nagy erővel, és oly eszközzel követtetett el, melyei közönségesen életveszélyes és halálos sérelmezések okoztatnak, de szinte megengedhető is, ha azon tény áll, hogy Rusz János részeges állapotában kezében tartván a féjszét, a tornáczról lebukván a fejszefokára esett, — ho^y a szóban lévő fejsérelmezés véletlen erőszak által okoztatott." Törvszéki határozat folytán — 1862. év oct. 5-én újból eszközlött hullaviz^gálat szerint ,.az ütés a fejtetőn van," 2) s az ugyanakkor végbevitt helyrajzi szemle szerint azon tornácz, melyről Rusz Juon a vádlott állítása szerint lebukván magát megsértette, — egy és fél láb magas. Minek folytán H hulla vizsgát, s egy füst alatt a helyrajzi szemlét is teljesítő járási alorvos véleménye abban öszpontosul, hogy,„a koponyának fentnevezett ponton való sérelme véletlenül eses közben csak ugy történhetnék meg, ha az egyén oly magasról esik le, hogy teste tüggöleges állásba jöjjön, més pedig ugy, hogy lába az égfele álljon, ily esetre pedig oly magas helyről kell, hogy essék le az egyén, mint a milyen magas ö maga volt, nem pedig egy és fél láb magasról. S ekként a sérelmezés nem az esés következtében történt, hanem szántszándékkal." Nem leend érdektelen ezen főbenjáró bűnügybeni eljárás genezisét még néhány vonással vázolni. N. N. megyei esküdt 1861. oct. 31-én az illető járás főszolgabírójához intézett hivatalos jelentésében tudatja, hogy a járási alorvos szóbeli felszólitása folytán az állítólag fia Rusz György által meggyilkolt Rusz Juon hullájának lelbonczolásánál Kalácsán megjelent, s a vádlottat elfogatta. Ennek folytán a foszolgabiró 1861. nov. 2-án a jelentést tevő esküdtnek meghagyta, hogy ez ügyben „tartson szigorú vizsgalatot, s az apagyilkost kisértesse a megye börtönébe." Vádlott 1861. i ov. 15. Nagyváradon a megye börtönébe el záratott. És e vádlott csak 1862. mar. 22-én h algát tátott ki először és utol jára, mikor is 45 ritka rövid sorokban akként beszélte el a tényállást, miként azt 2) Mi? az előbbi látlelet — ugyanazon orvos által — a sebet a homlokcsonton találta Szerk. 19