Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 13. szám - Váltó fogság kérdése 2. [r.] (Folytatása a Váltó törvényi oktroyrozás s v' fogság, l. 10. sz.)

Pest, kedd 1863. Február 17. 13, szám, M Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK, Tartalom : Váltó fogság kérdése. II. - Kúriai Ítéletek : magán- és bünjogi ügyekben. — A Sóós-Csernák gyilkossági ügy. — Hivatalos tudnivalók. Tál tó fogság kérdése. ') II. A napi tárgyak másodikát a váltó-fogság kérdése képezi. Az igaz, mint egyik politikai lapunk 2) rnegjegyzé, mikép e társalmi és törvénykezési kérdés felett pro et contra a legjelesb férfiak által Angol- Franczia- stb. országban irt munkák egész halmazt képeznek. Hason sors jutott e kérdésnek is, a magasztosb érdekek öszhangzó azonossága által, mint a halál büntetés, testi büntetések stb. kérdéseinek, melyek az emberi érzelmeket szinte leggyöngédebb oldalon érintik, s azért az emberiség érzeleradús barátjainál borzadály t s kárhoztatást ébresztenek. De igaz az is, mikép még egy törvényhozást sem ism6rünk, mely e kérdések felett, pusztán az érzelmekből, in abstracto, az emberiség iránti gyöngédebb rokonszenvekből kiindult, és a tényleges körülmények és szükségek leglelkiismeretesb megfontolása nélkül határozott volna. Maga a franczia convent, az emberi jogok proclamálásának legelső hazája, legyőzve az érzelmek ábrándjait, széltiben használta a szigor eszközeit. Mert az állam gépezetében a létező szükségek, és tényleges viszonyok gyakorolnak eldöntő befolyást. Ezek azok, melyek a fentebbi kérdés eldöntésénél is, kell, hogy eldöntő súlyt gyakoroljanak, ha a törvényhozást az állam s (ársalom szükségeinek s érdekeinek megfeleluleg akarjuk alakitani. És e tekintetek hazánkban — jelenlegi viszonyainkat tekintve — a hitel érdekei, és más részt a tényleges viszonyok, melyek helyzetünkben a hitel érvényesítését lehetővé tehetik. A hitel elemei, kellékei, és igényei körül jelenleg Európában az eszmék és fogalmak annyira tisztultak s kifejlettek, mikép nincs egy pontjuk, egy árnyalatuk, mely iránt kétségek forognának fenn. Annál sajnosb, mikép hazánkban azok iránt még mindig zavart nézetekre bukkanunk, csakhogy hihetőleg inkább politikai speculatióból eredőkre. Anglia stb vagyoni nagyságát, felvirágozását — mondják 3) — nem a hitel teremtette, hanem nagy terjemre emelkedet üzlete, annak hitelét eredményezte. — Erre majd nem elég constatirozni azon senki által kétségbe nem vonható tényt, mikép Európa Összes szakértőinek öszhangzó Ítéleteként, korunk összes nemzet gazdászati nagysága — s ennek kapcsolatában szellemi kifejlődése is — mindenek felett és lényegesen a hitelnek eredménye. A hitel az, *) Folytatása a ,V ál tó törv. oktroyrozás és váltófogság' cz. cziksorozatnak. (1. 10. sz.) a) Független. 3) ,Hon' 2V sz. mely korunk nagyszerű vagyoni emelkedettségének legfőbb tényezőit, a váltóforgalmat, a különféle részvény s comandit társulatokat, a bankokat és sokféle hitelintézeteket előidézte, melyeknek segélyével ugyanaz a forgalomnak azon bámulatos térjemét, az üzletnek azon rendkívüli nagyságát teremtette, mely Európa uralkodó államaiban tapasztalható, s mely azok hatalmát s fensőségét alkotja. Angliának, mint a többi nyugoti államoknak is üzlete, forgalma, soha sem emelkedhete jelenlegi nagyságára, ha azt a hitel jótéteményei áldáshozólag meg nem előzik. A mezei gazdászat maga, mi nálunk a vagyoni emelkedés kizárólagos tényezője, csak ott virágzik, hol azt a hitel segélye elősegéli s kifejleszti, s nem hol a mezei ipar a hitelt vonja maga után, mi még sehol sem fordult elő. Ugy, hogy kétségbe vonhatlanul a hitel tekintendő azon forrásnak, melyből korunk vagyoni emelkedettségének tényezői keletkeztek. Különösen nem szabad felednünk: mikép a hitel azon fő tényező, mely a hitel intézeteket e 1 ő á 11 i t h a t j a. Az egyedül azon erő — mely a jegy s jelzálog bankokat, kölcsön s biztosítási intézeteket, a földhitel intézeteket stb. előhozta, melyek épen nem, vagy csak csekély terjemben léteztek, mielőtt az uj kor nagyszerű szüleménye, a hitel kifejlődött. Tehát ugyanazon kölcsönzési társulatoknál, melyekre épen nekünk életszükségünk van, a földhitel intézeteknél is, a legelső kellék az, hogy előbb a hitel alapjai meglegyenek. Mert nem ezen intézetek teremtik (bár gyakorolják) a hitelezést, hanein a hitel teremti ezen intézeteket. És ezen hitel, mely korunkban a nemzetgazdászat terén oly nagy szerepet játszik, épen a személyes hitel, az, mely a földbirtok hitelnek ellentételét képezi. Azon nézet, melyet legközelebb nyilvánítottak, 4) miszerint a váltó szigor csak ott szükséges, hol a nagy terjemű üzlet, forgalom a hitel használatát tulságig kiterjeszti, midőn ellenkezőleg nálunk még a földhitel sem szilárdulhatott meg — e nézet már a legavultabbak közé tartozik. Mert a földhitel nem a forgalom s hitele csekély terjeme folytán áll nálunk gyönge lábon; s abból, ha a forgalom jelen állásában marad, épen nem fog a földhitel emelkedése bekövetkezni. Mert nincs állam, nincs hely Európában, hol a földhitel és forgalom személyes hitele egyensúlyt tartanának. A földhitel egész Európában — az ujabb kor kifejlődése folytán — háttérbe szoríttatott. Ez következménye azon harcznak, az ingók s ingatlanok értéke között, mely utóbbiak háttérbe szorításával végződé mindenütt, s min mi többé nem változtathatunk. Azon uralmat, melyei az ingatlan, fekvő jószág a mult korban birt, az ingók túl befolyása váltotta fel, mely korunkban közvetlenül a pénz rendszer uralmában nyilvánul, és 4) AP. Hírnökben. 13