Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 10. szám - A váltó törvényi oktroyrozás s v' fogság

30 tatvan mindkét alsó bírósági ítéletek, sat. (1862. decz. 12. 583. P. sz. a. Előadó : Perlaky János ktb.) lö.Tenkei Felhércz Jánosnak Jenéi János elleni 240 frt iránti perében ítéltetett: Jelen esetben nem csupán határidő mulasztás, hanem egyszersmind ügyvédi vétség is forogván fenn. mint ilyen ellen az annak idejében kért visszahelyezésnek a mindkét alsó bírósági határozatok megvál'oztatásával hely adatik, s felperesnek megengedtetik, bogy ezen ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a cs. kir. legfőbb és semmitő törvszék által 1860-ki febr. 7-én 892. sz. a. hozó t Ítélet értelmében a fő-és póteskü letételére határnapot kérjen, s azt azon letegye, ellenkező esetben a bizonyítás nem teljesít-ttnek fog tartatni: az ügyvéd elmarasztalásra és perköltségekre nézve pedig a másodbiióság felmentő ítélete jóváhagyatván, sat. \lS62. decz 12.^457. P. sz. a. Előadó: Perlaky János ktb.) 16. Mogi Sarának férje Takács Mihály elleni válóperében ítéltetett: Vég elválás indokául felvett engesztelhetlen gyűlölség alapja az E. a. itélett-1, s a III. r. számú tanúvallomásokkal igazolva lévén, a tettes kir. itélö Tábla ítéletének megváltoztatása mellett, az e. b. Ítélet, azon niegjegvzéssel. miszerint a házasság végfelbontása, azon egvházi arfyakönyvben, hol az esketés történt, jelen ítélet má?ola'anak. a törvszék által az illető egvházi elöljárósággal leendő közlese mellett feljegyeztessek, hagyatik • helyben. (1862. i ov. 21. 6524. P. sz. a. Előadó: Huszár | Ferencz itélömester.) 1 7. Gróf Andrássy Györgynek gr. Esz'erházy József elleni Nyitra megye Román falva. Tornán- és Nemes-kürti birtokok iránti végrehajtási ügyében batároztatott: A jelen végrehajtás az 1838-iki végrehajtásnak csak folytatása, az alap perbeni H. a. okmány szerint pedig a kir. és hétszemélyes Tábla ítéleténél fogva minden javítások és építkezések megtéritése ehendelve levén, az E. a. végre- j hajtáskor 8. és 9. tétel alatt feljegyzett csatornák, árkok és a tónak 2678 frt 45 kr. vczban bíróilag felszámított értékben és a VII. a. szerint ily nemű munkálatoknak is | 172 o. é frt becs értékben vagyis összesen 1338 o. é. írtnak felperes általi megtérít se, az erre vonatkozó mindkét alsó bírósági határozat megváltoztatásával alperes részére megalapittatik. Továbbá a kertészlak nagyobhitási, ! és egy felállított 3-ik jégverem 473 frt 45 kr. megtéritéseré vonatkozóé, b. határozat 2 ik a), a másodbiróságnak : pedig harmadik pontja, mely szerint az ö-szes épitkezésekért felszámított é? megállapított 29.744 frt 8 x/i kr. j összegben a fentebbi 473 fit 45 kr. i? Lefoglalva vagyon, az ugyan e részbeni másodbiróság pontjának megváltoztatásával helvbenhagyatik. Ily változtatással a másodbirósági határozatnak egyéb pontjai a nem felebbezett részek érintetlenül hagyása mellett az abban felhozott indokoknál fogva de jelesen a 2-ik pontra vagyis a zálogos sommára nézve, azért, mert az 1838-ki felszámított az alap ítéletekkel megegyezik, hely benhagyatván,sat, (1 862. decz. 5. 55*. P. sz. a. Előadó: Zsömböry György ktb.) A kir. itúlő táblán. 109. Fischer Jakabnak gr. Brunzvik Júlia ellen, 15.023 frt, és 500 db arany iránti perében ítéltetett: A kereseti 1850. évi apr. 9. megkötött B. 2/. a. ha-zonbéri szerződésben, az annak 1-sö pontjában általában kijelö't. — s a 2-dik pontban a bérbe adó tulajdonos részeié felhagyottak kivételével különböztetett haszonbéri javadalmakon s ennek megfelelóleg a 3 ik pontian meghatározott ha- | szonbérleti öszleten kívül és felül, a 7-dik pont szerint az összes fundus instructus, a bérlet tárgyát tevő uradalom átadásánál leltározandónak, s ha a felek azok értéke felett meg nem egyeznének— megbecsülendőnek, egyszersmind ezen becsértéktől a bérleti idő tartama alatt évenkénti 6'^-it különösen fizetendőnek kikötve — illetőleg kötelezve lévén; hogy pedig az uradalom átadásának — ezen külön bér fizetése melletti külön javadalmak tekintetében is — teljes befejezése elhaladott, melynek, hogy menoyi idő alatt kell vála történni, szerződésileg szabályozva különben sem vala, miután felperes a szerződés 22-ik pontjában 40,000 frt erejéig kötelezett biztosítás tekinteteben, a mennyiben ezen biztosítási kötelezettség, a szerződésnek 1850. máj. 10. már a betáblá'ás megtörténtével utólagozott pontja szerint, magával a betáblázással kielégitőleg, teljesítettnek nem vétetett, sőt épen azon czélból, hogy az uradalomnak már máj. 1-sővel megkezdett átadása mielőbb befejeztessék, felperes által biztosítékul szolgálandott javainak — a korábbi betáblázási terhektől tisztákká tétele nyilván köteleztetett, — ez azonban, melynek megtörténte után kellett csak azon szerződési pont szerint, a teljes és szertartásos átadásnak történni, általa hallgatag beismerése szerint utóbb sem teljesíttetett, ez által eléggé indokoltnak kinyilvánulván, sőt ezt, felperes az által, hogy ezen javadalmaknak a bérbeadó által birói kényszerités nélkül önkénytesen történtnek beismert átadásukat, magánylag elfogadta, és hogy ezen elfogadás a múltra nézve fentartással történt volna, még nem is állította, maga is tényleg beismervén, de különben is a kérdéses fundus instructus, mint külön bér melletti külön javadalom átadásának elhaladásából származtatott követelések valósággal nem is kárt, de csak elmaradt nyereményt tárgyazván, erre pedig a szerződési kötelezetfíégekn'k felperes általi megszegése mellett, rnely szerződést megszüntető 3 F. a. legfőbb törvszéki ítéletben is már jogérvényesen ki lett mondva, azon szerződés, melynek részéről épen az átadást feltételező pontja maradott telyesitetíenül. nekie jogot nem adhatván; az első bíróság ítélete az E. 4. a. rekesztvénybe részletezett kár követelések 1-só és 2 ik pontjára nézve, ezen okokból, különben a kereset többi pontjaira nézve, az általa felhozott okoknál fogva jóvá hagyatik, és a per sat. (1862. decz. 30. 5447. P. sz. a. Előadó: Nyeviczkey József ktb.) 110. Gaiger Mózes és többeknek B. Palocsay Cornétia férjezett Alapi Salamon Elekné elleni — bérleményi birtokbai visszahelyezés iránti perében ítélte ett: A D. a. szerződés még 1858. évben az osztr. p. t. könyv hatálya alatt köttetvén, s igy az azon alapult haszonbért viszony megszüntetése iránti kérdés megbirálásánál az időközben visszaállított magyar törvény visszahatólag nem alkalmaztathatván ; de továbbá a magyar törvény szerint is szoros értelmezésű haszonbéri szerződés 20 és 21-ik pontjainak egybevetéséből az sem tűnvén ki, hogy alperesnő a szerződés felbonthatására nézve önhatalmi intézkedését világosan fentartotta volna, sőt a 21. pout szerint, a bérrészletek behajtására vonatkozó kérdések eldöntésére a Sárosmegyei rendes bíróság illetősége kikötve lévén; miután ezek szerint alperesnő a szerződés értelmében önbíráskodásra feljogosítva nem volt, következőleg az ö nevében eszközlött önhatalmi kímozditásnak törvényes alapja nem lenne : az eljáró megyei törvszéknek felpereseket a haszonbérbe visszahelyéző ítélete helybenhagyatik, sat. (1862. d cz. 18. 5066. P. sz. a. Előadó: Raisz Szilárd ktb.) 111. Babics Istvánnak Korda István elleni 3318 frt 30 kr. iránti perében ítéltetett : Alperes tartozik felpe-