Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 98. szám

434 dés és alkalmazkodás végett válaszoltatik, hogy miután a törv. szab. 36. §. szerint a városi tszéknek illetősége a megyék székhá­zának egyedüli kivételével a város határában létező minden egyén­re és javakra külör.bség nélkül kihat, kétséget nem szenvedhet, miszerint a városi tszék személyi birósági illetősége a megye szék­házában rendes lakást tartó minden egyénre nézve kiterjed; magá­tól értetődvén azonban, hogy a mennyiben a városi tszék birói ha­tározatainak a megye székházában leendő foganatosításáról van szó, miután a fenthivathozott törvény szerint a megyékszékházai a városi tszék illetősége alól világosan ki vannak véve, a városi bí­róság határozatainak végrehajtása végett mindig az illető megyei tszék lesz megkeresendő. — Kelt Bécsben Szent-Jakab hó 23. gr. Forgách Antal (11,330. sz. a ) 3. A katonai kincstárt érdeklő keresetek tárgyában. Panasz emeltetett az iránt, hogy a magyarországi biróságok a cs. kir. kincstár ellen inditott kereseteket tárgyalás alá veszil s azokban biráskodnak. Miután a cs. k. katonai kincstárt cselekvő­leg vagy szenvedőleg érdeklő perek tárgyalása s elitélése a kato nai biróságok köréhez s illetőségéhez tartozik, ugyanazért figyelvt az 1862. jul. 14-én 11,480. sz. a. kibocsátott udv. rendelettel közlött kegyelmes kir. leiratra , rendeltetik , hogy a cs. k katonai kincstárt érdeklőleg polgári biróságok előtt inditandó. vagy inditott keresetek htból vissza és az illetékes katonai bíró­sághoz utasitassanak. Miről a megye kormányzója oly meghagyás­ssl értesíttetik, miszerint a kormánya alá helyezett megye terüle­tén lévő birói hatóságoknak ezen udv. rendeletet alkalmazkodás végett tudomására adja. — Kelt Bécsben stb. (5077. sz. a ) 4- Orvos tszéki esetek körüli eljárás tárgyában. 0 cs. k ap. Felsége nevében kegyesen tudatandó : Feljelen­tetvén, hogy több törvényhatóságok részéről birói eljárás tárgyát licptzö oly esetek, melyek tényálladékának igazolására orvosi vagy vegyészi szakértők véleményezése szükségeltetik, az e. b. szakér­tők mellőzésével egyenesen a pesti egyetemi orvosi karhoz terjesz­tetnek fel véleményezés végett; miután ezen eljárás nem csak az oly annyira kívánatos gyors birósági működést akadályozza, ha­nem az egyetemi orvosi tanácsi testületet egyéb fontos teendőitől helyes ok nélkül elvonja, ugyanazért rendeltetik, hogy minden bi­rósági eljárás tárgyát képező orvos tszéki esetek fölött mindenek előtt az illető birósági orvosi vagy vegyészi szakértők javallata veendő ki, és csak akkor, ha ezen szakértők véleményükben egy­mástól eltérnek, kérendő ki a pesti orvosi karnak véleménye. Ha­sonló eljárás követtethetik még akkor is, ha a tszék a fenforgó eset különös fontosságánál fogva az igazság kinyomozása érdekében az e. b. orvosi szakértők véleményén felül még az egyetemi orvosi kai­véleményének kikérését szükségesnek látja. Miről a megye kor­mányzója oly meghagyással értesitetik, miszerint ezen udv. rende­letet a kormányzata alá helyezett megye területén lévő megyei, ille* letőleg városi tszékeknek alkalmazkodás végett tudomására adja. Kelt Bécsben stb. (1863. 4877. sz. a.) 5. A szerb alattvalók örőkósödhetése tárgyában. Ő cs. k. ap. Felsége nevében kegyesen tudatandó : Az iránt, váljon és mennyiben örökösödhetnek szerb fejedelmi alattvalók Ausztriában: értésére adatik az ország valamennyi bíróságainak, mi­szerint a cs. k. külügyi minisztérium még 1850. nov. 2-án a belgrá­di cs. k. ügynökség utján kijelentette a szerb fejedelmi külügyi osztálynak, hogy örökösödési esetekben az ausztriai biróságok .ma­gokat a visszonyosság elvéhez fogják tartani, s hogy ennélfogva • .Víegjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Elő 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — S mindaddig, mig ausztriai alattvalók Szerbiában öröklött vagyonuk kiadatása ellen a szerb kormány által akadályok.nem fognak tétet­ni : a szerb alattvalóknak is Ausztriában öröklött vagyonuk kiszol­gáltatása e. Ausztria részéről sem fog akadály tétetni. Kelt Bécs­ben kisasszony hó 20. 1863. (10045. sz. a.) 6. A mezei rendőri és tisztán rendőri kihágásokról. Ő cs. k. Azon kérdésekre nézve, váljon a visszaállított magyar büntető törvények és törvényes gyakorlat szerÍDt a kihágások és vétségek esetébeni eljárás a bíróságokat vagy a közigazgatási kö­zegeket illeti-e? és e tekintetben az 1854. apr. 20-án kibocsátott 1. f. rendelet hatályban van-e még vagy nem ? értesitetik a kir. Helytartótanács, hogy a büntető törvények súlya alá eső és a bün­tető törvények szerint bűnös cselekvényt képező kihágásokra néz­ve, hova az 1840. évi IX. tcz. rendelete alá eső károsítások is so­rozhatok, az eljáró első hatóság által hozott határozatok ellen köz­betett fölebbvitelek másod folyaraodványilagi elintézése a vissza­állított magyar büntető törvények és törv. gyakorlat szerint, neve­zésen az id. törv. szab. II. R. 5. 6. §§-ai értelmében kivétel nélkül a másod fokozotu bíróságokat illeti, mely tekintetben az 1854. máj 11 és jun. 20. kibocsátott rendeletek, a későbben visszaállított magyar büntető törvények által hatályon kívül tetettek. Ellenben a tisztán rendőri intézkedések áthágásaira nézve, melyek rögtöni eljárást és megfenyitést igényelnek, s melyek az előbbemlitett ki­hágásoktól lényegesen különböznek, az eljárás, mint ez a hazai törvhatóságok részéről annakelőtte is gyakoroltatott, a közigazga­tási, a rendőri ügyek kezelésével megbízott hatóságokat, tehát első fokozatban megyékben a járásbeli szolgabirákat, sz. k. városokban pedig a kapitányi hivatalt illeti, melyek határozatai ellen a felfo­lyamodás megyékben a tiszti székhez, a városokban a városi ta­nácsához tartozik. Ónkéit értetvén, hogy habár az ezek által ho­zott határozatok ellen a végrehajtás előtti rendes folyamodásnak helye ninosen, mindazonáltal az egyes félnek, mint egyéb ügyek­ben, ugy ezen esetekben is szabadsága fenmarad kegyelem utján orvoslásért esedezni. Miről a kir. Htotanács saját alkalmazkodása és a törvényhatóságok kellő utasítása végett értesitetik. Kelt Bécs­ben gr. Forgách stb. 1863. (5422. sz. a) Hivatalos tudnivalók. Csődök. Nagy-Becskerek város törvszéke által Rothmüller M. nagybecskereki bejegyzett férfiruha keresk. e. Bej. 1864. márt 7—9. Perü. Ferenczy János. 4- Pest város törvszéke által Reiss­ner Mátyás keresk. e. Bej. j.in. 25—27. Perü. Konapi Czigler Sándor. — Somogy megye törvszéke által Müntz Vilmos n.-atádi lakos e. Bej. febr. 15 — 17. Peru. Kozma Sándor. — Nvárad város törvszéke által Balogh János es neje Biró Erzsébet e. Bej. jan. 9—11. Perü. Jelentsik István — Zólyommegye törvszéke által Bessina Márton baczuri lakos e. Bej. mart 22—24. Perü. Majovsz­ky Vilmos beszterczebányai ügvyéd. — Csődmegszüntetés. Pestváros törvszéke által Oelhofer Henrik és Mucso András, — Tolna megye törvszéke által Nou­vier Alajos szegszárdi keresk. Vácz város törvszéke által néh. Csil­lag Márton és neje hagyatéta,- és Bereg mtörvszéke Kutka Pál volt rákosi g. k. lelkész e. folyamatban volt csődperek bíróilag megszüntettek. fcelelós szerkesztő ns kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. fizetési ár helyben és vidékre es^ész évre 8 frt, — félévié zerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomatott Kozma Vazulu.íl (hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz.) Pesten 18G3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom