Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)
1863 / 94. szám
A 14 3. Alperesnek a váltó kitöltetlen volta iránti kifogása, s különösen azon állítása, hogy a kereseti váltót nem felperesek, hanem bizonyos Stern Vilmos részére fogadta volna, a váltó szövege s annnak felperesek birtokában létele által tökélletesen megczáfoltatik, s ezen a vtk. II r. 98. §. szerinti teljes bizonyíték ellenében az alperes által ajánlott tanuhallgatás annyival kevésbé fogadható el, mert alperes szempontjából a kihallgattatni kért tanú a kihallgatás tárgyára nézve érdekeltséggel viseltetik. 4. Az állítólagos 10 ftnyi részletfizetés semjöbet bírói figyelembe, mert alperes maga sem állítván, hogy a 10 frtot felpereseknek fizette volna, egy 3-ik személynek teljesített, s a váltóra fel nera jegyzett részfizetés a vtk. I. r. 123. §. szerint nem történtnek tekintendő. Végre 5. A perköltségek a vtk. II. r. 128. és 225. §§. szerint voltak megítélendők." (Vége köv.)' Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir itélő táblán. 883. Bozda Zsófia Popovics Lázárnönek, — Luppa Krisztina Bozda Jánosné ellen zálogjog bekebelezése iránti telekkönyvi ügyében végeztetett : Ámbár az ./. alatti okirat birói egyességnek nem tekinthető, és ahhoz a felperesi meghatalmazás csatolva nincsen, még is tekintve, hogy ezen bíróságon kivüli egyesség kérelmezőnek csak végrehajtási jogot nem ád, a felperesi meghatalmazás hiányát pedig az, hogy felperes ezen egyesség alapján kéri a bekebelezést — pótolná; ugyanazért a minden kellékekkel ellátott s eredetben felmutatott 1862 aug 16-án kelt egyesség alapján a pomázi 295. sz. t. j. könyvben I. i és 2 sorszám alatt lévő zsellér házra és kertre, még is x 1 —7-ik sorszámig 3869. 3989. 4080. 4200. 4318. 4329 és 5395 helyrajzi sz. a. szőllőkre Luppa Krisztina férjezett Bozda Jánosné 950 ft. tőke és 1862-iki augusztus 1-től járó 6% kamatok erejéig a zálogjog Bozda Zsófia Popovits Lázárné részére, a kérvény beadásától számítandó elsőbbséggel bekebeleztetni rendeltetik, s ekként megváltoztatván stb. (1863 oct. 19. 2123. P. sz. a. Előadó Perlaky János ktb.) 884. Dubniczky Karolina s érdektársainak, — Szenessey József ellen 1,427 frt iránti végrehajtási prrében végeztetett: A felterjesztett iratokból az tűnvén ki, hogy a beleszi ingatlanokra végrehajtást megengedő megye tszéki végzés folytán, a kiküldött szolgabíró minden előleges bejelentés nélkül a \ égrehajtást foganatosítandó, Beleszen a végrehajtás a!á vett birtokot nem az illető tétek könyvi kivonat alapján, hanem csak egyszerű összeirás szerint, a földeket és réteket a becsüsök által nem a helyszínén megelőzött szemle után, de csak szobából becsültette meg, a hol is a holdaknak minősége ki nem fejtetett, az épülitek pedig csak az esküdt jelenlétében becsültettek meg, az ily módon eszközlött b c-lés felül külön jegyzőkönyv nem szerkesztetett, és igy sem a becsüsök, sem a fel-k, sőt az esküdt mint társbiró által alá sem Íratott, és igy az 1836. 15. és 1840. 15. tcz. II. R. 11. fej. és az id. törv. szab. 113. 114. §§-ban kiszabott eljárás egé-zen figyelmen kivül hagyatott, ennél fogva az alp. által kü/bevetett fidfolyarnodásnak hely nem adatván, ezen szabályta'an eljárásnak megsemmi-itése mellett a felterjesztett iratok további sat. (1863. oct. 24. 10,080. P. sz. a. Előadó : Bernolák Károly ktb.) 885. Vindisch Ferencznek — Zink György és neje Trautman Mária és Ferenczy Sándor elleni telekkönyvi ügyében végeztetett: Minthogy egy bekebelezett követelésre a zálogjog mind addig, mig egy arra bejelentett igény nem érvényesíttetett, megadható, sőt jelen esetben Windisch Ferencz zálogjog bekebelezése iránti folyamodását még 1862. máj. 5. 3362. sz. a. és igy a pestmegyei feny. tszéki végzés beérkezése előtt beadta, s ez a Jenői 21. sz. tlkjkönyvben A I. 1 — 22. .-or szám alatt Zink Gyöigy és Trautman Mária hites társak ingatlanaikra C lapon 4. sz. a. Ferenczy Sándor javára bekebelezett 2500 ftnyi követelése tulajdoni jogát folyamodásához ./. a. minden kellékekkel ellátott engedményi okirat által törvényszerűleg igazolta,annál fogva az e. b. végzés megváltoztatásával, folyamodó részére a fentidézett telekjkönyvben Ferenczy Sándor javára C. lapon 4. sz. a. bekebelezett 2500 ftnyi jelzálogi léiéire, a zálogjog bekebeleztetni rendeltetik s az összes iratok sat. (1863. oct. 28-án 3565. P. sz. a. Előadó: Gráger Mihály ktb.) 886. Báder Száli Nemsics Józsefnőnek Swatosch János és neje elleni, egy ház iránti igény perében végeztetett: A jelen igény keresetnél fogva, a végrehajtás alatt álló alp. Nemsics Józsefnek neje Báder Száli azt kérte bíróilag kimondatni: a) hogy miután az •/. alatti végrehajtási tudósítás szerint, birói foglalás alá vett s megbecsült házat, férjével 1856-ik évben a tulajdonosoknak 2800 ftot kölcsön adva, a kamatok fejében 20 évre csak haszonbérbe, nem pedig zálogba vették, ugyan ezen ház felperesek részére végrehajtásilag le nem foglaltathatott; továbbá b) hogy a fentebb emlitett,a háztulajdonosoknak kölcsön adott 2800 ft sem szolgálhat kielégítési alapúi, mivel ezen őszszegnek első fele a •//. alatti szerződés szerint igénylő felperesnőt mint egyik kölcsön adó felet, másik fele pedig szinte őt, mint a 3-/. szerint férje engedményesét illeti. Minthogy azonban az 1. bíróság neheztelt ítéletében,nem arra nézve határozott: ha váljon igénylő felperesnő a lefoglalt ház tulajdonára nézve, harmadik személyek helyett, igénnyel felléphetett-e? sváljon a Halász hitvestársaknak kölcsön adott 2800 ft. lehet-e? s mily arányban a jelen birói végrehajtás tárgya? hanem az eddigi végrehajtási eljárá-t semmisítette meg: ugyan az e. b.-nak 1862. jun. 30-án hozott, az igény keresetet tüzetesen el nem döntő, tekintőleg azon túlterjeszkedő Ítélete, mint semmis ezennel feloldatik s egy ujabb szabályszerű Ítélet hozatala elrendeltetik. (1863. oct. 21. 886. P. sz. a. Előadó: Sarlay Lajos ktb.) 887. Stöger Frigyesnek — Pázmándt Lidia ellen 1808 ft 96 kr. iránti perében Ítéltetett: A perben álló felek az eljáró városi tszék azon eljárása ellen, mely szerint ez a perújítás megengedhetési kérdés felett az ügy érdemével kapcsolatosan hozott Ítéletet, panasszal nem élvén, miután felp. önmaga beismeri, hogy kereskedői könyvébe június 3. helyett jun. 30. hibásan vezettetett be, ezen főkönyv, különösen a 2-dik sz. a.,félp. által saját kekezűleg kiállított okmány ellenében az 1840 : 16. tcz.szerint bizonyító erővel nem bírhat, s igy felperesnek a póteskü megítélhető nem lévén, az eljáró városi tszék ítélete helybenhagyatik. (1863. oct. 21. 4530. P. sz. a. Előadó : Rozgonyi Bertalan ktb.) 888. Bacskay Miklósnak, Kerekes Alajos e. 100 pírt jutalom dij ir. perében ítéltetett : Felperes válasziratában csak azon esetre ajánlván fel alperesnek a főesküt, ha az