Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 75. szám

339 utóbbi a tárgyalásra meg nem jelen,határozand. — A haszonbérbe adást engedélyező végzés a telekkönyvbe beigtatandó. A megke­resett birtokbiróság ezután az árverési hirdetményt külön folya­modvány nélkül kibocsátandja, és az árverésre két külön 30 napra terjedő határidőt oly hozzáadással tüzend ki, iiogy ha az első ár­verés alkalmával a kikiáltási árt senki sem igéri a második árve­résnél a jószág azon alól is bérbe fog adatni. Az árverés kihirde­tési módjára nézve az általános rendeletek tartandók meg. A jó­szágnak haszonbérlő kezére lett bocsátása, illetőleg átadása alkal­mával egyszersmind meghatározandó,hogy a haszonbéri járulék fe­leslege a 14 §-ban említett elsőbbségi tételek kiegyenlítése és a földhitel intézet számára teljesítendő fizetések után, kinek leszen kiszolgáltatandó. 17. §. Ha a földhitel intézet a lezálogositott jószág végre hajtási eladását szükségesnek tartja (§. 9.),,ez esetben az illető jó­szágnak a kölcsön engedélyezése alkalmával felvett értéke becsér­tékül és kikiáltási áron alól levén veendő, a végrehajtási becslés szükségtelen. 18. §. A földhitelintézet fel van jogosítva az árverési felté­teleket még akkor is kijelölni, ha a lezálogositott jószág eladatása más hitelező kérelmére lett elrendelve, s e mellett fő figyelmét arra fordítani, hogy az intézet követelése lehetőleg leghamarabb elégíttessék ki. Ezen joggal a hitelintézet azon esetben is élhet, ha a lezárolt jószágnak haszonbérbeadása kérelmeztetik egy más hi­telező által, vagy ha a jószág csőd folyama alatt eladatni rendel­tetett. A birtokbiróság (csődbíróság) mindezen esetekben az árve­rési feltételeket ezekre nézve, egyedül az előbb betáblázott hitele­zőket egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál meghallgatván, fogja megvizsgálni, és ha aggálytalanok, azonnal helybenhagyni. 19. §. A birtokbiróság az árverés elrendelését, a telekkönyv­ben feljegyeztetendő, az árverési határnapokat az ideigl. törv. szab. 133. és 134. §§-ai rendelete szerint, mindazonáltal a hitele­zők meghallgatása nélkül, meghatározaudja, a hirdetvényt kibo­csátandja, és annak az országban hivatalos hirdetésekre szánt la­pokban háromszori beiktatását eszközlendi. Az elrendelt árverés­ről egy úttal a telekkönyvekben ezen időpontig bevezetett s azok­ból kivehető záloghitelezők is a végzés kézbesitése által különö­sen értesitendők, azok számára pedig, kiknek lakhelye nem tuda­tik, vagy a birodalmon kivül tartózkodnak, gondnok rendelendő, és ez külön hirdetvény utján tudomásukra adandó. 20. §. A vételár felosztási sorrend iránti tárgyalásnak a jó­szág eladatása után van helye, mely tárgyalás azonban legfelebb 8 nap alatt megtartandó. E végett már az árverési hirdetmény­ben mind azok, kik noha az árverésről különösen nem értesíttet­tek, még is azt hiszik, hogy a nyilvánkönyvekben eszközlött beik­tatás által az eladandó jószágra zálogjogot szereztek, felszólitan­dók, hogy azt a jószág eladása előtt a bíróságnál bejelentsék,ellen­kezőleg csak önmaguknak tulajdonithatják, ha a vételár felosztása nélkülök foganatosíttatván, a mennyiben az kimerittetnék, abbani részesüléstől kizárva maradnak. — Eme hirdetményben egyszers­mind az is tudtul adandóba hitelezőknek, hogy azok számára, kik zálogjogaikat bejelentendik ugyan, de képviselőt a bíróságnál nem neveznek, veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni. Az elrendelt árverésrőli külön értesítés elmulasztása egyébiránt az árverés megsemmisítésének okául nem szolgálhat, 21. §. Ha a földhitelintézet személyes adósának oly ingatlan vagyonára kívánná a végrehajtást intézni, a melyre az intézet kö­vetelése betáblázva nincs, az intézet számára a végrehajtás enge­délyezendő ugyan, de ez esetben mindenekelőtt a rendes zálogolás s a végrehajtási végzésnek telekkönyvi bekebelezése, s ha az inté­zet ugy kérelmezte, a becslésnek a zálogolással együttes teljesítése lesz elrendelendő, ezek megtörténtével a végrehajtás további fo­lyama az itt szabályozott eljárás alá esik. 22. §. Midőn más hitelező által oly jószágnak árverés utjáni végrehajtási eladása, vagy haszenbérbe adása szorgalmaztatik, melyre a földhitelintézet követelése betáblázva van,a végrehajtató fél részéről kijelölt árverési feltételek az árverés elrendelése előtt a bíróság által a hitelintézettel oly felhívás mellett közlendők,hogy a 18. §-ban engedélyezett árverési ('eltételek kijelölhetési jogát egy 14 és 30 napok közt kiszabandó határidő alatt érvényesítse, ellenkezőleg az általa ezen határidő lefolyta után netán kijelölen­dő árverési feltételek nem fognak figyelembe vétetni, az ily közlés mellőzésével foganatosított árverés érvényessége azonban, ezen egyedüli okból meg nem támadtathatik. 23. § Ha a földhitel intézetnek lezálogositott jószág más hitelező által végrehajtás alá vétetik, de a végrehajtási lépések 14 nap alatt nem folytattatnak, az intézet jogosítva van a végrehaj­tást saját nevében külön folyamodvány nélkül a már teljesített végrehajtási lépések alapján folytatni. 24. §. Az árverés bevégzése után a birtokbiróság a vételár felosztása végett hivatalból rövid határidőre (20. §.) tárgyalást rendelend, melynél az id. törv. szab. 130. 131. 132. 136. 137 138. 141. §§-ban foglalt rendeletek, a mennyiben ezekre nézve jelen szabályokban kivétel nem tétetett, szolgálandnak zsinórmértékül. 25. §. Ha valaki az elrendelt végrehajtás eszközlése által, sa­ját birtok vagy tulajdoni, vagy más dologi jogait megsértetteknek véli, mind a végrehajtató, mind pedig a végrehajtást szenvedett fél ellen intézendő keresetben a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását kérelmezheti a nélkül azonban,hogy ily igények beje­lentésére külön felszólitás vagy hirdetmény szükségeltetnék. Az e tekintetbeni keresetlevél, ha a végrehajtásnak tárgya ingó, a vég­rehajtást foganatosító bírósághoz, ha pedí^ a végrehajtásnak tár­gyát az intézetnek lezálogositott ingatlan vagyon képezi, a pesti kir első bir. váltótörvényszékhez nyújtandó be. Ezen kereset a végrehajtás további folytatását meg nem gátolja, azonban felpe­resnek szabadságában áll, ugyanazon bíróságnál, melyhez a kere­setlevél benyujtatott, kérelmezni, hogy a tárgyalás tartama alatt az igénybe vett tárgy iránt a végrehajtás annyiban függeszte ssék föl, a mennyiben különben neki, a végrehajtás foganatosítása ál­tal megtérithetetlen kár okoztatnék. Ezen kérelemre az említett feltétel alatt a végrehajtás a biróság által csak akkor függeszthető fel, ha felperes elsőbbségi jogait elegendőképen igazolta, vagyha a felfüggesztés által okozandó minden karokért elegendő biztosí­tékokat nyújtott. 26. § Az intézet személyes adósa, vagy a lezálogositott jó­szág birtokosa ellen csőd nyittatván, az intézet tartozik ugyan kö­vetelését a hirdetvényi határidő alatt a csődbíróságnál bejelenteni, azonban ezen bejelentés felett a tárgyalás azonnal még a hirdet­vényi határidő lefolyta, sőt a hitelezői választmány alakítása előtt is megtartandó, a csődperügyelő erre nézve csak oda lévén utasí­tandó, hogy az illető bejelentett követelés iránt a hitelezői vá­lasztmányt, vagy ha ez még alakitva nem volna, a helybenlakó is­meretes hitelezőket hallgassa meg. Az intézet követelésének való­disága felett haladéktalanul ítélet hozandó, és abban egyúttal az intézet zálogjoga felett is határozandó. 27. § A követelés valódisága iránti ítélet jogerőre lett emel­kedése után az intézet jogosítva van azonnal, be sem várva a be­táblázott és megítélt követelések feletti osztályozási ítéletet, kérel­mezni, hogy a lezálogositott jószág tüstént árverés alá boosáttas­sék, a második árverésnél becsértéken alól is eladassék és követe­lése a vételárból kifizettessék Ha azonban a csődtárgyalás további folyama alatt kitűnnék, hogy az intézetnek járandóságán túl telje­sítetett fizetés, az intézet a felvett felesleget késedelmi kamatok­kal együtt a csődtömegnek megtéríteni köteles. Egyébiránt a csőd­tömeg a hiteliutézeti alapszabályok 116. §-ához képest a csődtar­tama alatt is köteles a földhitel intézetnek annak végkielégítéséig a szerződési kamatokat a meghatározott időre pontosan fizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom