Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 84. szám

376 elmében a vételárt azonnal kifizette,következőleg a szeres alkalmával későbben teljesítendő terhet nem vállalt, ily módoni szerződésre pedig a tk. rendelettel kapcsolatban álló ptk. 2^4. §-a valamint a vissza állított magyar törvények értelmében a kiskorúak gyámhatósági jóváhagyás nélkül is jogosítva vannak : ennélfogva az e. b. végzés megváltoztatásával a szebeni 550. sz. tjkönyvben 1052. és 999. hr. számok a. foglalt, s Szánik Jónástól az 1863. év jan. 14. kötött adásvevési szerződés alapján 250 pfrtért megvett fekvőségek a vevő Marsalkó Béla nevére átíratni rendeltetnek s az ügyiratok stb. (1863. sept. 29. 2224. P. sz. a. Előadó : Raisz Szilárd ktb.) 812. Motkó Mária férj. Simonyi Sándornő, és Motkó Aloisiának, Motkó Nándor s pertársai ellen, jószágrész zálogbóli visszaváltása ir. perében ítéltetett : Az illető bíróság aláírása nélkül kiadmányozott határozatok jogérvényesen kötelezőknek nem tekintethetvén, miután a felterjesztő jelentéssel is igazolva van, hogy a kereseti birtokrészek azonosítása czéljából kihallgatandó mindkét részrőli tanúk kinevezésére tárgyalási határidőt tűző 1862. é. jul. 26. 2201. sz. a. kelt végzés az alperesek képviselőjével minden bírósági aláírás nélkül közöltetett, miután továbbá annálfogva : mert alperesek közös jogi képviselőről kellőleg gondoskodtak, legelöl megnevezett alperesnek, a többi érdektársakat illetőleg, joghatályosan az ama tárgyalás folytán 1862. é. sept. 3-án 2882. sz. a. hozott határozat sem kézbesittethetett, minthogy végre jelen még 1858. évi aug. 17-én indított per elintézésénél az id. törv. szab. 174. §-nak rendeletéhez képest az akkoron fennállott pprt szabályai lennének megtartandók, és igy alperesek által az idézett pprt 214. §-nak meg nem felelőleg eszközlött birói szemle ellen emelt kifogást is alaposnak tekinteni nem lehet, mindezeknél fogva az e.b. Ítélete feloldatik, miszerint a már érintett azonosítás kivitelére szükséges mindkét részrőli tanúk kijelölésére ujabb tárgyalási határnapot tűzzön, és annak folytán az idézett törvénynek megfelelőleg járván el, a kifejlendőkhöz képest uj ítéletet hozzon, mely végből az iratok stb. (1863. sept. 24. 5507. P. sz. a. Előadó : Blaskovics Kálmán ktb.) 813. Báró Sennyey Pálnak mint a báró Sennyey féle hagyományos tömeg gondnokának, Zieherman Náthán csődtömege e. 7350 frtról és 882 frtról szóló kötelezvényeknek telekk. átkebelezése ir. ügyében végeztetett : Az e. b. végzés alapjául vett 1840. XXI. tcz. 20. §. nyilván oly esetekre vonatkozik, midőn az adósnak valamely különösen kijelölt birtokára történt a betáblázás, miután azonban az A. a. kötelezvény, a mint azt az arra vezetett közgyűlési határozat tanúsítja, tárgyalásilag pedig maga 2. r. panaszlott is beismeri, vagyonbukott Zieherman Náthán ellen átallánosságban tábláztatott be, és a tekintetben, hogy 1842. apr. 18-án a midőn tudniillik a hivatolt A. a. kötelezvény betáblázása megtörtént, az ac?ádi 8. sz. tjkönyvben jelenleg 2. r. panaszlott Zieherman Ede nevére irott birtok, nevezett vagyonbukott kölcsönvevő Zieherman Náthán tulajdonát képezte légyen, kifogás épen nem tétetett, következésképen ezen fenfórgó esetben nyilván az idézett XXI. tcz. 13. §. alkalmazásának van helye, mindezeknél fogva az e. b. végzésnek e részbeni megváltoztatása, ugy nem különben a költségeknek is kölcsönös , megszüntetése mellett, a kért zálogjogi átkeblezés, az ismételve hivatolt A. a. kötelezvényben foglalt 7000 pengő vagy 7350 o. é. frt tőkét illetőleg 1842. é. apr. 18. napjátóli elsőbbséggel az érintett acsádi 8. sz. tjkönyvbe 2. r. panaszlott nevére irott birtokra is elrendeltetik, és annak foganatosítása az illető telekk. irodának meghagyatván, az ügyiratok stb. (1863. sept. 17. 89 39. P. sz. a. Előadó : Blaskovics Kálmán ktb.) Irodai mi értesítő. Heckenast G. ujabban több becses mű kiadásával emelé, főleg a jogszakban oly szegény, tudományos irodalmunkat. Azok közt különösen legyen kiemelve : „A római jog tankönyve." Irta Mackeldey Ferdinánd. A 14-ik bővitett kiadás után forditák Báttaszéki Lajos, Löw Tóbiás, Vágner Géza. Pest 1864. Kiadja Heckenast Gr. I. kötet. Bevezetés s átalános rész. A következő 2 kötettel ára 6 frt. A római jognak azon rövidebb tartalmú kézikönyvei közül, melyek a német irodalomban díszlenek, a nevezett mű Mühlenbruch, Marezoll, Scheurl (1850) jeles műveik mellett azok közé tartozik, melyek mint Warnkönig kiemelé, átalános elismerésre — s elterjedésre — érdemesítettek. Azon alapos, 3 még is tiszta, világos fejtegetései folytán, melyeket a magánjog intézményeiről nyújt, nagyon ajánlhatjuk megszerzését, nemcsak a jogtudori szigorlatra s államvizsgákra készülőknek, hanem a gyakorlati téren működő törvénytudóinknak is. A fordítást, könnyen érthető magyarsága által, kielégítőnek találtuk. Kívánatos mielőbbi bevégeztetése. „Egyházi jogtan kézikönyve különös tekintettel a magyar sz. korona tartományaira." Irta dr. Kőnek Sándor, magyar k. t. egyetem jogtanára. 710 lap. 4 frt 50 kr. E mű jogirodalmunkban kitűnő helyet foglaland, mint olyan, mely a magyar egyház jogviszonyokra kellő figyelmet fordit, s mint olyan, mely az elő haladott európai egyházi jogtan ismereteit a tudomány legújabb állása szerint tartalmazza. Megemlitjük itt még, mikép u. a. kiadónál Ökröss B. ,.Magyar polgári magánjog" az 1848-i törv. s. orbir. tanácskozmány módositásai nyomán cz. müve 2-ik kiadásban is megjelent, melyet igen ajánlhatóvá tesz különösen az, mikép az elsőnek tetemesen bővitett, számos uj hasznos jegyzetekkel is szaporított kiadását képezi. „A telekkönyvi eljárás rendszeres kézikönyve honi törvényeinkhez s az or. bir. ideigl. tkezési szabályokhoz, különös tekintettel a végrahajtási eljárásra, alkalmazva s példagyűjteményei (Irat mintákkal) ellátva. Irta Schnierer Gyula jogtudor, köz s vált. ügyvéd kir. it. tábla fogalmazója. Pest 1864. Ára 1 frt 80 kr. 211 lap. Lauffer Vilmos tulajdona. E munka a telekkönyvekre vonatkozó összes törvényeket s rendeleteket, melyek nagyobb része a levéltárakban szétszórva, a jogkereső közönség előtt úgyszólván el van zárva, rendszeres formában, gyakorlati példákkal fölvilágosítva tartalmazza; foglalkozik a kétes kérdések taglalásával, s a leggyakrabban előforduló telekkönyvi határozatok mintáit is adván, a tkkönyvekkel foglalkozó ügyvédeknek, bíráknak s feleknek annál inkább ajánlható, minthogy több érdekes joggyakorlati adatokon kivül a tkkönyvi hirdetvényi határidők sorozatát is közli. A telekk. eljárásról, irodalmukban egyetlen rendszeres mű levén, az hasznos kézikönyvül szolgálhatand. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAT ISTVÁN. — félévre Megjei e lap hetenkint kétszer—kedden és pénteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt, 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben.— Szerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Ajomatott Kozma Vazulu.il (hal-piacz és aldnnasor sarkán, 9. sz.) Pesten 1863.