Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 91. szám

Pest kedd I8«3. decz. I 91. szám, ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, • • i Tartalom : Jász-kim ker. biróságok reformjához. — Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. —Udvari rendelet. — Hivatalos tudnivalók. Jász-Iüín ker. bíróságok reformjához. ./ • A t. e. decz. 10-re összehívott jász-kún ker. bizottmány tanácskozásának egyik főbb tárgyául tüzetett ki javaslattétel : a z igazságszolgáltatási hiányok j a vitása iránt. Köz elismerésként itt, kapcsolatban a községi jövede'mek s kiadások szabályozásával — legtöbb. szükséget képez: a községi tanácsok, vagyis az elsőfolyamodású törvénykezés rendezése. Ha pedig e szükséget belátjuk s elismerjük, akkor legyen bátorságunk is a gyökeres javítás sürgetéséhez s keresztülviteléhez. A Józsue napjaként (bevárás végett) megállapodott idő, sehogy jobban íel nem használható. Szólni kell tehát arról : hogy az első folyamodása törvénykezésünk gyarlóságait, valamint a községi kiadások többletét mi okozza, s hogyan lehet az okozatokat megszüntetni? Hogy Jászkunságban, az első folyamodású törvénykezés, majdnem átalában nagyon gyarló, és hogy majd minden községnek kiadása több a jövedelménél, ezt okozza különösen azon erőnket felülmúló, túlságos kiváltság : miszerint itt nálunk, minden községnek, apraja-nagyjának, városa-falujának, tanácsa, elsőfo'yam. polg. tszéke, telekk. hatósága, c:ődbirósága, gyám, sok ágú közigazgatási, és kissebb bűntények fölött fenyítő hatósága stb. "van. Mert azon követelményeknek, melyeket ily nagy, mondhatni óriás törvénykezési hatáskör méhében hord, községeink nem tehetnek eleget, nem, sem egyéni— sem p é n z b e 1 i tekintetekben. — Az pedig tapasztalati tény : hogy minden jogelőny, vagy kiváltság, mihelytneki nem felelhet meg az azt élvező alany, nem hasznai, hanem átt. sőt néha szégyenít is. Azon időben, melyből az eredett,vagy cs .k 1848-ig is, megállhatott,habár akkor is kevés sikerrel e kiváltságos törvénykezés; de jelenleg anyira fejlődtek, szaporodtak a törvénykezési ügyek, mikép azóta mostanig, vagyis a jászok-kunok királyi rendszabásai 1-só czikkelye idejétől, az id. törv. sz. 37. 14G. fainak idejéig, e kiváltságos törvénykezés, magát túlságossá, tarthatatlanná, és czélszerűt lenné is nőtte ki. — Olyan e kiváltság most a jász-kún kerületi falukra, és alkalmasint a kisebb városokra nézve is, mint a nemzetes vagy tekintetes — biú — úrra nézve, a nagyságoskodó asszonyság, tudnillik : valósáiros baj, szerencsétlenség. Vessünk csak számot magunkkal, s az anyagi és szellemi erőnkkeli számvetés, ezen kiváltságos törvénykezésünket határozottan czélszerűtlennek, erőnket felülmúlónak tüntetik i. Ugyanis a tanácsi törvényszékeink, többnyire csakugyan képtelenek hivatásukra; azután községeink költségeiket csakugyan nem tudjak füdözni. Kell-e erre nézve kiáltóbb szó annál: hogy tisztviselőiket nem bírják rendesen fizetni; s hogy a községek exequáltatnak,például Jákóhalma nov. 19. mérnöki,s már előbb vasárusi követe^ miatt; JásfcKerény pedig beperelve van asztalosi, ?, r?' . és^lakatosi követelések miatt. A szükséges és állandóan czélszerű javitás itt tehát nem lehet sem más, sem kevesebb, mint az : hogy az l-ő folyam, tanácsi tszékek szoríttassanak nagyobb városainkra, s a kisebb városok, faluk és puszták osztassanak azokhoz. Még mindég elegendő, és páratlan törvénykezési kiváltság lesz ez ránk nézve, a többi vármegyék körében. Avagy több község állíthat s tarthat magának községenként ülésező l-ő folyam, tszéket. Eképen minden községnek sértetlen megmaradna, l-ő folyam, birói hatósága, mert az igtaló és kiadó hivatal kebelében külön-külön székelne, csak itélö bírái lennének vándorlók; mi a törvénykezést még is gyorsabbá, és jobbá tehetné. Mondandják, nem kétlem, mikép ezen ős privilegiutiot a jász-kún községektől nem lehet elvenni; úgyde : a közügy, az igazságszolgáltatás ügye, mi legéletbevágóbb s legszentebb minden államban, azaz ilyennek kellene lennie, és a magunkkali számotvetés elsőbb, fontosabb a privilégiumnál, annálinkább, ha a privilégium még czélszerűtlen is. Hallottam mir azt is : hogy kislelkűség ezt épen jász kún polgárnak kivanni; de inkább az a kislelkűség : czélszerűt en privilégiumot a közügynek, az igazságszolgáltatási ügynek fel nem áldozni. ') — Avagy nem nagy és nemes lelkű feláldozása a kiváltságnak volt-e az : hogy az ország nemesei a közteherviselést önként elvállalták (1848 : 8.); hogy a földesurak uri jogaikról önként lemondtak; hogy a nem nemes osztály a nemes osztály lyal a hivatal képességre nézve, s a törvénykezés előtt, egyenlőnek fogadtatott el; és hogy az egyházi rend a papi tizedről minden kárpótlás nélkül lemondott (1848 : 13.) Továbbá a jász kún nagyobb városokra szoritandó l-ő folyam, tszékeknél az ítélő bíráknak, törvénytudóknak és olyanoknak kell lenni: kik tudjak mi az a „birói lelkiismeret"; kik értik azt, hogy az Ítéléshez ,,birói meggyőződés'- kell.— Már az eddigiek értetik, mikép az igazságszolgáltatástól, a közigazgatás elkülönítendő; mi tekintetben — fajdalom — hazánk már Oroszországtól is elmarad; melynek 18G1. sept. 29. bírósági szervezete a bíráskodást a közigazgatástól átalában elkülönözi, mi által nagyobb gyorsaság, alaposság stb, éretik el. Csak igy válhat Jász kúnságban az l-ő folyam, törvénykezés jó és gyorsá, és csak is igy viselhetik el községeink együttesen, a jó törvénykezés elkerülhetetlen költ!)Mi azonban annak inkább csak észszerű rendezése, s nem feláldozása lenne. 91